Budapesti Viszhang, 1855. július-december (2. évfolyam 2. félév, 1-27. szám)
1855-11-25 / 22. szám
I VÖRÖSMARTY ÉLETRAJZA. Vörösmarty Mihály, nemzetünk nagy költője, a m. acad. nyelvi, osztályi rendes tagja, született 1800 év dec. 1-jén Nyéken, Fehérmegyében, középsorsú, de sok gyermekkel megáldott nemes szülőktől. Atyja gróf Nádasdynak gazdatisztje volt. Öt évet a sz.-fehérvári gymnásiumban töltvén, 1816-ban Pestre ment, az ottani egyetemben a bölcseleti és jogtani folyamot végezni. Atyjának kora halála által kényszerült az akkor tizenhat éves lánglelkű ifjú nevelői hivatalt vállalni, s e pályán kilencz évig maradt, Tolna megyében, a tisztes és vagyonos Bonyhádi Perczel háznál. Perczel Móricz s Miklós, és ezeknek számos testvérei, az ő növendékei. 1824- ben ügyvédi oklevelet nyert, s azóta Pesten élt, de gyakorló ügyvéd sohasem volt. A költészet szeretete igen korán elfoglalá az ifjúnak lánglelkét; 13 éves korában mára latin verseket, s 14. évében magyar alexandrinusokat hexametereket irt. Pesten megismerkedvén Baróti, Virág, Révai munkáival, ezeknek olvasása a nyelv s költői dictio tanulmányzására vezeté. Tolnában, hol emlitett növendékeivel 1820-tól 23-ig lakott,némely barátai megismertetek Kazinczy műveivel, az erdélyi Múzeummal s több külföldi classicus során Shakespearrel. Geniusa teljes erőben kezdett fölfelé törni; számos szép ódája s apró drámai dolgozatáé korba esik. De csak barátainak hoszszabb biztatásai, s Kisfaludy Károly drámáinak Pesten 1820-ban látott előadásai inditották nagyobb drámai múrására. így jött létre 1821-ben „Salamon király“ történeti szomorujáték öt felvonásban s jámbusokban; némely satyricus vigjáték töredékek, s egy regényes költemény : A hűség diadalma. — Nem sokára mélyebben megismerkedett Homer, Tasso, és Zrínyi rokon szellemeivel is; hivatása tisztábban kezdő lelke elébe lépni, s megteremte egy nagy nemzeti hősköltemény tervét. Előbb még „Zsigmond király“ czimű drámát tervezett 1823-ban, mely egy szándéklott trilógiának első részét képezé a magyar népélet egyik legnevezetesb korából. Azután megkezdte „Zalán futását“ e nagy hőskölteményt tiz énekben s hexameterekben, melyet egy év alatt be is végzett 1824-ben; — ettől fogva, midőn t. i. Zalánját 1825-ben kiadá, hire meg volt alapitva, a nemzet büszkén nézett költőjére, ki ősi dicsőségét felköté az az éji homályból. Következett 1825-ben pont szomorujáték, mely a ,,Bujdosók“ czim alatt jelent meg 1828 s az emlitett történeti drámai trilógia második része volt. — Megbarátkozott az angolok, spanyolok és németeknek ekkorig előtte ismeretlen klassikusaival. Kisfaludy Károly felszólítására énekelte meg Salamon győzelmét a kánok felett Cserhalomnál, mely gyönyörű épüs, egy énekben, az Aurora 1826-iki folyamában jelent meg. Ezután következtek : Tündérvölgy, regényes költemény a magyar stylben (1827-iki Aurora); Eger, hősköltemény három énekben (1828-iki Auróra); Habador, drámai költemény felv. jámbusokban (1828-iki Auróra); Salamon király dráma, újra kidolgozva (Pest, 1827); több apróbb költemény az Aurórákban, Minervákban, Koszorúban, részint Csaba név alatt; s prózai czikkek a Tudományos Gyűjteményben, melynek szerkesztését, a Koszorú névvel keresztelt „Szépliteraturai Ajándékéval“ együtt 1828 január 1 -je óta felvállaló. — Vörösmarty hős költeményeit alaposan ismertető barátja Toldy Ferencz 1827-ben e munkájában: A esthetikai levelek V. M. epikus munkáiról. Ugyanez birálta Salamont és Egert a Tud. Gyűjt. 1827 s 1828-iki folyamaiban. A nemzet nagy költője, bár ekkor már átalános lelkesülésre ragadta hazáját s közelismerést vívott ki, gyakran küzdött anyagi szükséggel, s költeménye: „Jár számkiüzötten az árva fiú, sokak által olvastatott, sokaktól magasztaltatok, de keveseket birt a gondolatra, hogy a nemzet első lantosának szegénysége nem neki szégyen, hanem szégyen a nemzetnek , mely a legnemesb munkát illően jutalmazni nem bírja. — A magy. academia felállítása legalább azt eszközlé, hogy a kitünőbb magyar irók egynémelyike, ki kebelébe fölvétetett, meg lön mentve a legnyomasztóbb szükségtől, s az irói állás tekintélyesebb és önálló lett. Mi volt természetesb, minthogy Vörösmarty a legelsők közt neveztetett ki az academiai tagok sorába, s a legelsők közt foglalt helyet a Kisfaludy-társaságban is ? — Munkássága mind nagyobb és fényesebb tért foglalt el 1830-ban Fehérvárt jelent meg „Csongor és Tünde“ dramatizált költemény 5 felv.; 1833-ben „Kurzgefasste ungar. Sprachlehre für Deutsche“; 1833-ban Munkái 3 kötetben; 1834-ben „Vér nász“ 100 aranyat nyert koszorúzott szomorújáték a m. ti társ. Eredeti Játékszíne 1-ső kötetében; 2-ik kiadás 1837.; Kincskeresők szomorujáték(1832) és „Fátyol titkai“ vigjáték (1834) az Aurórában; Árpád ébredése, előjáték a pesti m. színház megnyitásának ünnepére (1838) továbbá az Auróra s Athenaeum, mely utóbbinak 1837 óta egyik szerkesztője s fő munkatársa volt, legszebb gyöngyeik közé számiták V. elbeszéléseit s apróbb költeményeit, s dramaturgiai, nyelv- és philologiai értekezéseit, valamint a jeles „Figyelmező“ is elmés és talpra esett birálatait. — 1832-ig részt vett a magy. t. társ. Zsebszótára szerkesztésében. Következtek: Marót bán szomorujáték (Buda, 1838), mely az acad. által 100 aranynyal dijaztatott; „Áldozat“ szomorujáték; Shakspeare Julius Caesarának classicus fordítása; Újabb munkái négy kötetben (Buda, 1840), mely, mint legjobb magyar munka, az academia 200 aranyas nagyjutalmát nyerte; Elemi magyar nyelvtan, iskolák számára, együtt Czuczorral; Czilley és a Hunyadyak történeti dráma 5 felv. (1844); Minden munkái 10 kötetben (Pest, 1845 — 47 Kiliánnál), szebbnél szebb elbeszélések s költemények a folyóiratokban és zsebkönyvekben. Ezen fényes időszakból való a mindenek nyelvén forgó, a nemzet vérébe s velejébe hatott Szózat, Fóti dal, Hontalan, Liszt Ferenczhez , Úri hölgyhöz , Honszeretet, A merengőhez , Gondolatok a könyvtárban, Hymnus, Ország háza stb. — E szűk lapokon nincs elég hely részletesen kiemelni Vörösmartynak, a költőnek, érdemeit. Ismeri azokat a magyarhaza. Ezen érdem megtiszteléseül választották őt 1848- ban országgyűlési képviselőjükké a bácsmegyei jankováczi polgárok. Folytonosan részt vett az utolsó országgyűlésben; hivatalt azonban nem vállalt, kivévén 1849 tavaszán az úgynevezett „kegyelmi főtörvényszék“ ülnökségét, mire szelíd, nemes kedélyénél fogva, különösen hivatva volt. — Jelenleg Nyéken lakik, születése de- 340