Budapesti Szemle. 1894. 80. kötet, 214-216. szám
214. szám - I. A VALLÁS-SZABADSÁG ÜGYE A KORPONAI GYŰLÉSEN 1605. – Károlyi Árpádtól
A VALLÁS-SZABADSÁG ÜGYE A KORPONAI GYŰLÉSEN 1605.*) A szerencsi templom ajtaja bezárult. Puritán egyszerűséggel fehérre meszelt falai között elenyészett azon ünnepélyes eskü visszhangja, melylyel Magyarország választott fejedelme 1605 április 20-dikán a körülötte egybegyűlt főurak s a megyék és városok követei előtt az Ur asztala mellől az evangyéliumra fogadta, hogy hű gondviselője leszen a reá bízott ország érdekeinek. És elhangzott az egyszerű boltív alatt a rendek szónokának üdvözlő beszédét záró azon buzgó fohász is, hogy «az a nagy Isten, a ki Dávidot minden ellenségin győzedelmessé és Salamon királynak birodalmát békességessé tette, az a nagy Isten adjon Fölségednek minden ellenségin győzedelmet, annak idején pedig Fölséged birodalmában örökös és boldog békességet!» *) Jelen közlemény csak egy töredéke (két első fejezete) a korponai 1605. november-deczemberi forradalmi gyűlés történetének, mely a Magiyar Országgyűlési Emlékek sajtó alá kerülő XI. kötetében fog (a Bocskay támadása alatti többi gyűlések történetével egyetemben) megjelenni. — E mutatványnál bocsánatot kér szerző azért, hogy az első fejezet a közlemény czímének nem egészen felel meg, mivel azt beszéli el, hogy az „első osztrák-magyar kiegyezés” eszméje mily viszontagságok között jutott Korponán tárgyalás alá. De mert a kiegyezés legfőbb pontja a protestánsok vallásszabadsága volt, meg a második fejezetet az első nélkül érteni nem lehet, hát nem maradhatott el az első fejezet sem. — Változtatás e czikken azon alakkal szemben, a melyben az Országgy. Emlékekben fog megjelenni, nem sok van. Budapesti Szemle, LXXX. kötet, 1891. 1