Budapesti Viszhang, 1853. január-április (2. évfolyam, 1-28. szám)

1853-01-02 / 1. szám

nősen a jellemzetes zeneszerzésre való kitűnő tehetségének elvitázhatlan bizonysága. , A költő keserve“ m­i­v­e­ktől ,,Trücsöknóta,“ „Mathild,“ „Zagyvaparti csárdás'“ ** B­é­c­s­b­e­n egy ottani lap szerint a virtuózokat valóságos concert-düh szállotta meg. A referens írja, hogy egy utczasarkon megállván m i­g­e n­é­z virtuóznak egy időben tartandó hangversenyére olvasott meghívásokat. Kérdést tesz referens : nem lenne e czélszerűbb ha ezen virtuózok összevernék a gazdaságot? — Hja ! a jövedelmek elosztásának arányát csak könnyű volna megállapítani­, de hát a dicsőség a borostyánok felosztásáé ? ! ** L­t­é­g­e­r megszerzésére nemzeti színházunk igaz­gatósága úgy látszik mit sem ten. Jövő június l-ső nap­jától kezdve a bécsi udvari operához szerződtetett. Ha már a szerződtetést elszalasztá az igazgatóság, reméljük ven­dégszerepekre megnyerendi őt Festészet és szobrászat. ** Blücher tábornagy sírja Krieblowicz­­b­a­n közelebbről egy nagyszerű emlékoszloppal diszítte­­tett fel , mely 40 lábnyi magasságával a sírt övedző fák körül méltóság­teljesen emelkedik ki. Az emlék kúpja 240 mázsát nyom , és 28 ló által szállíttatott rendeltetése he­lyére. Tetejét a herczeg élethű mellképe diszíti, belsejében porai nyugszanak. Az emlék feletti őrködés a Blücher huszárezred legöregebb őrmesterére bízatott, kinek szá­mára a sír közelében barátságos lakocska építtetett. ** A budapesti m­ű e­g­y­l­e­t választmánya mindent elkövet az egylet czéljának és érdekeinek előmoz­dítására, így közelebbről azon javaslat létetett és került vitatás alá , hogy a jövő év nyarán a vidék népesebb és nagyobb városaiban fiókegyletek állíttassanak fel. Ez esz­me életrevalóságát nem szükség fejtegetnünk. választmány elnökétől Ürményi József úrtól el­őleges meg­bízást kell kérnie. Ily megbízások eszközlése azt hisszük nem leend sok elkedvetlenítő nehézséggel összekapcsolva. ** A hét folytában adatott: Dec. 26-án Bá­nya r­é m 3 szak. Vahot Imrétől, Komlóssi Ida, Szentpé­­teri, mindent elkövettek, hogy a darabnak érdeket kölcsö­nözzenek. Füredi népdalai s a tánczok megtapsoltattak. — 27-én Rigóiért o. — 28-án Galotti Emília, szomorul. 5 felv.Lessingtól, ford. Kazinczy F. A két fősze­rep Feleki (Gonzaga fejedelem) és Fáncsi (Marinelli kamarás ) legjobb kezekben volt. A többi szerepek­ről csaknem átalánosan azt mondhatjuk, hogy legnagyobb szerepe volt a szerep-nem-tudásnak , pedig mint tudjuk, e darab nem szükségből rántatott elő, hanem rég ki van tűz­ve. Egyébiránt a közönség igen jó kedvében volt, sokat nevetett az 5 felv. szomorujáték alatt. — 29-én Hu­nyadi László. Szokott dolgok : zsúfolt ház, taps és kihívások, mikben különösen Hassel­tnő, Leitner k. a. Fü­redi, Erkel részesültek. — 30-án két egy-egy felvonásos vígjáték, közbe­n végül tánczok. Egy ur és egy asszonyság, mely rég adatott, került elő, s ha az igazgatóság azt hiszi, hogy ily darab nem riasztja vissza a műveltebb közönséget,bámulni fogjuk őt az ő hitében.— Ezután először adatott : A tiszaháti­­­i b­á­c­s­k­a, Bayard után magyar színre alkalmazta Bulyovszkyné. A jobb vígjátékok közé sorozható. — 31 -én Rigoletto. Nemzeti színház. ** Téli Róza k. a. kellemetes és nagy kiterjedésű hanggal biró énekesnőnk külföldi műutazásából közelebb­ről hazaérkezvén, mint halljuk szerződtetett nemzeti szín­padunkhoz , s ennek mintegy igazolásául ígérve van hogy már rég óta nem hallott lyrai dalművek hozatnak színre. ** A nyugpénzintézeti választmány múlt hó közepén tartott egyik ülésében elhatározta, hogy ez üd­vös és valóban korszerű intézet érdekében felhívást és ké­relmet intézzen a nagy­közönséghez. Ez közelebb meg is jelent, és belőle kettőt tartunk kiemelendőnek. Először , hogy az alaptőke jelenben büntetéspénzekből és adomá­nyokból — melly utóbbiak közt legnagyobbak Berlinben megtelepedett zeneművész hazánkfia G­u­n­g­­ úrtól 400 pfrt, W­i­r­n­b­a­u­m szerkesztő úrtól ugyanannyi, Csá­szár F. úrtól 50 pfrt — begyült 6000 frt, és Szentgyör­­gyi Horváth Edmund alapítványa 1000 frt, összesen 7000 pfrt. — Másodszor : hogy a nyugdíjazások megkez­désére 20 ezer frt alapítványi tőke szükséges, és harmad­szor : hogy ki az intézet javára adakozást gyűjteni, vagy hangversenyt, műkedvelői szinielőadást kíván rendezni, a Kolozsvári színház. (g. zs.) Decemb. 19-én. A szép juhász. A czimi­­szerepet Szabó,Bálint bácsit Vadász. Az első a mi Füredink, az utóbbi Réthink. Az már átalánosan elismert tény, hogy magyar színészeink közt ily szerepekre Réthi után mind­járt Vadász jő. — 20-án­­.Legjobb az egyenes út és valami Pollák nevű hasbeszélő komédiája, mely utóbbi annyira meginditá a közönséget,hogy tömegestől rohant az ajtón ki. — 21-én Marianna. E drámához Farkas Lajos elhunytának szomorú emléke van csatolva, ki Ber­nard tábornokot művészileg adó, s alig fogjuk feledni Laczkóczinét is,mint Mariannát.Jánosinénak, ha tanácsun­kat rész néven nem venné, csak annyit szeretnénk súgni, hogy kissé takarékosabban bánjék a lélekzettel. A fokon­ként emelkedő indulatkitöréseknél, ha az ember nem vi­­­gyáz, kifogy a természetes hangból s beszédben , mint e­­zekben az álhang nem kellemes.—22-én N­o­r­m­a, s egy­szersmind a második 18 előadásos bérlet kezdete. Bellini e classikus műve nagyobb közönséget érdemelt volna. Szom­bati (Sever) haladásának uj jelét adá.—23-án Arabel­la. Először: Arabellát Folinusné, Williamot Jánosiné adá. Rég nem láttunk ily élvezetdús előadást. E két gyerme­ket, a magok egyszerűségében, ártatlanságában jobban visszatükrözni aligha lehetne. A darab tetszett, s a közön­ség Jánosinét, Folinusnét s Zöldit (Jakab király) tapsok­kal és kihívásokkal jutalmazó, és soha méltóbban. Raiff/városi életből. ** Budapesten is meghonosítá a jótékony nő­­egylet azon külföldi szokást, hogy az új évi ajándékok

Next