Budapesti Szemle. 1876. 10. kötet, 19-20. szám
19. szám - I. UTI VÁZLATOK. (I.) — Pulszky Ferencztől.
ÚTI VÁZLATOK. Első közlemény. I. BUDAPESTTŐL KONSTANTINÁPOLYIG. Szeptember 17-dikén, késő este, néhány barátom az indóház egyik mellékteremében gyűlt össze, hogy születésem évfordulóját s elindulásunkat kelet felé kedélyes vacsorával üljék meg. — Negyven évvel ezelőtt ugyan e napon nagybátyám megígérte volt, hogy tavaszszal Konstantinápolyba és Athénbe magával viszen, de márcziusban megjött híre, hogy Kis-Ázsiában cholera dühöng s mi májusban Német- s Angolországba utaztunk, a görög út elmaradt, pedig ez volt ifjúságom egyik fő vágya. Gyermekkorom óta rajongtam a görög történelem eszményi alakjaiért, Miltiadest és Themistoclest, Cimont és Periclest, Epaminondast, Demosthenest jobban szerettem, mint akár a római államférfiakat, akár az újkor nagyjait, s a görög mythoszok inkább érdekeltek, mint bármily regény; nem képzeltem nagyobb boldogságot, mint azon földet taposni, melyen hőseim s félisteneim viaskodtak, szenvedtek, elvesztek. Hát még midőn a görög irodalom kincseivel megismerkedtem s A Winkelmann munkáiból a görög művészet szelleme érintett! Az új görögök vitéz szabadságharcza is mélyen meghatott, sírtam, midőn Mauromichalis halálát és Missolungi elestét az Augsburger Allgemeinebek olvastam, örültem Miaulis és Kanáris tengerészi hősiségének, boszankodtam Ibrahim hasára s Omer Vrione arnautjaira; később Byron költeményeibe mélyedtem bele, álmaim mindig keletre vezettek. Többször terveztem utazást oda, de mindig Budapesti Szemle. Tizedüj kötet, 1876. 1