Büntető Jog Tára, 1880. szeptember-1881. március (1. kötet, 1-27. szám)

1881-01-13 / 16. szám

BÜNTETŐ JOG TÁTRA Előfizetési ár: Negyed évre . . 2 frt. Fél évre.... 4 frt. Egész évre ... 8 frt. Megrendelhető : a kiadó hivatalban (Bu­dapest, II. b­ér., Feh.­­Albrech­t­ út 8. sz.); Buda­pesten az Eggenber­­ger-féle könyvkereske­désben is (barátok­ tere). BÜNTETŐJOGI DÖNTVÉNYEK, RENDELETEK ÉS A DÖNTVÉNYEK HITELES SZÖVEGGEL KÖZÖLT­ETNEK. Meg­jelen minden csü­törtök­ön. Szerkesztőség: Budapest, II. ker. Főh.­­Albrecht-út 8. sz. Kézira­tok vissza nem adatnak. 16. szám. Budapest, 1881. január 13-án. I. kötet. ÉRTEKEZÉSEK GYŰJTEMÉNYE. -------------­ Csalás kísérlete. (B. T. K. 379. §.) A „Büntető Jog Tára“ 16.­számában ezen czím alatt (232. lapon) közöltetett egy jogeset, melyben a legfőbb ítélőszék az al­sóbb bírósági ítéletek megváltoztatásával vád­lottat csalás kísérletében mondotta ki bűnösnek és elítélte. Már ott megjegyeztük,hogy a fenforgó cselekmény minősítése igen érdekes controver­­siákra adhat alkalmat. Ezeket múlt számunkban térhiány folytán nem adhattuk. Megvilágítjuk a controversiákat azért most a következőkben. A kérdéses cselekmény mint olvasóink emlékezni fognak, abban állott, hogy F. Ábra­­hám Brünn Lipót részére egy papírdarabbal telt levelet adott a postára és ezen levelet úgy jelezte, hogy az 95 frtot tartalmaz. Brünn Lipót rendkívüli óvatossága folytán azonban a levél átvételénél constatáltatott, hogy abban nem a jelzett összeg, hanem értéktelen papír­darabok érkeztek meg. A legfőbb ítélőszék ezen cselekményt csa­lás kísérletének mondotta és nézetét alaposan indokolta is. Hogy a kérdés minden oldalról kellőleg megvilágítva legyen, megkísérljük más vélemény feltüntetését. Maga a legfőbb itélőszéki ítélet F. Ábra­hám cselekményét így jellemzi: „El kellett fogadni azt, hogy vádlott adósa lévén Brünn Lipótnak 95 írttal, a papirszeletekkel terhelt levelet azért küldötte a postára s annak kül­­lapjára azért jegyezte azt, hogy abban 95 írt mint küldemény tartalmaztatik, hogy a feladásról nyerendő vevény Brünn Lipót irá­nyában fenálló tartozásának állítólagos törlesz­tése tekintetében bizonyítékul szolgáljon és e szerint magának bizonyítékot szerezzen az iránt, hogy tartozását törlesztette. “ Tény gya­nánt vétetett még az is, hogy a vádlott nem egy 95 írttal, hanem egy papírdarabokkal terhelt levelet adatott fel a postára. F. Ábrahám cselekménye tehát szándé­kos közreműködés arra, hogy F. Ábrahám és Brünn Lipót között fenforgó jogviszony lénye­gére vonatkozó valótlan tény, t. i. a 95 írt elküldése, egy közokiratba t. i. a posta ve­­vénybe bevezettessék. Erre pedig teljesen reá­­illik a B. T. K. 400. szakasza, mely szerint külön büntetendő cselekményt képez, ha va­laki szándékosan közreműködik arra, hogy valaki jogai vagy jogviszonyainak lényegére vonatkozó valótlan tények, körülmények vagy nyilatkozatok vezettesssenek be a nyilvános könyvbe vagy más köziratba. Ha ezen cse­lekmény nyerészkedési szándékból követtetik el, súlyosabb büntetés alá esik. Kérdés tehát, nem kellene-e a szóban forgó cselekményt inkább az okirathamisítás ezen faja alá sorolni, mint csalás kísérletének minősíteni. Különösen támogatja az okirathamisítási qualificatiót azon körülmény, hogy a csalás fogalmához megkívántatik, hogy az illető tévedésbe ejtett — jelen esetben Brünn Lipót — vagyonára nézve károsan maga intézkedjék. Ez pedig, ha bevégzetten gon­doljuk is a csalásnak felhozott kísérletét, sem következnék be, mert ha Brünn Lipót fel is IC Tartalom : Csalás kísérlete. — Illetőségi összeütkö­zés közigazgatási hatóság és bíróság között val­lás elleni kihágási ügyben. — Judicatura : Kir. Curia mint legfőbb itélőszék : Bűnhalmazat; hatósági közegek elleni erőszak; tolvajszövetség; a lopás többféle neme ; rablásnak tekintendő lo­pás ; orgazdaság; a beismerés visszavonásának hatálya; a kir. ügyész felebbezési joga. — Csa­lás vagy okirathamisitás. — Mástól hallott rá­galmazó állításnak, a forrás megnevezésével való egyszerű elbeszélése, nem rágalmazás, hanem be­csületsértés vétségét képezi. — Budapesti kir. tábla: Vallás elleni kihágás. — Elsőfokú bírósá­gok : Vallás elleni kihágás. — A közigazgatási hatóságok köréből: Illetékesség kérdése vadászati kihágásnál. — Hatóságok tévedésbe ejtése.

Next