Budapesti Szemle. 1885. 42. kötet, 100-102. szám
100. szám - TÁRSADALMI ELMÉLETEK AZ ÓKORBAN. (I.) – Medveczky Frigyestől
TÁRSADALMI ELMÉLETEK AZ ÓKORBAN. Első közlemény: Az ókori cultúrnépek irodalma nem bővelkedik társadalmi elméletekben. A rómaiak itt alig jönnek tekintetbe. Cicero, ki az állami és társadalmi élet elméletének némely kérdéseire reflectált, ez irányban sem tanúsított számba vehető eredetiséget. A görögöknél pedig, a sors kegyelméből a pusztulástól megmentett munkák közt, csak néhány nagyszabású kísérletet találunk. Xenophon a házi gazdaságról szóló művében a hasznos munka és a családi élet erkölcsi jelentőségét korszakában szokatlan elfogulatlansággal jellemzi; az államregények egyik neméhez tartozó jellemrajzban pedig, a Kyropaidiában a lovagias királyságot egy eszményízett történeti alakban dicsőíti. De a tulajdonképeni társadalmi problémák elméleti tárgyalására nem vállalkozik. E téren jelentősebb kísérleteket csak az ókor két nagy gondolkodójának, Platón és Aristotelesnek államphilosophiai munkáiban találunk. Mind a kettő a legmagasabb rendű emberi közösség, az állam lényegét és czéljait tárgyalja. A társadalom újabb fölfogásának, az állami és társadalmi feladatok elvi elkülönítésének nyomait náluk hiába keresnék. De másfelől az antik állameszme érthetővé teszi azon jelentékeny szerepet, melyet e politikai rendszerekben a társadalom-politikai intézmények visznek, azon tendentiát, melynél fogva majdnem az összes társadalmi viszonyok rendezését az állam feladatává teszik. Platón eszményi állama az első nagy conceptio a társadalom-philosophia terén, melyen őt később a világboldogítók egész sora követte. Aristoteles ezen a téren is gondosabban Budapesti Szemle, XLII. kötet, 1885. 1