Budapesti Szemle. 1908. 134. kötet, 376-378. szám
376. szám - AZ ADÓREFORMRÓL. – Földes Bélától
AZ ADÓREFORMRÓL. Egyik szellemes választómmal a pénzügyminisztériumban jártam. Midőn ügyünket elvégeztük és a pénzügyminiszteri palotát elhagyni készültünk, hozzám fordult. Még egy kérésem volna, mondá, méltóztassék nekem azt a nagy adóprést megmutatni! Ezt a nagy adóprést a pénzügyminiszter most ki akarja cserélni, egy tökéletesebbel, melyhez a régi ügy hasonlít, mint nagyanyáink rokkája, a modern mulejennyhez. Kétségtelen, hogy rosszul működik a régi prés, elavult, nem felel meg a modern, tökéletesebb, nagyobb igényű adótechnika követelményeinek. Természetesen olyan technikát kell létesítenünk, mely viszonyainknak megfelel, mely nem okoz túlságos rázkódtatást, mely nem olyan, hogy kedvéért az egész házat le kellene bontani. A kormányjavaslatokkal szemben inkább túlságos optimizmussal szoktam lenni, mint túlhajtott pessimismussal. Szem előtt tartom most is, hogy a pénzügyek élén kiváló szakember áll, hogy a pénzügyminisztérium jeles erőkkel rendelkezik, hogy a legtöbb kérdés tekintetében mintaszerű külföldi példák állanak rendelkezésre, így tehát inkább annak a föltevésnek engedek helyet, hogy a kormány előterjesztései a gyakorlat és elmélet követelményeinek nagyban és egészben megfelelnek. Ugyanebben a hangulatban vettem kezembe a pénzügyi kormányzat által előterjesztett adóreformot. Kötelességemnek tartom, minden tartózkodás nélkül e fontos, hazánk minden polgárát legközvetlenebbül érdeklő, gazdasági viszonyainkat mélyen érintő adórendszerjavaslatról, mely hazánk gazdasági, politikai, pénzügyi életének jövőbeli alakulására messze kihatással lenne, véleményemet elmondani. Budapesti Szemle, CXXXIV. kötet, 1908.