Budapesti Szemle. 1930. 216. kötet, 626-628. szám
626. szám - ADATOK ROMÁNIA 1916. AUGUSZTUS 27-I HADÜZENETÉNEK DIPLOMÁCIAI ELŐZMÉNYEIHEZ. – Nagy Miklóstól
ADATOK ROMÁNIA 1916 AUGUSZTUS 27-I HADÜZENETÉNEK DIPLOMÁCIAI ELŐZMÉNYEIHEZ I. Az eredetére nézve romanizált balkáni pásztorokból alakult oláh nép jámbor, engedelmességhez szokott, kevésigényű, nagyon babonás és e tulajdonságainál fogva könynyen kezelhető, de igen könnyen fanatizálható és félrevezethető fajta. Nem hódítás és harcok árán szerzett hazát, hanem lassú beszivárgással vert gyökeret, majd észrevétlen elszaporodásával vált egyes települési helyein többséggé, hosszú századokon át faji öntudat nélkül. Nyelvének születési helye az Adriai-tenger partvidéke, és időpontja a VI—VII. század. A latin nyelvek közül a felsőolaszhoz áll legközelebb, bár valamennyi közt benne van a legkevesebb latin elem. Vándorlása irányát az isztriai félszigettől kezdve Albánián, Epiruson, Macedónián, Bulgárián át a máig is fennmaradt nyelvszigetei (az ú. n. kucovlachok) és másfelől a nyelvébe átment albán, szláv, magyar stb. elemek mutatják. Az Alduna és a Kárpátok közt az ugyanott elterült Kunországnak pár évvel a mohipusztai vereség előtt a tatároktól történt elpusztítása után tűnik fel nagyobb tömegekben. Ez időre esik néppé tömörülésének első mozzanata. A két oláh vajdaság, a moldvai és havasalföldi, megalakulásának kunok, besenyők, jászok, bolgárok a tényezői. Kun eredetű maga a Basarába-dinasztia is. Szervezői : a szlávból vett szavakkal nevezett kenézek, vajdák, bojárok tehát nem saját soraiból emelkednek ki, hanem a magyarral rokon fajokból, akik magyar földre kerülve, semmiben sem különböznek Budapesti Szemle. 216. kötet, 1930. január. 1