Büntető Jog Tára - Polgári Törvénykezés, 1885. április-szeptember (10. kötet, 1-25. szám)
1885-05-28 / 9. szám
Előfizetési ár . Negyed évre . 2 frt. Fél évre ... 4 frt. Egész évre . . 8 frt. Megrendelhető : a kiadó hivatalban (Budapest, II. ker., Fel.Albrecht út 8. sz.) Budapesten az Eggenberger - féle könyvkereskedésben is (barátok tere). BÜNTETŐJOGI DÖNTVÉNYEK, RENDELETEK ÉS A DÖNTVÉNYEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelen minden csütörtökön. Szerkesztőség: Budapest, II. ker., Föh.Albrecht-út 8- sz. Kéziratok vissza nem adatnak. 9. szám. Budapest, 1885. május 28-án. X. kötet. BÜNTETŐ JOG TÁRA ÉRTEKEZÉSEK GYŰJTEMÉNYE. Tartalom : A bűnvádi eljárás tervezetének megvitatása. — Judicatura: Ok és okozat a halállal elkövetett testi sértésnél. — Idegen lovak farkainak levágása és a levágott farkok eltulajdonítása. — Koldulás álelőadások mellett mint: csalás. — Más vagyonának megrongálása és mellékbüntetése ; hatóság elleni erőszak ; lopás. — Bírói hatáskör a megszüntető határozatra nézve. Felebbezés a sértett fél képviselője részéről. — Vegyesek. Az 18815 . VI. tcz. alkalmazásának gyakorlati nehézségei. *—' — — A bűnvádi eljárás tervezetének megvitatása. A bűnvádi eljárás tervezete feletti véleményezésre az igazságügyi minister által egybehívott szaktanácskozmány 1885. évi május hó 18-án tartotta tizedik ülését a Curia elnöke Perczel Béla elnöklete alatt. Jelen voltak: Andrássovics B., Csemegi K., Fabiny T., Friedmann B., Kozma J., Kriszt J., László Zs., Manoilovich E., Németh János, Németh Péter, Ocsvai F., Sárkány J., Suhaj J., Schedius L., Teleszky J. Megvitatás alá került a tanácskozmány elé terjesztett VII. és VIII. kérdés, melyek következőleg szólanak: A járásbírósági hatáskörhöz tartozó bizonyos büntetendő cselekmények tekintetében nem volna-e czélszerű a lakás elemnek a bírósági szervezetbe való bevonása és mily módon ? Szükséges e a járásbírósági eljárásban állandó vádközeg alkalmazása ? A szaktanácskozmány elnöke felkéri a tagokat, hogy mindkét kérdésre egyszerre szíveskedjenek nyilatkozni. Németh János a laiás elemet a járásbírósági hatáskörhöz tartozó büntetendő cselekmények tekintetében a bírósági szervezetbe belevonná. Sok irányban előnyöket vár ettől az igazságszolgáltatás menetére nézve épen ezen csekélyebb ügyekben. Mindenekelőtt az eljárás rendszeresebb lenne ezen kisebb ügyekben. Azonfelül nem kicsinyelhető azon nevelő hatás is, melyet a biráskodásban való részvétel az állam polgáraira fog gyakorolni s igy köztekintetből, a törvénytisztelet és az igazságszolgáltatás iránti közbizalom emelése szempontjából is ajánlandó a laicus elem belevonása. Ami az ellenvetéseket illeti, szóló nem tartja azokat elég alaposaknak. Nevezetesen a vidéki laicus elem nem kellő miveltségéből vett érvvel szemben szóló elég biztosítékot lát a magyar nép józanságában. A terhet is nem olyan nagynak tartja, mert kellő szabályozás mellett egy-egy polgárra talán háromszor négyszer kerül évenként a sor, amit mindenki könnyen elvállalhat. Végre a nemzetiségi és vallási különbségektől sem kell tartani, hogy ezek a járásbíróságokhoz tartozó csekélyebb ügyekben akár kedvezésre, akár üldözésre okot fognak szolgáltatni. Szóló azért ismételten a laiás elem belevonását ezen ügyekben ajánlja. Ami az állandó vádközeg alkalmazását illeti, úgy a szóló ezt a vádperben mellőzhetlennek tartja, mert ez a vádelv keresztülvitelének előfeltétele. Vádközegek gyanánt a gyakorló ügyvédeket is meg lehet bízni. Friedmann ellenzi a laicus elem belevonását. Mindazon hátrányok, amelyek a törvényszékhez utalt ügyekben a laicus elem közreműködésével kapcsolatban vannak, a járásbírósági ügyekben sokkal fokozottabb mérvben fognak feltűnni, mert a törvényszéki ügyekben azok fontossága is feszültebb figyelemre és óvatosságra készteti a laicás elemet. De a nemzetiségi viszonyok káros hatásukat