Budapesti Szemle. 1934. 235. kötet, 683-685. szám

683. szám - AZ EZERÉVES MAGYAR TRAGÉDIA. – Báró Kaas Alberttől

AZ EZERÉVES MAGYAR TRAGÉDIA. A történelemben az egyes külső események és a kor­eszmék egymástól elválaszthatatlan kölcsönhatásban mun­kálják egy-egy nemzet sorsát. A különböző koreszmék a századok folyamán hol egymásba folytak, hol valamely eszmeáramlat a fejlődésnek új irányt adott, máskor az egymásra ható erők és felmerült szükségletek a múlt eszmével összekeveredtek. Ez a vegyülék formálta ki a nemzet új jellegét, így tagozódtak a korszakok változó koreszmék szerint. A nagy európai birodalmak különböző eszmeáram­latok megtestesítőiként időről-időre változó több dimenzió­ban élték életüket. Más volt Nagy Károly államcélja és más a frank királyoké. Változott a Lajosok elődjei alatt. A Lajosok korában ismét új fordulatot vett. A francia forradalom az egész régibb renddel szakított. Napóleon új cél felé tört. A köztársaság eszmeköre ismét más. Ezekből a különbözőségekből szövődött egybe a francia történelem, és ez a sokszerűség formálta ki a francia jellemet és gondolkozást. Az angol kormányzó tehetség Normann Vilmos hódítása óta a földkerekséget behálózó British Commonwealth-ig ugyancsak különböző államcélokat követett. A feudális berendezkedéstől a Stuartok autokratiáján keresztül a klasz­szikus alkotmányosságig és a nemzeturalomtól a gyarma­tosító világuralomig, a földbirtokos hűbéruraságtól a gazdag kereskedő nemzetig az angol birodalomban a legeltérőbb eszmeáramlatok váltották fel egymást. A német birodalom­ban a Hohenstaufok császársága más síkban mozgott, mint későbbi utódaik politikája. A Habsburg-dinasztia a germán fajt újból más coordinata-rendszerbe illeszti bele, míg a Budapesti Szemle, 136. kötet. 1934. október. 1 . K. KIR.ŐRSZ. LEVÉLI KÖNYVTÁRA

Next