Budapesti Szemle. 1893. 75. kötet, 199-201. szám

199. szám - NEMZETI SZELLEM A PHILOSOPHIÁBAN. (I.) – Alexander Bernáttól

NEMZETI SZELLEM A PHILOSOPHIÁBAN. *) Első közlemény: A philosophia helyzetét hazánkban nem tekintem biz­tatónak. Hazánk culturáját nagy traditiók nem kötik a phi­losophiához, mely a tanításban koronként tisztes helyet foglalt el, de az iskola falain túl önálló jelentőségre szert tenni nem igen tudott. Németországban Leibnitz, Kant s Hegel a nemzet szellemi életének vezérei, talajából merítenek s talajának adnak vissza tápláló erőt. Francziaországban a magányos Descartes erős lökést ad hazája szellemi fejlődésének, egyike azoknak, kiknek Francziaország a XVI. és XVII. században európai vezérlő szerepét köszöni. Angolországban Locke korának gon­dolkodását oly erővel és szerencsével tudja formulázni, hogy voltakép őt kell tekintenünk a XVIII. század tanítójának, a nagy európai átalakulások egyik legerősebb ténvezőjének. E férfiak s mások folytatói azon nagy traditiónak, melyet Aris­toteles teremtett, ki tovább mint másfélezer évig az emberiség gondolkodását irányozta s a philosophiának világtörténeti positiót adott. A philosophia a görög idők óta több, talán keve­sebb is, mint a többi tudományok, kulturai hatalom, a művel­teknél egy neme a vallásnak, néha az életben való magatartás­nak is irányzója — bölcs emberen mindig mást értettek, mint tudóson — de rendesen a gondolkodásnak egyik éltető, d­arab­ *) Olvastatott mint székfoglaló a magyar tudományos akadémia folyó év május 8-án tartott ülésében. Budapesti Szemle, LXXV. kötet, 1893. 1

Next