Büntető Jog Tára - Polgári Törvénykezés, 1885. október-1886. március (11. kötet, 1-25. szám)

1886-01-14 / 16. szám

Előfizetési ár : Negyed évre . . 2 frt. Fél évre ... 4 frt. Egész évre . . 8 frt. Megrendelhető : a kiadó hivatalban (Bu­dapest, II. ker., Föh.­­Albrecht­ út 8. sz.) Buda­pesten az Eggenber­­ger - féle könyvkereske­désben is (barátok­ tere). BÜNTETŐJOGI DÖNTVÉNYEK, RENDELETEK ÉS Megjelen minden csütörtökön Szerkesztőség: Budapest, II. ker., Fők. Albrecht-út 8. sz. Kézira­tok vissza nem adatnak. 16. szám. Budapest, 1886. január 14-én. XI. kötet. BÜNTETŐ JOG TÁRA. ÉRTEKEZÉSEK GYŰJTEMÉNYE. -----**&-----­A DÖNTVÉNYEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Tartalom : Az elévülés kezdetének kérdése a kettős házasságnál. — Judicatura : Lázadás fogalma ; izgatás hitfelekezet ellen ; csoportos lopás ; köz­veszély fogalma. — Tűz által okozott testi sértés minősítése. — Tettestársaság és felbujtás fogalma. — Magánegyletek nevében az alapsza­bályok szerinti képviselő teszi a bűnvádi eljárás megindítására szükséges indítványt; postai szál­lítólevélen a fuvardíj összegének meghamisítása. — Olyan sertései felgyujtása, mely emberek által lakott házzal szomszédos; kir. ügyészi in­dítvány hatálya az ítéletre. — A vizsgálat be­fejezése után a kir. ügyész köteles határozott indítványt tenni. — Jogerős vádhatározat ha­tálya. — Vegyesei­. A maros­vásárhelyi kir. Ítélő tábla tanácsainak összeállítása az 1886. évre. Az elévülés kezdetének kérdése a kettős házasságnál. (Viszonválasz a válaszra). Az e lapok XI. k. 12. számában a fen­­tebbi czím­ben megjelölt kérdésre vonatkozó­lag közzétett értekezésemre dr. Wlassits úr e lapok 15. számában érdemileg is oly észre­vételeket tesz, melyeket én hallgatással any­­nyival kevésbé mellőzhetek, mivel azokban és azok által sem az általam vitatott nézetet, illetőleg az annak támogatására fölhozott ér­veket megc­áfolva, sem pedig az ő általa vé­delmezett ellenkező álláspontot meggyőzőleg okadatolva nem találom és igy kénytelen va­gyok a fenforgó kérdésben kifejtett nézete­met továbbra is fentartani még a budapesti főügyésznek az ügyészekhez intézett körren­deletében foglalt azon határozott állítása elle­nében is, mely szerint ő e kérdést a magyar büntető jogszolgáltatás szempontjából meg­állapodottnak (?) és eldöntöttnek tekinti, s mely kategorikus kijelentés nem ugyan a kir. ügyészekre nézve, kik mint administratív hi­vatalnokok az ő utasításait követni tartoznak, hanem a bíróságokra nézve mindenesetre sa­­játszerűnek tűnik föl. A kérdés azt hiszem külön törvényhozási intézkedés hiányában csak akkor lesz a magyar jogszolgáltatás szem­pontjából megoldottnak és eldöntöttnek tekin­­hető, ha majd azt a bírói meggyőződés leg­főbb fóruma, a kir. Curia dönti el és pedig úgy, a­miként az azt el fogja dönteni. Az, a­ki ezzel ellenkező nézetben van, az admi­nistrate és juridictio hatásköreit zavarja össze. A törvényt adott esetekre alkalmazni s ebből az alkalomból a törvényt magyarázni s ekkép a jogeseteket s az ezeknél fölmerülő jogi kér­déseket eldönteni, ez a juridictio dolga, nem pedig az administratioé. Az administrativ tör­vénymagyarázat a jurisdictióra nézve nem lehet kötelező főkép oly jogi kérdéseknél, melyek — milyen az itt szóban forgó is — a büntetőjognak nem megszorítását, hanem inkább kiterjesztését czélozzák. Ebből a szem­pontból a főügyész nézete a bíróságokra nézve csak egyéni nézet jelentőségével bír, mely a bírói meggyőződésnek legkevésbé sem prae­­judicálhat. A­mi pedig dr. Wlassits urnák czáfo­­latát illeti, én azt tulajdonkép nem tekinthe­tem czáfolatnak, mert hiszen mit sem czáfolt meg abból, a­mit megbírált czikkemben ki­fejtettem. És mindennek daczára ő tévesnek feltüntetett nézetét továbbra is fenntartja úgy 16

Next