Budapesti Szemle. 1875. 7. kötet, 13-14. szám
13. szám - ÉLETEM ÉS KOROM. – Pulszky Ferencztől
ÉLETEM ÉS KOROM.*) I. „A király szelleme dicsőíti vagy elhomályosítja országát." Mátyás király e jelszava, melyet legnagyobb emlékérmének hátlapján olvashatunk, még parlamentáris kormányzati korunkban is igaz marad. Ki azon befolyáson kételkednék, melyet a fejedelem személye hosszú uralkodás esetében nemzetére gyakorol, azt utaljuk a különbségre az angol társaság jellemében IV. György és Victoria királyné uralkodása alatt; erkölcstelen, kicsapongó, játékos, párbajban gyönyörködő, a közvéleményt megvető a század első negyedében, egy nemzedékkel később a legtisztességesebb egész Európában, az iszákosság megszűnik, a párbaj hallatlan, a házi élet tiszta. A történetírók, kik a múlt században a történelemben alig láttak egyebet, mint a fejedelmet, udvarát s az ország külviszonyait, korunkban nagyobb súlyt fektetnek a nemzet beléletére és kulturális kifejlődésére, de hajlandók megfeledkezni azon változásokról, melyeket a királyok személye egy embernyom hosszú idején keresztül a nép erkölcsi nézeteiben s egész jellemében előidéz. Hazánkban I. Ferencz uralkodása lett ily nevezetes fordulóponttá nemzetünk életében; előtte lépést tartottunk az európai művelődéssel. Mária Terézia alatt a paraszt állapota az úrbér behozatala által előnyösebb volt sok tekintetben mint a franczia és német földmívelők legnagyobb részéé, a középosztály civilizációja haladott, aristokra *) E közlemény mutatvány a tisztelt szerző önéletrajzából, melyhez a múlt év őszén kezdett, élete hatvanadik évében. Az egész munka három kötetből fog állani: az első 1814—1848 közti korszakot foglalja magában, a második a forradalmat, a harmadik az emigratio éveit 1867-ig.— Szerk. Budapesti szemle Hetedik kötet, 1875.