Budapesti Szemle. 1903. 115. kötet, 319-321. szám
319. szám - A KÖZOKTATÁSÜGY ÉS GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN. – Imre Sándortól
A KÖZOKTATÁSÜGY ÉS GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN. A Hitel Taglalatát azzal kezdi Desewffy József, hogy nem könnyű e dolgozásban a gondolatok fonalát, egymásba nyúlását s összeköttetését kikeresni, eltalálni és fölfogni a szerző egész gondolkozása rendszerének a hálózatát.*) Kemény Zsigmond magát Széchenyi Istvánt mondja nehezen fölfogható embernek: «Ezer apró ellenmondás szövődött nála és olvadt föl egy magasabb következetességbe. Jelleme hasonlított irmodorához, melyben a logikai fonalat nem az találta meg, ki az egyes eszméken, hanem az, ki az eszmetömbökön tekintett végig.***) Széchenyi egész gondolatmenetébe illeszkedve, a nevelésre vonatkozó számos megjegyzése egész szükségszerűséggel folyik mindabból, amit világnézete az emberiség földi rendeltetéséről elénk tár. Az ember hivatása, feladata szerinte a folytonos tökéletesedés. Ezt véve alapul, a gondolatok egymásba nyúlása érthetővé válik, gondolkozásának a rendszere egészen kikerekedik s ebben a nevelésnek előkelő hely jut. Ha az alapnak vett gondolatból egyszerűen következtetünk s nem is saját szavait állítjuk egymásután, természetes alapja a közműveltségen induló haladásnak, a — Széchenyi szavával — kiművelt emberfőkön álló közműveltségnek az emberfők kiművelése, csupán azt a szót kell alkalmaznunk, mely e folyamat neve. Nevelés ugyan, igaz, nemcsak tudatosan történik, hanem folyik a nélkül, hogy a *) A Hitel czímű munka Taglalatja. Irta gróf D. J. Kassán, 1831. 11. 1. **) Csengeri A.: Magyar szónokok és status férfiak. 343. 1. Budapesti Szemle, CX. kötet. 1903. 1