Budapesti Szemle. 1916. 167. kötet, 475-477. szám
475. szám - KÖZJOGI RÖPIRATOK. – Wlassics Gyulától
KOZJOGI EOPIBATOK. I. Sohasem mondtam le arrol a remenyrol, hogv vegre is sikerülni fog az ausztriai kozjogi irodalomban is elerni azt a targyilagossagot, melylyel az Ausztria es Magyarorszag kozott fennallo kapcsolat igazi jogi termeszetet felismerik. Mar abban a tanulmanyomban, a melyet az 1867 : XII. t.-czikk jogi termeszeterol irtam, kifejeztem azt a nezetemet, hogy mihelyt az osztrak kozjogi irodalom a birodalmi egyseg lidercznyomasatol megszabadul es a szovetsegben elo ket allam souverainitasanak allaspontjara helyezkedik, akkor be lesz temetve az a nagy orveny, mely a ket allam kolcsonos allamjogi megertesenek litjaba kerult. Es talan a kozjogi irodalom osszhangzo felfogasa megszinteti azt a viszas allapotot, hogy ket szovetsegben elo allam nem egyszer ugy allott a vilag szemei elott, mintha nem is szovetsegben, hanem harczi keszsegben állananak egymassal szemben. Eszreveheto volt ugyan eddig is, hogy egyes kivalo osztrak kozjogaszok szakitottak a «Bundesstaat» fogalmi körehez tapadt ervelessel. Szakitottak azzal a tetellel is, hogy Magyarorszag csak az ausztriai birodalom tagállama. De azert tagadhatatlan, hogy a birodalmi egyseg, az «osszallam» gondolata kiserteseitol teljesen nem tudtak szabadulni. Hogy ez a tisztulasi folyamat csak lassan erlelodhetik, annak megvannak a maga termeszetes okai. Nem mindig politikai irangzatossag ennek a rugoja, hanem a megszokott tanok onsulya, az emberi termeszetben rejlo conservativismus es az ujitastol valo idegenkedes erzete. A kik az osszallam, a «Verwirkungs» elmelet vilagaban novekedtek, azoknak nehez a dualismus tiszta foliuteresehez jutni. Kulonosen nehez akkor, midon az 1867-iki kiegyezesrol szolo osztrak torveny az egyseges osztrak monarchia alaptetelebol indul ki, mert a deczember ho 21-iki 146. szamu Budapesti Szemle, CLXVII. kötet, 1916. 1