Bukaresti Lapok, 1934. február (3. évfolyam, 24-47. szám)
1934-02-01 / 24. szám
Egyes szám ára 4 fej Magyarországon 20illér SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL BUCURESTI. STRADA SFANTA MlNA NO 9. IPRIN CALEA CALARASILOR - TELEFONSZAM NO. 3/23-86 FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI DIJAK BELFÖLDRE HAVONKÉNT (HAZHOZKÜLDVE) áu LEJ. - MAGYARORSZÁGON NEGYEDÉVENKÉNT 14 PENGŐ. - EGYES SZAMARA 4 LEJ, ..... _ _ _ ^ ______ _ _ ^ . t . III. ÉVFOLYAM BUKAREST, 1934 FEBRUÁR 1. CSÜTÖRTÖK 24 SZÁM MAL LÁSSUK GYERGYÓSZENTMIKLÓST! Nyelvgyilkolás Az alkotmányon túlmenő, rendkívüli intézkedéseket csak a „suprema lex“, a szükség legfelsőbb törvénye, a „salus rei publicae“, vagyis. az állam üdve, a normális alkotmányos élet általuk való biztosítása indokolhatja. A „rendkívüli állapot“ alkalmazásának minden egyes esetében csak arra kell szolgálnia, hogy elhárítsa a veszélyeket, amelyek az alkotmányos és törvényadta jogok szabad, korlátlan gyakorlását fenyegetik. Nem az utolsók voltunk, akik megláttuk is elismertük, hogy a féktelen izgatás, gyűlölködés és szélsőséges erőszak Középeurópából áramló szelleme nálunk is veszedelmessé vált s komolyan fenyegetni kezdte az ország demokratikus alkotmányát és intézményeit. S következésképpen beláttuk, érthetőnek találtuk a végső szükség legfelsőbb törvényéhez való folyamodást, a rendkívüli eszközök igénybevételét, amikor ez az átkos szellem Románia egyik legfelvilágosodottabb és igazán legszabadelvűbb államférfiénak meggyilkolására ragadtatta magát. Tényleg szükség volt s talán még mindig van is az államrendnek messzemenően előrelátó, körültekintő védelmére. A megdöbbenés és méltatlankodás közepette belenyugvással fogadtuk, megértéssel vállaltuk az egész ország területére vonatkozólag elrendelt cenzúrát is. Nem vitathatta senki, hogy a közrend és nyugalom helyreállítása céljából a sajtó fokozott, közvetlen, ellenőrzése is helyénvalónak fogható fel. Mi annyival kevésbé vontuk ezt kétségbe, mert mindig a törvények tiszteletének alapján állottunk s következetesen síkra szállottunk az alkotmányos jogok érvényesítéséért. Nem akarhatunk tehát szembehelyezkedni az állam üdvével s az államhatalomnak a törvényes életet védelmező intézkedéseivel. Általános elvi fenntartással ugyan, de gyakorlatilag indokoltként vállaltuk és vállaljuk a leggondosabb ellenőrzést, hiszen célkitűzéseink és szándékaink tiszták, nem kell őket véka alá rejtegetnünk. A sajtóellenőrzésnek, cenzúrának azonban csakis abban láthatjuk az értelmét, hogy elejét vegye a közvélemény, a közhangulat esetleges izgatásának a fejletlenebb felelősségérzettel bíró sajtószervek részéről. Sem miesetre sem abban, hogy ezzel az ürüggyel kétségtelen jogokat kobozzon el, nemzetközi egyezménnyel és illetékes bírósági döntésekkel elvitathatatlanul elismert jogokat. Erdélyben a cenzúrát gyakorló hatóságok az utóbbi időben egyre általánosabban tiltják és gátolják meg, hogy sajtótermékeinkben a magyar helység- és utcaneveket használhassuk, holott erre törvényszéki és táblai ítéletekkel is szentesített jogunk van. A legtöbb helyütt még a Nyomtatott szövegből is kitörlik a magyar helységneveket s ha így megy, rövidesen megismétlődhetik annak a vakbuzgó cenzornak az esete, aki a magyar közmondást: „nincsen rózsa tövis nélkül“ kijavította „nincsen rózsa teius nélkül“-re azzal az indokolással, hogy Tövis állomásnak most Teius a hivatalos elnevezése. ■ E jogelkobzás ellen felemeljük tiltakozó szavunkat. Az államhatalom képviselői a fennálló törvények értelmében megkövetelhetik tőlünk, hogy hivatalos helyeken csakis a hivatalos román elnevezéseket használjuk, de nyelvünk egymás közötti használatába nem szólhat bele. Ez nyelvünk kerékbetörése, erőszakos és törvénytelen gyilkolása, ami csak elkeseredést idézhet fel az annyira kívánatos megnyugvás és lojális együttműködés helyett. Egyszer már szóvá tettük ezt az elkeserítő törvénytiprást, ezt az adott körülmények között teljesen helytelen és megérdemeldlen túlkapást és sanyargatást. Kétségbe vontuk, hogy Tatarescu miniszterelnök emlékezetes december 13-iki rádióbeszéde után ez a nyelvkínzás és kisebbségi magyarságunknak ez a méltatlan hántása a kormány rendeletére történnék. Mert nem hihetjük, nem akarjuk hinni, hogy a rendkívüli állapot levét ezúttal is velünk itassák meg, anélkül, hogy erre alapot adtunk volna. Ez alkalommal tehát kifejezetten a kormányhoz Lapedatu erdélyi miniszterhez és magához Tatarescu miniszterelnökhöz fordulunk kérdésünkkel: tudnak-e erről a jogtalan és törvénytelen sérelmünkről s helyeselhetik-e ezt a jogelkobzást, amely a sajtónak a közrend és a törvényesség helyreállítása érdekében történő ellenőrzése címén végbemegy? Nyilatkozatot, megnyugtató nyilatkozatot várunk s megszüntetését ennek a vakbuzgó túlkapásnak, amelyet semmiképpen sem kíván meg, sőt károsnak és ellentmondónak mutat a rendkívüli állapot eredeti rendeltetése. Az erdélyi kisebbségi magyarság odaadással és megértéssel támogatta s óhajtja támogatni ezután is a kormány törekvését, igyekezetét a törvényes rend és békés munka biztosításának irányában. Jóakaratát viszont korántsem erősítheti meg az, hogy gúzsba kötik azokat a jogait is, amelyeket eddig élvezhetett s amelyeket a román állam igazságszolgáltatása törvényeseknek, vitashatatlanoknak ismert el. Vessen véget a kormány ennek a haszontalan és méltatlan sanyargatásnak, amely éppen saját eszményeinek megvalósítása útjába gördít akadályt, botot hajít az őszinte együttműködés és együttérzés szekerének kerékküllői közé. A magyarság erre hivatott szervei pedig ne üljenek tétlenül, hanem mozduljanak meg és juttassák el a magyarság tiltakozását a kormány illetékes miniszterei és a miniszterelnök elé. Ha Tatarescu miniszterelnök őszintén ragaszkodik Duca politikai hagyatékához és a maga többszörösen kifejtett s hangoztatott elveihez, úgy vessen véget annak, hogy szándékait a kormány közegei eltorzítsák s rendkívüli hatáskörüket az elidegeníthetetlen demokratikus jogok eltiprására használják fel, ezek oltalmazása helyett. A lelkek kiengesztelődését és megnyugvását a magyar kisebbség körében csak így lehet igazán elérni, J Lassu lett az ipar- és kereskedelem-BB 19 ■ B Hüll illilLim« Márciusié: beszüntették a megyei és városi Suf JP llimniUU tanácsfeloszlatásokat mm elnökleléirel Bukarest, január 1. Tatarescu miniszterelnök — amint már jelentettük — a délelőtti minisztertanács befejeztével hétfőn délben kihallgatáson jelent meg az uralkodónál, aki visszatartotta ebédre. Ezen az audienciáján a miniszterelnök valóban a részleges kormányátszervezés kérdését tisztázta s a késő délutáni órákban beavatott körök már tudni vélték, hogy Tatarescu miniszterelnök az ipar- és kereskedelemügyi tárcát Sassu volt ipar- és kereskedelemügyi miniszternek adja át. Károly király kedden délelőtt már alá is írta a Sassu kinevezéséről szóló legfelsőbb dekrétumot s az új ipar- és kereskedelemügyi miniszter délután 3 órakor letette az esküt az uralkodó előtt, Tatarescu miniszterelnök jelenlétében. Valószínű, hogy a kormánynak ezzel a kiegészítésével az átszervezés ügye egyelőre lekerült a napirendről s a többi miniszterjelöltnek, nem volt miniszternek és Costinescu dr. volt bukaresti főpolgármesternek, meg másoknak legalább is a tavaszig várniok kell. Nem igen remélhetik ugyanis, hogy a kormányba való bevonásukra a csütörtökön megnyíló új parlament első ülésszaka alatt sor kerülhet. MINISZTERTANÁCS A KIRÁLY ELNÖKLETÉVEL Délután különben, közvetlenül Sassu ipar- és kereskedelemügyi miniszter hivatalos eskütétele után a királyi palotában minisztertanács ült össze az uralkodó elnökletével. Ennek a minisztertanácsnak különleges fontosságot tulajdonítanak, mert a kormány az uralkodóval teljes egyetértésben ezen határozza meg a trónbeszéd végleges szövegét, tehát a parlamenti ülésszak tulajdonképpeni programját. Azt máris bizonyosra veszik, hogy az első parlamenti ülésszak csak húsvétig, azaz április elejéig fog tartani s a legszükségesebb törvényjavaslatok megvitatására és megszavazására szorítkozik. Az igazolási és felirati vita a kormány óhaja szerint csak rövid ideig fog tartani. Jólértesült körök ugyanis úgy tudják, hogy különösen a bolgár uralkodópár tiszteletére Szinajában rendezett ünnepélyes fogadóestélyen Talarescu miniszterelnöknek a király közvetítésével sikerült mégis rávennie a fontosabb ellenzéki pártok vezetőit, így elsősorban Mihalachét, Luput és Gogát, hogy az igazolási és felirati vitát fegyelmezzék és ne húzzák hosszúra, mert a kormány mielőbbi gyakorlati törvényhozási munkát szeretne végezni. MÁRCIUSIG NINCS TANÁCSFELOSZLATÁS A parlamenti tevékenységgel, illetőleg pontosabban a közigazgatási törvény módosításának megszavazásával kapcsolatban áll az a tény, hogy a belügyminisztérium — amint a Tempo értesül — beszüntette az egyes városi és megyei választott tanácsok felfüggesztésére vonatkozólag folyamatba tett eljárásokat, így a belügyminisztérium nem hozott határozatot arra a jelentésre nézve sem, amelyet Stefanescu Alexandru belügyi vezérfelügyelő a brassói megyei és városi tanács működésének felülvizsgálata eredményeképpen a két tanács feloszlatására előterjesztett. A választott tanácsok tehát még márciusig kegyelmet kaptak, addig, amíg a parlament megszavazza a közigazgatási törvény módosítását, amelynek alapján sor kerül majd végleges feloszlatásukra és az új tanácsválasztásokra. Nem lehetetlen, hogy ez is egyik eredménye a belpolitikai fegyverszünetnek. Maniu és Vajda végre együtt vacsorázott Ismeretes, hogy csütörtök óta, amióta úgy Vajda, mint Maniu a fővárosban tartózkodik, Mihalache pártelnök mindent elkövet, hogy végre megbékítse a két erdélyi vezért, akiknek hívei kolozsvári lapjaikban továbbra is marakodnak amiatt, kinek legyen igaza és ki legyen az ur az erdélyi pártszervezetek fölött. Mihalache tegnap úgy délelőtt, mint délután tárgyalt Vajdával, majd felkereste az Athéné Palace-ban Maniut s vele is hosszasan tanácskozott. Este Maniu, Vajda és Madgearu együtt vacsorázott mihilachenál. Bennfentesek szerint a vacsora alatt és után behatóan megvitatta a négy vezér a párt helyzetét és parlamenti munkaprogramját s általában megegyezett. Más hírforrás szerint Vajda a vacsora alatt is mindent elkövetett, hogy elkerülje a politikai vitát s arra az álláspontra helyezkedett, hogy Maniu vegye át az erdélyi pártszervezetek vezetését. Vannak olyan értesülések is, amely szerint a Maniu- és Vajda-csoport közötti ellentéteket most mégis sikerült kiküszöbölni s egységesíteni úgy az erdélyi pártszervezeteket, mint a kolozsvári nemzetiparasztpárti sajtót. A tanácskozások Mihalache vezetésével kedden is folytak Maniu és Vajda nézeteltéréseinek megszüntetése érdekében.