Budapesti Szemle. 1939. 254. kötet, 740-742. szám
740. szám - TUDOMÁNY ÉS NEMZETISÉG. – Ravasz Lászlótól
TUDOMÁNY ÉS NEMZETISÉG. Elnöki megnyitó beszéd a M. Tud. Akadémia ünnepélyes közülésén, 1939. május 14-én. A tudomány és nemzeti eszme összefüggését az Akadémiában elhangzott elnöki megnyitók ritkán tárgyalták. E ritka megnyilatkozások közül az egyik, az, amelyet Dessewffy Emil mondott el 1858. december 20-án, különös figyelmet érdemel. A nemzeti eszme szolgálatától várja, hogy «azon korban, melyben élünk, csakis ez óvhat meg azon veszélytől, hogy a szellem tevékenysége vagy az anyagias mindennapiság középszerűségéig lelapulni vagy pedig lelketlen és szívtelen elméletek meddő hajszolásában és ködben úszó hipotézisek felállításában elpárologni kénytelen ne legyen.» Meg lehet ebből a nyilatkozatból állapítani, hogy a XIX. század közepén túl, a vaskos és szellemtelen anyagelvűség és a harmadik skolasztikából visszamaradt terméketlen fogalomhüvelyezés között, midőn a tudomány fogalom vigasztalannak és szinte művelődésellenesnek látszott , a nemzeti művelődés életparancsa és életszükséglete töltötte el Akadémiánkat friss erővel és bizalommal. A felvilágosodott iskolásság logikai ködképe szétfoszlott, a nyers és durva materializmus már csak egy rossz emlék, a nemzeti műveltség e megnyitó óta nagy eredményeket és még nagyobb ígéretek látványát bontja ki előttünk, de most is, az új világban, szükséges tájékozódnunk s megmondanunk, mit tartunk Akadémiánk két alapvető és éltető célgondolatáról: a tudományról és a nemzetiségről. Ezzel nemcsak saját magunk előtt öntudatosítjuk tennivalóinkat, hanem egyszersmind jellemző vallomást teszünk az utókor számára arról is, hogy a mi nemzedékünk miképpen gondolkozott a tudomány és nemzetiség mivoltáról és összefüggéséről. Budapesti Szemle, 254. kötet, 1939. július. 1