Budapesti Szemle. 1935. 239. kötet, 695-697. szám

695. szám - A HÁROMSZÁZ ÉVES BUDAPESTI EGYETEM. – Grósz Emiltől

A HÁROMSZÁZ ÉVES BUDAPESTI EGYETEM, Pázmány Péter 1635 vízkeresztjén, a soproni ország­gyűlésen közölte első ízben azon tervét, hogy egyetemet alapít, melyben «a harcias nemzet erkölcsei szelídülnének s az egyház és állam igazgatására alkalmas férfiak neveltet­nének». E terve megvalósítására 60,000 forintot készpénzben és azon 40,000 forintot szánta, mellyel az uralkodó neki római útja fejében tartozott. Az 1635. május hó 12-én kelt alapítólevelében az egye­tem székhelyéül Nagyszombatot jelölte meg, egyelőre a hit­tudományi és bölcsészettudományi kart létesítette s azok vezetését a Jézus-társaságra bízta. De már akkor utalt arra, hogy az egyetem később más városba lesz áthelyezhető. Azon időkben az egyetemeket a pápa vagy a császár ruházta fel kiváltságokkal. II. Ferdinánd római császár és magyar király 1635. október hó 18-án kelt okiratában az alapítólevelet jóváhagyta s az egyetemet felruházta azon előjogokkal és kiváltságokkal, melyekkel a római birodalom többi egyetemei rendelkeztek. Az egyetem ünnepélyes meg­nyitása 1635. november hó 13-án volt, ezen a nádor, a magyar kancellár, a püspökök s a bécsi egyetem képviselői is jelen voltak. A jogtudományi kart Lippay György és Lósy Imre esztergomi érsekek hagyatékából 1667-ben állították fel. E kar előadásait is nagy ünnepély keretében kezdték meg. Az egyetem rectorát és kancellárját a jezsuita­ rend gene­rálisa nevezte ki. Az egyetem pecsétjén a Boldogságos Szűz, kezében jogar­ral és pecséttel, s Patrona Hungáriáé Mater Universitatis fel­írás volt. Budapesti Szemle, 239. kötet. 1935. október. 1

Next