Budapesti Szemle. 1913. 155. kötet, 439-441. szám
439. szám - GRÓF ANDRÁSSY GYULA KÜLPOLITIKÁJA. – Wlassics Gyulától
GRÓF ANDRÁSSY GYULA KÜLPOLITIKÁJA. Wertheimer Ede a két utolsó kötet közrebocsátásával befejezte gróf Andrássy Gyuláról és koráról írt nagy munkáját. Ennek első kötetéről én számoltam be e folyóirat olvasóinak. Készséggel tanulmányoztam az új adatokban gazdag mű befejező részét is. De csaknem meglepetve láttam, hogy amikor történetet olvasok, tulajdonképen a mai kor problémájával, ennek hajtóerőivel találkozom. Andrássy gróf keleti politikájának nemcsak történeti, hanem a legnagyobb mérvben oly aktuális jelentősége van, hogy a történeti eseményekben, de főleg Andrássy diplomatiai működésében akaratlanul is a mai keleti politikánk kritikájához is bőséges adatokat találunk. A balkánprobléma volt Andrássy korában is napirenden, mint ma. Akkor is, mint ma, azon fordult meg Európa békéje, hogy a kettős monarchia miként tud megértésre jutni Oroszországgal. Ma is, akkor is létérdekeinket kellett biztosítanunk a feltornyosuló veszélyek ellen. Akkor is az volt a vezérlő eszme, ha az európai török birodalom felbomlanék: nem szabad a Balkánon megengedni nagy szláv állam alakulását. Akkor is, ma is abban volt a veszély, hogy a balkán államok esetleg az orosz panslavismus eszközeivé válnak. Ez a hozzánk közel eső korszak különben is gazdag oly világtörténeti eseményekben, melyek hosszú időre irányt szabnak az európai hatalmak csoportosulásának, sőt e csoportok mai külpolitikájának is. Erre a korszakra esik, hogy a kettős monarchia vezető szerephez jutott a Keleten és nem engedte megvalósulni az orosz politikának azt a folyton ápolt törekvését, hogy Oroszország egyenesen Európa megbízásából gyakorolhat- Budapesti Szemle. CLV. kötet, 1918. 1