Budapesti Szemle. 1888. 55. kötet, 139-141. szám
139. szám - IRÁNYESZMÉK IPARUNK ÉRDEKÉBEN. – Keleti Károlytól
IRÁNYESZMÉK IPARUNK ÉRDEKÉBEN. Állami pénzügyünk javítását tűzte ki czélul a kormány. Erre irányzott törekvéseiben támogatja, megfelelő komolysággal, a törvényhozás. Mögöttük áll az egész nemzet, ritka önmegtagadással, magánérdekei mellőzésével hozva meg az áldozatokat, melyeket e nagy czél elérése igényel. E fontos kérdéssel szemben megszűnt mintegy a politikai harc, vagy legalább szünetel. Az ellenzék meggyöngült; nem mintha a nemzet egyik, bár kisebb, része teljesen elvesztette volna bizalmát némely jeles vezérférfia vagy más kiválóbb tagja iránt, de mert meddőnek tartja a küzdelmet, mely csak politikai elvek vagy ilyeneknek nevezett vélemények körül foly és fontosabbnak tartja az ország anyagi helyzetének javulását. Anyagi helyzetet mondtam, mert a haza szellemi magaslatának emeléséért mindenkor együtt küzdött e nemzet minden kimagaslóbb alakja. Fenkölt lelkű költők és írók, széles látkörű államférfiak, szerényebb küzdtérrel beérő nemzetgazdák, nagyműveltségű tanférfiak stb. stb. mindmegannyian a nyugati műveltségnek Magyarországon is meghonosítására törekedtek s az ország értelmiségét mindenkor nyomukban tudták. Nem is maradt e nemes küzdelem, ez igazi «kulturharcz» eredmények és gyümölcsök nélkül. A ki közművelődésünk mai állapotát csak a lemúlt félszázad előtti állapotokkal összehasonlítja, a vívmányok hosszú során tekinthet végig, és nem fog többé kétségbeesni Magyarország jövője iránt. • Vajon ugyanezt mondhatjuk-e anyagi téren is ? Az összemérés ugyan e félszázad előtti állapotokkal, bizonyára nem a jelennek rovására billentené alá a mérleg serpenyőjét, de az általános érzés, főleg a tagadhatatlanúl reánk Budapesti Szemle, LV. kötet 1888. 1