Budapesti Szemle. 1916. 165. kötet, 469-471. szám
469. szám - TANULMÁNYOK A HÁRMAS-SZÖVETSÉG TÖRTÉNETÉHEZ. — Fraknói Vilmostól
TANULMÁNYOK A HÁRMAS-SZÖVETSÉG TÖRTÉNETÉHEZ / A hármas-szövetségi szerződés utolsó meghosszabbítása 1912-ben. Az európai török birodalomban régtől fogva felhalmozódott gyújtóanyag az 1912. év őszén hirtelen négy oldalról egyszerre tüzet fogott. A Balkán-államok szövetkezve, október közepén egyenként háborút szentelt a szultánnak és megkezdték a háborút Albániában és Macedóniában, az Adriai- és Aegei-tenger partvidékein és szigetein; tehát azon területeken, amelyek Ausztria-Magyarország és Olaszország terjeszkedési vágyainak czélpontját, szerződésük VII. czikkének tárgyát alkották. Ennek ellenére a két állam kormányai ezen czikkben foglalt kötelességeik teljesítésére és abban fenntartott jogaik érvényesítésére kísérletet sem tettek. Harmadik szövetségesükkel és a másik államcsoport hatalmasságaival egyetértésben állapították meg a követendő eljárást. Fölállították a status quo fönntartásának és a be nem avatkozásnak elvét; közösen diplomatiai lépéseket tettek a hadviselő hatalmaknál a háború megelőzése, majd a béke helyreállítása érdekében, miután pedig ezek sikerre nem vezettek, megegyeztek aziránt, hogy a nagyhatalmak Londonban tartandó conferentiája vegye kezébe Albánia önálló állammá alakítását, az aegei szigetek és a dardanellai tengerszoros kérdéseinek eldöntését, egyúttal befolyást gyakoroljon a béketárgyalásokra, melyeket Törökország a Balkán-államokkal szintén Londonban volt megindítandó. Ezen nagy események közepett, bizonytalan jövővel szemközt, a hármas szövetség tagjai, további tevékenységük összhangzásának biztosítására és súlyának fokozása végett. Ugyane tárgyra vonatkozó előbbi közleményt 1. a Budapesti Szemle 1915. évi 469. számában. Budapesti Szemle, CLXV. kötet, 1916 .