Budapesti Szemle. 1909. 139. kötet, 391-393. szám
391. szám - A NEGYEDIK KANCZELLÁR. – Wlassics Gyulától
A NEGYEDIK KANCZELLÁR. A negyedik birodalmi kanczellár kiváló parlamenti egyénisége domborodott ki a múlt év novemberi eseményeiből. Ez csak fokozza készségemet, hogy Bülow államférfiúi és szónoki egyéniségével Penzler János kiadásában Berlinben két kötetben közzétett beszédjei alkalmából behatóbban foglalkozzam. I. Mint elsőrangú diplomata régóta aratja babérait. Harminczöt éve áll a diplomatia szolgálatában. A nagy háborúban a bonni királyhuszárokkal harczolt a német birodalom egységéért és a harcztérről visszatérve befejezte jogi tanulmányait és igazságszolgáltatási meg közigazgatási néhány évi szolgálat után már 1874-ben a római német követségnél áll alkalmazásban. Majd Pétervárra és Bécsbe szólítja a diplomatiai szolgálat hivatása. Az 1877/78-diki török háború idején Athénben képviseli mint ügyvivő a német külügyi politikát. Athénben éri a kitüntetés, hogy a berlini congressus titkári hivatalához osztják be. Itt szerette meg Bismarck és méltónak tartotta a fiatal diplomatát, hogy az akkor legfontosabb követségnél, a párisinál alkalmazza. Bismarck már frankfurti szereplése idején ismerte az akkor még gyermek Bülowot. Atyja házában, ki a későbbi nagy kanczellárnak a «Bundestag»-on kartársa volt, Bismarck sokszor megfordult. 1884-ig volt Párisban, mikor előléptetve a pétervári követséghez került. Az orosz viszonyokkal megismerkedve, hét évet töltött szomszédságunkban, mint bukaresti követ, és élénk összeköttetést tartott magyarországi barátjaival is, kikkel előbbi bécsi tartózkodása idejében bő alkalma volt megismerkedni. Budapesti Szemle, CXXXIX. kötet, 1909.