Budapesti Viszhang, 1856. január-december (1. évfolyam, 1-52. szám)

1856-09-04 / 36. szám

megalapításával. Elő is került a tárgy, de nem ment keresztül. — Ma küldjük szélt, előfizetőinkhez a jövő év­negyedre s illetőleg fél vagy egész évre vonatkozó előfizetési felhívást, s ajánljuk azt miveit olvasóink s a közönség becses figyelmébe. — A nemzeti szinházban „Essex gróf“ szo­­morujáték, Laube Henriktől, Szigligeti fordítása sze­rint f. hó 1­én adatott először. Alkalmilag szólni fo­gunk róla az illető rovatban. — Megjelent és szerkesztőségünkhöz bekülde­tett: „Tréfás dalok“, zongorára Lovassy Sándortól. Ára 1 ft 24 pkr. , mi a 12 darabból álló, énekre és zongorára tett zenegyűjteményért valóban csekély­ség. Kapható e csinosan kiállított füzet szerzőnél Nagy-Abonyban, ki bérmentes levelek folytán tett mindennemű megrendelést a leggyorsabban és pon­tosabban teljesítendő. E füzet tartalmát teszik: „El­adó lány“, szövege Berectől; „Szerenade“ Lauká­­tól; „Betyárdal“, Tóth Kálmántól; „Disznótorban“, Petőfitől; „Ezrivel terem a fán a megy“, Petőfitől; „Hej csikós !“ Tóth Kálmántól; „Szentimentális ro­mánc (új német modorban)“ Laukától; „Poharam­hoz“, Petőfitől; „Meredek a pince gádor“, Petőfi­től ; „Az én torkom álló malom“, „Orbán“, „Kör­dal“, mindnyája Petőfitől. — Ugyan­ e rovatban rész­letes ismertetésre nem lehet helyünk , annál kevésbé bírálatra; de hogy röviden szót emelünk, követeli tőlünk azon részvét, melyet hazánk művészete, kü­lönösen a most mozogni kezdő nemzeti zene kérdése igényel. — Ezen füzet úgynevezett buffo dalokat tartalmaz, s hogy az ifjú szerző e téren is utat tört zenénknek, ezért fogadja a nemzeti zene pártfogói­nak köszönetét. — Hogy a magyar zenéje az andal­­gókon, csárdások­, toborzók- s népdalokon kívül a buffo-dalokat is rég idő óta bírja,bizonyítják azt nem egy ilynemű dalaink, melyeknek egész sorozatát fel­hozhatnék Hirtelen csak a „Nagy gazda volta az apám“, ,,A kakasom nem hagyom“, Meghalt felesé­­gem“-féle dalok jutnak eszünkbe.­­ Volt alkalmunk a fenebb említett dalok közül néhányt hallhatni, s valóban meglepett minket az a humor és komikum, melyet zene által is képviselhetni, s mely ezekben feltalálható. A Lauka „Szentimentális románcára“ írt zene egy sikerült karrikatúra, mely Don Quixotte korát teremté elénk. — A füzetnek ily késő megjele­nését szerző által el nem háríthatott körülmények o­­kozák egy részt, más részt pedig az, ho­ a példá­nyokat mind újra kellett nyomatni. — Nemzeti színházunkban Kerni Benvenut- Cellini“ című eredeti operára akartak készülni, me­lyet, míg kedvessége miatt a közönség tetszéssel fo­gadott, másrészt már kétszer volt betanulva, s díszít­ményei is készek. — Hanem a „Délibáb“ és vele a „P. N.“ ellene van eme jó szándéknak. — A gróf Bethlen Miklós által, Metastasio „At­tilius Regulus“ című drámájának 20 darab arany­nyal koszorúzandó legjobb fordítására, a „Hölgyfu­tár“ szerkesztőségéhez három pályamű küldetett be. — Rhal, a bécsi festészek ünnepelt férfia, ma­gyar történeti tárgyú képen dolgozik Mint halljuk, Rhal úr nem csak a magyar történetben jártas, ha­nem a magyar szokásokat, a korok jellemzését és arc­ismét nagy gonddal tanulmányozta. Szolgáljon e pél­da hazai festőink buzdítására s meggyőződésére, hogy jó képet nem csak esemény, idegen történet, a szentírás, vagy a classicus világból merítve, készít­hetnek. — — Nagy S­z­é­ch é­n­e­­­nknek tehát csakugyan lesz szobra. Zullich szobrászunk, ki e téren már jó nevet szerzett magának, fogja azt egy ölnyi magas­ságban elkészítni. Az alku már meg is köttetett vele. A szobor alakja­, állása­ s egyéb körülményekről egy bizottmány fog határozni, — s ez végre Balaton- Füreden fog felállíttatni. — Az angol gazdászatban oly nagy szerepet játszó guano, (madártrágya, mely hasonlíthatlan ter- t­rzékenyítő erővel bír), már most Pesten is kapható Mayr Károlynál, a földunasoron, átellenben a régi német színházzal. Figyelmeztetjük erre gazdakö­­zönségünket. — Ábrányi Kornél, jeles zeneszerzőnktől leg­újabban megjelent egy „Magyar Andalgó“, mely a „M. S.“ szerint valóban classical stylben van zongo­rára alkalmazva. — Özvegy Szepesy Lászlóné, született Csorna­­ Teréz asszony, Klestinszkyné született Koch Mária asszony, Darvas Albert és Semsey Pál urak, Mis­kolcról 6 darab (száz, 2450 pftos) földtehermentesí­­tési kötvényt küldöttek a Pesti Naplóhoz, azon utasí­tással, hogy e kötvények következő intézvények, u. m. a magyar tudós társaság, a nemzeti múzeum, a nemzeti színház alapja, a színházi nyugdíjintézet, s a pesti prot. papnövelde közt osztassanak ki. Esztergom­, aug 31. A templomszentelési ünne­pélynek vége. A zaj elcsendesült, a kivilágítási lám­pák alvófélben, az utcákon a nép meggyérült, kiki haza siet, hogy a nap fáradalmait kipihenje. A lapok referensei pedig folytatják a fáradságot, és pár nap alatt a napilapok tele lesznek az ünnepély körül­ményes leírásával. Valóban ez egyház szentelési ün­nepély alkalmával, a magyar kath. egyházi rend nagy fénynyel vette magát körül. — Az aristokratia nagy­­ számmal volt ugyan jelen, de mégis észre lehete venni a hiányt, mely abban mutatkozott, hogy a pro­testáns főrendn­ek, a dolog természeténél fogva ki­maradtak. Az ünnepély legragyogóbb központját ter­mészetesen Ö­­cs. k. Apostoli Felsége képezte, kit magyarországi főkormányzója, a cs. kir. Fensége, több fenséges cs. k. főhercegek , miniszterek s ma­gas katonai méltóságok környeztek. Ő cs. k. Apóst. Felsége a Sz.-György téren, a városon kívül rende­zett népünnepet is megtekintő, a nép közt gyalog járva, mindenütt harsogó zenével és lelkesedéssel fogadtatott, mely különösen akkor érte el tetőpont­ját, midőn 0 cs. kir. Apóst. Felsége a zsandárságot ■ — mely a rend fentartása végett ki volt állítva —­ a népgyűlésből elparancsoltatta. Az egyházi szertar­­­­tásnak két legérdekesebb pontja : Farkas Imre, fe­hérvári püspök ö maga által tartott magyar egyházi ,­­ alkalmi beszéd, és Liszt egyházi zeneműve, melynek 1­1 előadásában a nemzeti szinház operai személyzete­­ nevezetes részt ven. H. M. J­yárad-Kálfalváról (Erdélyben.) Hajnal József,­­ községi jegyző előterjesztése nyomán, a vásár­helyi járásbírósághoz , jóváhagyás végett egy köz­ségi jegyzőkönyv terjesztetett fel, mely szerint egy gyümölcsöskert telkesítését elhatározta a községi elöljáróság oly célból, hogy a fiatalság az oltás mes-­­ terségét könnyebben és helyben megtanulhassa, és a vidéken ismeretlen nemesi asztali gyümölcs tenyész­tése terjedjen. A fiatalságnak az oltásrai tanítását magára vállalta Hajnal József úr, ajánlkozván , hogy a kert beállítására szükségelt 95 darab ugyanannyi nemű első rangú gyümölcsoltványt ingyen állítandja elő. Az ottani gyümölcsoltvány-iskolából minden gya­korlott fiatal ingyen kap 5 darab oltványt, kötelező írás mellett, hogy addig meg nem házasodik, míg ma­ga is már 5 oltványt elő nem állít. Megrendelésekre február végéig 1 oltóágat egy pirért állít ki.­Tehát már a gyümölcstenyésztés is lábra vergődik hazánk­ban, és nem tartozik a pium desideriumok közzé. Kecskemétre jár összesen 180 példány magyar lap, és 71 német. — Szegedre 148 magyar, 209 né­met és 29 szerb. Tudnivaló dolog, hogy Kecskemé­ten 43,413, Szegeden pedig 34,000 magyarajku la­kos van. — — Pécsm­egyerről tavaly öszszel száz akó veres bort szállított el egy francia Bécs felé, mintegy két hónapja pedig az „Orsóvá“ gőzös rakatott meg pócs­­megyeri borral, Amerikából lévén megbízása. Az it­teni veres bor a francia­ és spanyollal vetekszik, s ha kiviszik oda, ezt csak azért teszik, hogy francia­­ és spanyol 1Лгок gyanánt árulják, s igy ez által a magyar bor mindaddig nem kaphat hírre és hitelre, mig csak a már megpendített „Borcsarnok“ életbe nem lép. — — Mooron, mint mondják, hogy az ottani gyógy­­­­szerész­ kertjében van egy természettanilag nevezetes s almafa, melynek gyümölcse közvetlen a fa törzsökén s terem. Tehát a fa törzsökén virágzott, s a gyümölcs szára egy vonalnál nem hosszabb. Afrika nyugati partján Adalbert porosz herceg admirálnak a tengeri rablókkal nem víg összeütközése volt. Tudniillik a marokkói vidéket vizsgálván, sehol nem talált ellenségeskedésre; aug. 7-én azonban az éjszakafrikai partok hosszában hajózva, midőn csó­nakon partra akart szállani, mintegy 600 tengeri rabló először békés szándékot jelentő fehér lobogóval fo­gadta, közeledésre azonban lövéssel támadta meg, mely egy evezőlegényt meg is sebesített. Erre a her­­ceg-admirál visszatért a hajóra, 90 legényt csónakra ültetett, kik a rablók tüzelése dacára partra szálltak, támogatva a hajó bombái és kartácsai által. A her­ceggel élükön rohanva és ostromolva mászták meg a mintegy 600 láb magas parti sziklát, melynek csú­csára feltűzték a porosz lobogót. A herceg combján sebet kapott, segéde pedig oldala mellett esett el. Ezenkívül még meghalt 5 hajóslegény, sebesült 2 tiszt, 12 közember.­­­ Nevezetes, hogy 1852-ben „Flóra“ porosz hajót a tengeri rablók ép e helyen, Melilla mellett támadták meg, kirabolták, legénysé­gét pedig leölték. Albert herceg felgyógyulásáig Gibraltárban marad, honnan hazájába visszatérend. Afrika és Franciaország közt a földközi tenger alatt telegraph ez év végén készül el véglegesen. A távirdai sodrony aug. 15-én tétetett le. Szardinia szigetét hasonló módon összeköttetésbe akarják hozni Afrikával. —HU'— Értesítés. A gróf Ráday Gedeon ur által kitűzött 40 arany díj­ért versenyzett vígjátékok pályázatának végleges eredménye felel. Az igazgató gróf ur által felkért bírálók név­­szerint báró Eötvös József, a ki távol lévén, írásbeli véleményt adott.) Cucor Gergely, Szentpétery Zsig­­mond, Egressy G. Jókai Mór, a beküldött 24 pálya­mű közül előadhatónak talált nyolc versenymű elő­­leges színpadra hozatala után, az igazgató gróf úr elnöklete alatt összegyűlvén, következő véleményben állapodtak meg : Az időleges véleményadások összehasonlítása után kiderült, hogy a mely színművek szavazati ösz­­szeséggel ajánltattak bírálók által, úgymint: „Becsü­letszó,“ „Egy nő kinek elvei vannak,“ „Nevelő ke­restetik“ — azokat egyúttal mind a közönség, mind pedig a magyar napi sajtó túlnyomólag nagy része is határozott tetszéssel fogadta; bírálók a pályázati hirdetmény értelme szerint fentarták a végleges íté­let kimondását a kiválasztott színműveknek a közön­ség előtti bemutatásáig, mely szini-verseny befeje­zése után azon kellemes helyzetben érzik magukat bírálók, hogy öszhangzó véleményeik a legkitűnőbb kijelölésében nem csak a színi hatás elítélése végett illetékes közönség általános többségeinek, hanem a magyar napisajtó legtöbb orgánumainak is kijelentett választásával teljesen találkoznak, a­midőn a pálya­­díjra legérdemesebb színdarabul mint verseny­társai közt relative legtöbb becsesei bírót és egyúttal leg­több színpadi hatást kivivottat a 24-dik számú „Be­csületszó“ címűt ítélték. A felnevezett mű „Gyakoroljuk erőnket és erő­södünk“ jeligével ellátott pecsétes levélkéje nyilvá­nosan felbontatván, abból szerző nevéül: „Szigeti József színész“ olvastatott fel, kinek is az igazgató gróf ur által a pályadij a választmány előtt ünnepé­lyesen átadatott. A többi hét színmű pecsétes levelei az igazga­tóság magány tudomása végett főleg azért, hogy az előadott művek szerzői az országos igazgató bizott­mány által rendszeresített rendes színi jutalékban ré­­szesíttethessenek, a pályahirdetmény értelmében fel­bontottak, felhagyatván szerzőknek azon joguk, mi­szerint a felől,ha kívánják neveiket a nyilvánossággal is közölni, vagy pedig azokat további lehető előadá­sok alatt is titokban tartatni, tetszésük szerint hatá­rozzanak, s e határozatokat az igazgatósággal lehe­tőleg rövid idő alatt tudassák. A többi, előadásra nem ajánlott színdarabok szerzőinek névrejtő levélkéi, a pecsétek felbontatla­nul hagyása mellett, az összes válaszmány láttára el­­egettettek ; a kéziratok a szinház könyvtárának tu­lajdonai maradván, honnan azokat szerzők, netalán változtatás, vagy újra átdolgozás végett térítvény mellett kivehetik, az eredeti kéziratokat mint a bí­rálók ítéletének ellenőrségét, ismét visszaszolgáltat­va Pesten, September 4-én 1856. Szerkesztői sürgöny. — Szigeti casino levéltárnokának. Lapunk 23. számá­ból nem szolgálhatunk. — Virághalmitól az .Amerikai képékét­ használandjuk. Szerkesztő-tulajdonos Szilágyi Virgil Kiadó : Herz János. —* 299

Next