Büntető Jog Tára - Polgári Törvénykezés, 1885. október-1886. március (11. kötet, 1-25. szám)
1886-01-14 / 16. szám
Előfizetési ár : Negyed évre . . 2 frt. Fél évre ... 4 frt. Egész évre . . 8 frt. Megrendelhető : a kiadó hivatalban (Budapest, II. ker., Föh.Albrecht út 8. sz.) Budapesten az Eggenberger - féle könyvkereskedésben is (barátok tere). BÜNTETŐJOGI DÖNTVÉNYEK, RENDELETEK ÉS Megjelen minden csütörtökön Szerkesztőség: Budapest, II. ker., Fők. Albrecht-út 8. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. 16. szám. Budapest, 1886. január 14-én. XI. kötet. BÜNTETŐ JOG TÁRA. ÉRTEKEZÉSEK GYŰJTEMÉNYE. -----**&-----A DÖNTVÉNYEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Tartalom : Az elévülés kezdetének kérdése a kettős házasságnál. — Judicatura : Lázadás fogalma ; izgatás hitfelekezet ellen ; csoportos lopás ; közveszély fogalma. — Tűz által okozott testi sértés minősítése. — Tettestársaság és felbujtás fogalma. — Magánegyletek nevében az alapszabályok szerinti képviselő teszi a bűnvádi eljárás megindítására szükséges indítványt; postai szállítólevélen a fuvardíj összegének meghamisítása. — Olyan sertései felgyujtása, mely emberek által lakott házzal szomszédos; kir. ügyészi indítvány hatálya az ítéletre. — A vizsgálat befejezése után a kir. ügyész köteles határozott indítványt tenni. — Jogerős vádhatározat hatálya. — Vegyesei. A marosvásárhelyi kir. Ítélő tábla tanácsainak összeállítása az 1886. évre. Az elévülés kezdetének kérdése a kettős házasságnál. (Viszonválasz a válaszra). Az e lapok XI. k. 12. számában a fentebbi czímben megjelölt kérdésre vonatkozólag közzétett értekezésemre dr. Wlassits úr e lapok 15. számában érdemileg is oly észrevételeket tesz, melyeket én hallgatással anynyival kevésbé mellőzhetek, mivel azokban és azok által sem az általam vitatott nézetet, illetőleg az annak támogatására fölhozott érveket megcáfolva, sem pedig az ő általa védelmezett ellenkező álláspontot meggyőzőleg okadatolva nem találom és igy kénytelen vagyok a fenforgó kérdésben kifejtett nézetemet továbbra is fentartani még a budapesti főügyésznek az ügyészekhez intézett körrendeletében foglalt azon határozott állítása ellenében is, mely szerint ő e kérdést a magyar büntető jogszolgáltatás szempontjából megállapodottnak (?) és eldöntöttnek tekinti, s mely kategorikus kijelentés nem ugyan a kir. ügyészekre nézve, kik mint administratív hivatalnokok az ő utasításait követni tartoznak, hanem a bíróságokra nézve mindenesetre sajátszerűnek tűnik föl. A kérdés azt hiszem külön törvényhozási intézkedés hiányában csak akkor lesz a magyar jogszolgáltatás szempontjából megoldottnak és eldöntöttnek tekinhető, ha majd azt a bírói meggyőződés legfőbb fóruma, a kir. Curia dönti el és pedig úgy, amiként az azt el fogja dönteni. Az, aki ezzel ellenkező nézetben van, az administrate és juridictio hatásköreit zavarja össze. A törvényt adott esetekre alkalmazni s ebből az alkalomból a törvényt magyarázni s ekkép a jogeseteket s az ezeknél fölmerülő jogi kérdéseket eldönteni, ez a juridictio dolga, nem pedig az administratioé. Az administrativ törvénymagyarázat a jurisdictióra nézve nem lehet kötelező főkép oly jogi kérdéseknél, melyek — milyen az itt szóban forgó is — a büntetőjognak nem megszorítását, hanem inkább kiterjesztését czélozzák. Ebből a szempontból a főügyész nézete a bíróságokra nézve csak egyéni nézet jelentőségével bír, mely a bírói meggyőződésnek legkevésbé sem praejudicálhat. Ami pedig dr. Wlassits urnák czáfolatát illeti, én azt tulajdonkép nem tekinthetem czáfolatnak, mert hiszen mit sem czáfolt meg abból, amit megbírált czikkemben kifejtettem. És mindennek daczára ő tévesnek feltüntetett nézetét továbbra is fenntartja úgy 16