Budapesti Szemle. 1939. 253. kötet, 737-739. szám
737. szám - MÁTYÁS KIRÁLY, AZ IGAZSÁGOS. — Serédi Jusztiniántól
MÁTYÁS KIRÁLY, AZ IGAZSÁGOS. — Beszéd a magyar Corvin-lánc és magyar Corvin-koszorú tulajdonosai testületének ünnepi estebédjén, 1939. február 24. — Mátyás királyt, az Igazságost, aki világviszonylatban is a legkiválóbb uralkodók közé tartozik, nagy koncepcióra valló célkitűzései és irányt mutató cselekedetei miatt méltán megcsodálhatja a politikus, az államférfiú és a hadvezér , de megcsodálhatja a művész és tudós egyaránt, amint ennek a nagy király emlékét ébrentartó testületnek szokásos évi összejövetelein arra hivatott férfiak meggyőző argumentumokkal bizonyították. Mint a jog szerény művelője, ezévi összejövetelünk alkalmából Mátyás király igazságosságát szeretném jogi szempontból illusztris testületünk előtt bizonyítani. Mert, ha a hollós király minden vonatkozásban igazságos volt is, igazságossága mégis inkább a jog terén bontakozott ki, nevezetesen a törvényhozásban, amely az embernek mint állampolgárnak életét szabályozza s amelynek lényegéhez tartozik az igazságosság, továbbá a bíráskodásban, amelyet a magyar ember nagyszerű jogérzékével igazságszolgáltatásnak nevez. Az igazságos király, mint hat dekrétuma bizonyítja, a törvényhozásban és az igazságszolgáltatásban egyaránt azt az elvet követte, melyet a római jog ebben a klasszikus megfogalmazásban fejez ki : neminem laedere, suum cuique tribuere. Ehhez képest egyfelől iparkodott megszüntetni a visszaéléseket, másfelől pedig megadni Istennek, ami Istené, és az embernek, ami az emberé. Pregnánsan fejezi ki ezt VI. dekrétumának bevezető részében : Illő, — úgymond — hogy a királyok és fejedelmek, akik mennyei rendelésből a budapesti Szemle, 233. kötet, 1939. április. 1