Budapesti Viszhang, 1852. május-június (1. évfolyam 1. félév, 1-8. szám)
1852-05-23 / 3. szám
ELSŐ ÉV. 1852. MÁJUS 23-án. A NÖVÉNYÉLETI AESTHETIKÁBÓL. I. A szépség lényege kimagyarázhatlan. A fogékony kedély előtt csak érzékeiben jelen meg, s a logikailag rendező, tudományosan összekapcsoló, elméletileg származtató észelélt, idegen elzárt tartomány marad. De „mit az értelmes értelme nem lát, felfogja azt a gyermekkedély, egyszerűségében.“ Ha vizsgálataink, tapasztalataink, bonczolásaink, következtetéseink s bizonyításainkkal anyagok és erők szétosztható szövedékévé bonczoltuk, előállónak annak szépségei, egésszé fűzik a szétdaraboltakat s gúnyolják fáradalmunkat, mely az örök érthetlent megérteni akarja. Nem magyarázzuk meg s mégis igaz, nem értjük s mégis itt van. Habozás nélkül mondja el a tiszta kedély, mire a legjelesebb eszély sem bukkan. „A menyholt Isten dicsőségéről beszél, s a föld, kezének műveit hirdeti. Egyik nap mondja a másiknak, s egyik ét közli a másikkal.“ Mindamellett az, mit nem értünk, mit nem magyarázhatunk meg, alkalmas lehet szélbonczolásra, mennyiben érthetővé teheti mikor, miképp miért áll be az érthetlen szelleméletünk egész körében. Ha a szépség lényegét önmagában nem gomolyíthatjuk is le, tán mégis kitalálhatjuk, mit jelent ránk emberekre nézve, mikép jelen meg s mik alkotó elemei. A természetbúvár más fejlődést nem ismer, mint előhaladást egyszerűből összetettbe , tökélytelenből tökélyesbe, s így nincs értelme elötte azon másik tannak, mely annyiszor föl és lemerült, mely szerint tökélyesen lépett ki a teremtés kezéből s romlottság és elvadulás által lett azzá mi most. Elöhaladásról beszéltem tökélytelenböl tökélyesbe, de meg kell jegyeznem , hogy ez csak hasonlat, emberi gyámoltalan előterjesztés, de a természet productumaira, a dolgok szent kútfejének teremtésére nem alkalmazható. „Ha a teremtmények különfélekép jelennek is meg, de egyiránt jók.“ Ez előhaladást máskép kell az értelem előtt megfoghatóvá tennünk. Az egész növényvilág , mint az egyes növény, egyetlen czellából fejlődik ki. Czella az mi az egész növényéletet legtöbb oldalú jeleneteiben, legbonyolultabb összetételeiben magában zárja, de benne még minden egyszerű .