Budapesti Szemle. 1944. 267. kötet, 800-805. szám

800. szám - EÖTVÖS LORÁND HALÁLÁNAK NEGYEDSZÁZADOS ÉVFORDULÓJÁRA. – Pekár Dezsőtől

Báró Eötvös Loránd Emlékkönyv. A földön mozgó testek súly­változására vonatkozó vizsgálatainak jelentőségét ismerte el Akadémiánk, amidőn e poszthumusz munkáját 1928-ban a Marczibányi mellékjutalommal tüntette ki. Továbbá az Unghváry László díjat, a magyarság ügyének a nemzet szempontjából legnagyobb szolgálatot tévőnek jutalmazását, 1930-ban gróf Apponyi Albert és báró Eötvös Loránd között osztotta meg. 1932. október 30-án leplezték le a Kere­pesi temetőben emelt síremlékét, amikor is az avató beszédet Berzeviczy Albert, Akadémiánk elnöke mondotta. Hazánk legnagyobb természettudósát vesztettük el benne, aki a fizika tudományát maradandó és örökbecsű alkotásokkal gazdagította és aki messze túl az ország határán, az egész művelt világ előtt igaz elismerést, hírt és dicsőséget szerzett a magyarnak. Nem a részletkérdések érdekelték, hanem mint geniális elme csodálatos éleslátásával meglátta a természet jelenségeinek mélyén rejlő igazságokat, átfogó gondolkozásával észrevette az egymástól távol eső részletek közötti kapcsolatot. Merész fantáziájával lehetőnek tartotta oly kísérleti feladatok megoldását, amelyekre előtte senki még csak gondolni sem mert. A megsejtett és kitűzött cél felé haladva, nagy körültekintéssel és kritikával végezte mintaszerű kísérleti kutatásait, amelyekben mindenkor az emberi gyarló eszközökkel elérhető legnagyobb pontosság és tökéletesség lebegett szemei előtt. Az apjától örökölt költői hajlam tudományos működésében is érvényesült . Hiszen, mint maga mondta, a tudományban is nagy szerepe van a költői fantáziának, ha mindjárt a tudós nem is kötött formában fejezi ki gondolatait. Tudós volt a szónak valódi értelmében, csendben és szerényen munkálkodó igazi tudós, aki tulajdon­képpen a saját örömére végezte kutatásait. Báró Eötvös Loránd, báró Eötvös Józsefnek, a kiváló írónak és politikusnak, volt vallás- és közoktatásügyi minisz­ternek és a nemeslelkű Rosty Ágnesnek fia 1848. július 27-én született Budán. Főiskolai tanulmányait a pesti egyetemen kezdte és később Heidelbergben folytatta, ahol Kirchhoff, Helmholtz és Bunsen kiváló természettudósoknak tanítványa volt, s rövidebb ideig Königsbergben Neumannt, a híres

Next