Budapesti Szemle. 1905. 122. kötet, 340-342. szám
340. szám - I. A STADIUM MEGJELENÉSÉNEK ÉS ELTILTÁSÁNAK TÖRTÉNETE. – Viszota Gyulától
elején fölolvasta művének egy részét Andrássy (György?) előtt,1) a ki eliszonyodott azon, azt tartván, hogy a mű olyan égő fáklya, a melyet sem eloltani, sem szabályozni nem lehet s hogy az a censor, a ki azt nyomatásra bocsátja, nem lehet sem okos, sem becsületes ember. Széchenyi meghökkent ugyan e nyilatkozaton, de azért tovább írta művét. Az a hír sem zavarta műve írásában, hogy felsőbb helyen állítólag jobban szeretnék, ha soha sem írna.2) Lankadatlan buzgalommal dolgozott művén, úgyhogy április vége felé művének első részét — kilencz törvényjavaslatot befejezte. Széchenyinek a censurai hivatalnál volt egy megbízható embere, Drescher Frigyes ideiglenes censor, aki négy előbbi művét (Lovakról, Hitel, Világ és Játékszínrül) is saját felelősségére sajtó alá bocsátotta. E művek Széchenyi reform-elveit csak általánosságban tárgyalták s így Drescher kevesebb kockázattal írhatta művei alá saját felelősségére az imprimaturt, annál is inkább, mert Széchenyi — bizonyára óvatosságból — Magyarország hátramaradottságáért soha sem a kormányt okolta, hanem mindig önmagunkat. Mégis, midőn a cholera miatt különösen a felvidéken parasztlázadás tört ki,3) s néhány esetben előfordult, hogy Széchenyi Hitelét vagy Világját fölhasználták az izgatásnál, Drescher gyanússá vált s ezért Széchenyi elhatározta, hogy az esetre, ha elveszti állását, örök nyugdíjat ad neki. x) Febr. 2-án: «Es sey eine Brandfackel, die sich weder auslöschen, noch dirigiren liesse. Der Censor, der es zum Druck lassen wollte, könne weder ein gescheidter noch ein rechtschaffener Mensch seyn. Es machte mich stutzen.» 2) Márczius 15-iki naplóbejegyzése. Úgy látszik, azon conservatív körből származó hír miatt, hogy a cholera alkalmával kiütött parasztlázadás idején a Hitel és a Világ szolgált a lázításra anyagul. 3) Október 5-én írja Károlyi György, hogy a Klobusitzky-ház fosztogatásánál egy ügyvéd az asztalon találván a Hitelt, ebből a parasztokra vonatkozó részt szabadon tót nyelvre fordította s a népet felizgatta. Széchenyi Naplójába okt. 25-én bejegyzi, hogy Eötvös beszéli, hogy a parasztok az ő Hitele alapján raboltak, gyilkoltak. 1830 febr. 10-én bejegyzi, hogy állítólag 10 vármegye írt a nádorhoz a Jelenkor eltiltása ügyében; a parasztok olvastatják a Világot. Drescher gyanús, örök pensiót adok neki, ha elveszti kenyerét.