Budapesti Szemle. 1891. 68. kötet, 178-180. szám
178. szám - A TÖRÖK NÉP MŰVELŐDÉSI ÉS ÁLLAMI JÖVŐJE. – Vámbéry Ármintól
A TÖRÖK NÉP MŰVELŐDÉSI TÖREKVÉSEI ÉS ÁLLAMI JÖVŐJE. Azon átalakulási folyamatnál, melyen az ottomán császárság különböző ethnikai elemekből alakult társadalma máig keresztül ment, önkénytelenül eszébe jut az embernek a közmondás : «A szövétnek világosságát távolba löveli, míg tövében sötétség uralkodik*). Ezzel a közmondással akarják Közép-Ázsia muszlimjei a náluk uralkodó nagyobb fényű vallásosságot érthetővé tenni, amennyiben az iszlám szent helyeiről, Mekkáról, Medináról és Jeruzsálemről, ahol a fanatismus nem olyan kápráztató, azt mondják, hog ezek a szövetnek tövében fekvő helyek, míg Bokharára és Szamarkandra távolról esnek a fénytengerből a sugarak. Ha figyelembe veszszük, hogy Nyugat-Ázsia, mint a klaszszikai világ és a modern Európa közvetlen szomszédja, a nyugattal régóta élénk összeköttetést tartott fönn és mindig ki volt téve a múlt és a jelen különböző művelődési korszakai hatásának, e hasonlat némileg alkalmazhatónak látszik. Kivált ha megfontoljuk, hogy a sokkal távolabb eső és csak az újkorban hozzáférhetővé vált Japán és Khina aránylag egyfelől könnyebben modernizálódtak, másfelől a jövőben nagyobb eredményekre nyújtanak kilátást. A kép a fáklya távoli és közeli hatásáról valóban találó volna, ha Nyugat-Ázsiát, közelsége mellett is, régi műveltségének emlékei és vallási életének sajátszerűségei nem választották volna el mindig szigorúan nyugatról. Amint Nagy Sándor hadjárata tulajdonképen csak politikai átalakulásokat okozott, úgy a hatalmas Róma légiói is, egészen a parthok országáig nyomulva elő, nem hagytak maguk után mást, mint félelmet és rettegést a nyugati világbirodalom iránt, amennyi Budapesti Szemle, LXVIII. kiket. 1891. 1