Büntető Jog Tára - Polgári Törvénykezés, 1885. április-szeptember (10. kötet, 1-25. szám)

1885-05-28 / 9. szám

Előfizetési ár . Negyed évre . 2 frt. Fél évre ... 4 frt. Egész évre . . 8 frt. Megrendelhető : a kiadó hivatalban (­Bu­dapest, II. ker., Fel­.­­Albrecht­ út 8. sz.) Buda­pesten az E­g­g­e­n­b­e­r­­g­e­r - féle könyvkereske­désben is (barátok­ tere). BÜNTETŐJOGI DÖNTVÉNYEK, RENDELETEK ÉS A DÖNTVÉNYEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelen minden csütörtökön. Szerkesztőség: Budapest, II. ker., Föh.­­Albrecht-út 8- sz. Kézira­tok vissza nem adatnak. 9. szám. Budapest, 1885. május 28-án. X. kötet. BÜNTETŐ JOG TÁRA ÉRTEKEZÉSEK GYŰJTEMÉNYE. Tartalom : A bűnvádi eljárás tervezetének megvita­tása. — Judicatura: Ok és okozat a halállal elkövetett testi sértésnél. — Idegen lovak far­kainak levágása és a levágott farkok eltulaj­donítása. — Koldulás álelőadások mellett mint: csalás. — Más vagyonának megrongálása és mellékbüntetése ; hatóság elleni erőszak ; lopás. — Bírói hatáskör a megszüntető határozatra nézve. Felebbezés a sértett fél képviselője ré­széről. — Vegyesek. Az 18815 . VI. tcz. alkalma­zásának gyakorlati nehézségei. *—' — — A bűnvádi eljárás tervezetének meg­vitatása. A bűnvádi eljárás tervezete feletti véle­ményezésre az igazságügyi minister által egybe­hívott­ szaktanácskozmány 1885. évi május hó 18-án tartotta tizedik ülését a Curia elnöke Percz­el Béla elnöklete alatt. Jelen voltak: A­n­d­r­á­s­s­o­v­i­c­s B., C­s­e­­m­eg­i K., Fa­b­i­ny T., Friedman­n B., Kozma J., K­riszt J., László Zs., Ma­­noilovich E., Németh János, Németh Péter, O­c­s­v­a­i F., S­á­r­k­á­n­y J., S­u­h­a­j J., Sc­he­dius L., Teleszky J. Megvitatás alá került a tanácskozmány elé terjesztett VII. és VIII. kérdés, melyek következőleg szólanak: A járásbírósági hatáskörhöz tartozó bizo­nyos büntetendő cselekmények tekintetében nem volna-e czélszerű­ a lak­ás elemnek a bírósági szervezetbe való bevonása és mily módon ? Szükséges e a járásbírósági eljárásban állandó vádközeg alkalmazása ? A szaktanácskozmány elnöke felkéri a tagokat, hogy mindkét kérdésre egyszerre szíveskedjenek nyilatkozni. Németh János a lai­ás elemet a járásbírósági hatáskörhöz tartozó büntetendő cselekmények tekintetében a bírósági szerve­zetbe belevonná. Sok irányban előnyöket vár ettől az igazságszolgáltatás menetére nézve épen ezen csekélyebb ügyekben. Min­denekelőtt az eljárás rendszeresebb lenne ezen kisebb ügyekben. Azonfelül nem kicsi­nyelhető azon nevelő hatás is, melyet a bi­­ráskodásban való részvétel az állam polgáraira fog gyakorolni s igy köztekintetből, a tör­vénytisztelet­ és az igazságszolgáltatás iránti közbizalom emelése szempontjából is aján­landó a laicus elem belevonása. A­mi az ellenvetéseket illeti, szóló nem tartja azokat elég alaposaknak. Nevezetesen a vidéki laicus elem nem kellő miveltségéből vett érvvel szemben szóló elég biztosítékot lát a magyar nép józanságában. A terhet is nem olyan nagynak tartja, mert kellő szabályozás mel­lett egy-egy polgárra talán háromszor négy­szer kerül évenként a sor, a­mit mindenki könnyen elvállalhat. Végre a nemzetiségi és vallási különbségektől sem kell tartani, hogy ezek a járásbíróságokhoz tartozó csekélyebb ügyekben akár kedvezésre, akár üldözésre okot fognak szolgáltatni. Szóló azért ismétel­ten a lai­ás elem belevonását ezen ügyekben ajánlja. A­mi az állandó vádközeg alkal­mazását illeti, úgy a szóló ezt a vádperben mellőzhetlennek tartja, mert ez a vádelv ke­resztülvitelének előfeltétele. Vádközegek gya­nánt a gyakorló ügyvédeket is meg lehet bízni. Friedmann ellenzi a laicus elem belevonását. Mindazon hátrányok, a­melyek a törvényszékhez utalt ügyekben a laicus elem közreműködésével kapcsolatban vannak, a járásbírósági ügyekben sokkal fokozottabb mérvben fognak feltűnni, mert a törvényszéki ügyekben azok fontossága is feszültebb figye­lemre és óvatosságra készteti a laicás elemet. De a nemzetiségi viszonyok káros hatásukat

Next