Bukaresti Lapok, 1933. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1933-03-01 / 49. szám
Egyes szám ára 4 tej Magyarországon 20 fillér SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUCURE§TI. ELŐFIZETÉSI DIJAK BELFÖLDRE HAVONKÉNT ÍHÁZ — ERDÉLYRÉSZI SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVAT ¥ TIT,I,I?TI CM DAT ITIV A I MADUT AD HOZKULDVEI lOo LEJ. MAGYARORSZÁGON NEGYEDTAL: BRASOV-BRASSÓ, STRADA REGELE CAROLI* UNDE« ILCIN I ULI lAI IMKLAI ÉVENKÉNT 14 PENGŐ. - A TÖBBE ORSZÁGOKBAN E-56-58. SZÁM. TELEFONSZÁM 82 éS 177 , GYEDÉVENKÉNT 400 LEJ. — EGYES SZÁM ARA 4 LEJ II. ÉVFOLYAM BUKAREST, 1933 MÁRCIUS 1, SZERDA 49. SZÁM Nyilvánosságra hozták a kisanttant sokat vitatott új szerződését Az olasz lapok feltűnő leleplezése egy állítólagos titkos katonai szerződésről Brassó, február 28. Az alábbiakban szó szerinti fordításban ismertetjük a kisantant három tagállama között létrejött egyezség szövegét: Őfelsége Románia királya, Csehszlovákia elnöke és Őfelsége Jugoszlávia királya! Kívánván a béke fenntartását és megszervezését, szilárdan akarva az összes államokkal, de különösen a középeurópai államokkal való gazdasági kapcsolat intenzívebbé tételét; óhajtva, hogy a béke minden körülmények között megőriztessék, hogy a középeurópai kondíciók szilárdulásának fejlődése biztosíttassák s hogy országaik közös érdekei tiszteletben tartassanak; eltökélve arra, hogy a kisantant három állama között fennálló barátsági és szövetségi szerződésnek organikus és stabil alapot adjanak és meggyőződve lévén e stabilitás megvalósításának szükségességéről, egyrészt a tagállamok általános politikájának tökéletes egységesítése, másrészt e közös politikát irányító szervezet alakítása útján, a kisantánt három államának csoportja minden esetben nemzetközi egységet fog formálni; elhatározták az alábbi rendelkezésekben foglaltak megvalósítását és ezeket aláírták, mint a következők teljhatalmú megbízottai: Őfelsége a román király Nevében: Titulescu Miklós külügyminiszter őexcellenciája; a Csehszlovák Köztársaság elnökének nevében: Benes Edvárd külügyminiszter őexcellenciája; Őfelsége a jugoszláv király nevében: Bogoljub Jeftici külügyminiszter őexcellenciája; akik, miután bemutatták meghatalmazásukat, megegyeztek a következő diszpozíciókban: EGY ÁLLANDÓ TANÁCS sekben, valamint az összes hozott határozatokban is, illessék akár a kisantánt államainak belső viszonylatát, akár viszonyukat egy harmadikkal szemben, a kisantánt három állama teljes egyenlőségének elve a legszigorúbban tiszteletben tartatik. A TANÁCS HATÁROZATAI 5. szakasz. A helyzet követelményeinek megfelelőleg az Állandó Tanács jogosult egy meghatározott ügybe a kisantánt reprezentációját, vagy szempontjainak védelmét egyetlen delegátusra, vagy egyetlen állam delegátusaira bízni. 6. szakasz: A kisantánt államainak bármilyen politikai egyezménye, bármilyen aktus, amely a kisantánt bármelyik államának politikai helyzetét egy harmadikkal szemben megváltoztatja, valamint bármilyen gazdasági egyezmény, amelynek fontos politikai következményei vannak, ezentúl csakis a kisantánt közös beleegyezésével köthető. GAZDASÁGI TANÁCS ?. szakasz. Megalakul a kisantánt államainak Gazdasági Tanácsa, a három állam gazdasági érdekeinek progresszív összeegyeztetése céljából, akár ez államok között, akár más államokkal való viszonylataikat illetőleg. Szakértőkből és gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi szakemberekből tevődik össze és az általános politikában döntő Állandó Tanács mellett, mint tanácsadó szerv fog működni. 8. szakasz: Az Állandó Tanács jogosult más időszaki, vagy állandó szerveket, bizottságokat, vagy komitékat alakítani, akár egy speciális kérdés, akár több probléma tanulmányozásának és az Állandó Tanács részére való elődolgozása szempontjából 9. szakasz. Az Állandó Tanácsnak altitkársága alakul, amelynek székhelye az Állandó Tanács fungáló elnökének székvárosa egy-egy évre. A titkárságnak egy különítménye állandóan a Népszövetségnek genfi székhelyén dolgozik. AZ ÁLLANDÓ TANÁCS POLITIKÁJA 10. szakasz. Az Állandó Tanács közös politikáját a háború utáni politikai, vagy nemzetközi tényeinek vezérelvei kell inspirálják, mint: a népszövetségi paktum, a párisi egyezmény, a döntőbírósági szerződés, a leszerelésre vonatkozó esetleges egyezmény és a locarnói megállapodás. Egyébként a jelenlegi egyezmény semmiben sem lehet a népszövetségi paktum rendelkezéseivel ellentétes. • 11. szakasz: A Románia és Csehszlovákia közötti 1929. április 25-án kötött szövetségi egyezmény, az 1921. június 7-én kötött román—jugoszláv, az 1922. augusztus 31-én kötött csehszlovák—jugoszláv egyezmények, amelyek 1929. május 21-én meghosszabbittattak és amelyek a jelenlegi szerződés rendelkezései által kiegészítődnek, valamint a kisantant három állama között Belgrádban 1929. május 21-én létrejött szivélyességi, döntőbírósági és jogszabályzati szerződés korlátlan időre meghosszabbíttatnak. 12. szakasz: A jelenlegi szerződés ratifikáltatik és a ratifikált okmányok cseréje Prágában történik meg, legkésőbb a legközelebbi kötelező évi összejövetel alkalmával. A szerződés a ratifikálás napján lép életbe. Melynek hitelesítésére a fent nevezett meghatalmazottak aláírták ezen egyezményt. Genfben, 1933. február 16-án, három azonos példányban. Titulescu s. k. Dr. Benes s. k. Jeftici s. k. 1. szakasz. A kisantant államainak állandó tanácsa alakul, amely az illető országok külügyminisztereiből, vagy e célból kinevezett különleges megbízottaiból tevődik össze, irányítván a három állam közös politikáját. Az Állandó Tanács határozatai egyhangúlag hozatnak. 2. szakasz: Az Állandó Tanács, eltekintve diplomáciai úton szabályozott viszonylataitól, évente legalább háromszor kötelező módon összeül. Az évi gyűlések egyike kötelezőleg, rendről-rendre, a három állam egyikében tartatik meg, míg a többi összejövetelek Genfben történnek meg, a Népszövetség gyűléseinek alkalmával. AZ ÁLLANDÓ TANÁCS ELNÖKE 3. szakasz. Az állandó tanácsnak az a külügyminiszter az elnöke, akinek országában az évi kötelező összejövetel tartozik. Őt illeti a kezdeményezés az összejövetel helyének és időpontjának megállapítása tárgyában, valamint a napirend megállapításával és a hozott határozatok elkészítésével kapcsolatban is. A következő esztendő első kötelező összejöveteléig ő marad az állandó tanács elnöke. 4. szakasz: Az összes megvitatandó kérdé Az olasz sajtó egy titkos katonai szerződésről ír, amely Magyarország ellen irányul Róma, február 28. A diplomáciai leleplezések korát éljük. A sort Herriot nyitotta meg, aki rámutatott arra, hogy titokban és csendben megalakult az olasz—német—magyar hármasszövetség, majd ugyancsak a francia kormány kezdeményezésére lerántották a leplet a hirtenbergi fegyvercsempészésről, amelynek nyomán kiderült az is, hogy úgy Csehország, mint Franciaország rengeteg mennyiségű hadianyagot szállít a délkeleti államoknak. A hirtenbergi jegyzékváltás izgalmait a francia diplomácia hamarosan leszerelte ugyan, de közben egyre hangosabban kacérkodik ez a diplomácia egy esetleges francia-orosz szerződés lehetőségének fantomjával. Ebben a lázas atmoszférában bombaként hat az az újabb leleplezés, amelyet ez alkalommal az olasz lapok, élükön a Giornale ditaliával hoznak ki és amelyek arról számolnak be, hogy a kisantant államai között titkos katonai egyezmények vannak, amelyeknek éle Magyarország ellen irányul. Az olasz sajtó rámutat arra, hogy Jugoszlávia és Csehszlovákia még 1929. december elsején titkos katonai egyezményt kötött, amelyben e két állam kölcsönösen kijelenti, hogy még abban az esetben is, ha Magyarország egy jövendő konfliktus esetén semleges marad, Magyarországot meg kell szállani, mert Magyarország offenzív készsége nyilvánvaló. (A szerződés II. fejezetének c. pontja.) Ugyancsak a Giornale d'Italia közli annak a francia—jugoszláv titkos szerződésnek lényegét, amely 1927. december 14-én kelt és amely meghagyja, hogy megfelelő tartalék csapatokat kreáljanak. Végül — csattanóként — rámutat az olasz sajtó arra is, hogy ugyancsak 1929. decemberében elhatározták még a kisantant államok, hogy abban az esetben, ha bármelyiküket Oroszország megtámadná, megszállják Magyarországot, még abban az esetben is, ha Magyarország semlegességi nyilatkozatot tesz Elképzelhető, hogy ezek a leleplezések végig egész Európában nagy konsternációt keltettek. Az olasz lapok azért jöttek most ennek a titkos katonai egyezménynek hírével, mert ezzel a leleplezéssel bizonyítani kívánták, hogy a kisantant új szerződésének is támadó éle van. A legnagyobb konsternációt ez a leleplezés természetesen Budapesten keltette, ahol — és általában nemzetközi jogászi körökben is — az a vélemény, hogy a kisantántnak ez a megállapodása a népszövetségi alapokmány tizenhatodik pontjának súlyos megsértését jelenti. Valamely államnak ahhoz, hogy egy másik állam területét megszállja, csak abban az esetben van joga, ha egy olyan hatalommal szemben, amely a Népszövetségnek nem tagja, a Népszövetség összességének konfliktusa támad. Ezenfelül csak abban az esetben szállhat meg egy állam egy másik államot, hogy ha ennek a megszállásnak jogosságát a Népszövetség elismeri. Diplomáciai körökben megértik ugyan a kisántánt rossz érzéseit, de nem tudják elissmerni hogy e rossz érzések mellett joga lett volna a kisántántnak ilyen titkos szerződést kötni. A kisántánt — ez a vélemény — attól fél, hogy abban az esetben, ha Oroszország vele, vagy egyik tagállamával szemben katonai erővel fellépne, Magyarország még akkor is, ha semlegességét hangoztatja, hátbatámadná, hogy a kisantánt erejét csökkentse és biztonságát zavarja. Éppen ezért úgy határozott a kisantánt, hogy egy orosz támadás esetén, nem reszket majd állandóan attól, hogy Magyarország mikor támad, hanem preventív okokból azonnal megszállja. • Az olasz sajtó — ezt a híradást azonban nem szabad minden továbbiak nélkül elfogadni — azt állítja, hogy ezeket a részben 1927-ben, részben pedig 1929-ben kötött titkos katonai megállapodásokat a kisantant uj szerződésébe is bevette és ebben az uj formlázásban ez a titkos katonai rendelkezés úgy szólana, hogy orosz támadás esetén Jugoszlávia és Csehország Magyarországot azonnal haditerületnek nyilvánítaná, az ország területét megszállanák és azonnal birtokukba vennék a postát, a vasutat és rádiót. A budapesti Reggel mai értesülése szerint a Giornale d'Italia leleplező közlései teljesen hitelesnek látszanak. Mint fentebb jelentettük, Magyarországon a leleplezések nyomán hihetetlen izgalom támadt. A magyar parlamentben keddi i, vagy legkésőbben szerdán ebben a kérdésben irtterpellálni fognak és az interpellálóra azon-