Büntető Jog Tára - Polgári Törvénykezés, 1886. április-szeptember (12. kötet, 1-26. szám)
1886-04-08 / 2. szám
Előfizetési ár . Negyed évre . . 2 frt. Fél évre ... 4 frt. Egész évre . . 8 frt. Megrendelhető : a kiadó hivatalban (Budapest, II. ker., Föh.Albrecht út 8. sz.) Budapesten az Eggenberger - féle könyvkereskedésben is (barátok tere). BÜNTETŐJOGI DÖNTVÉNYEK, RENDELETEK Megjelen minden csütörtökön Szerkesztőség: Budapest, II. ker., Föh. Albrecht-út 8. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. 2. szám. Budapest, 1886. április 8-án. XII. kötet. BÜNTETŐ JOG TÁRA. ÉS ÉRTEKEZÉSEK GYŰJTEMÉNYE. -------------A DÖNTVÉNYEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. tartalom: A „correctionalisation a belga bűnvádi eljárási reform előmunkálataiban. —• Judicatura: A kettős házasság büntette csak akkor forog fen, ha a második házasság törvényes alakszerűségek mellett köttetett. ■— A rögtöni felgerjedésben elhatározott büntetendő cselekmények kísérlete; az eszköz alkalmatossága ölés kísérlete esetén; kísérlet büntetése. — Gyilkosság kísérletének büntetése rendkívüli enyhítő körülmények esetén ; kártérítés gyilkosság kísérlete esetén. — Lopás és csalás közötti különbség. — Lopás és jogtalan elsajátítás közötti különbség; kir. ügyész indítványának hatálya. — Összetett bizonyítékok mérlegelése lopás esetén. A „correctionalisatio11 a belga bűnvádi eljárási reform előmunkálataiban. Köztudomású, hogy a magyar büntetőtörvény egyik sarkalatos elvét a „correctionalisatio" képezi. Azon rendszer, hogy a bíró által a törvény szerint megállapított büntetés határozza meg a büntetendő cselekmény osztályjellegét, azon kitűnő értekezés után, melyet e tárgyban Csemegi Károly a magyar büntető törvénykönyvek tervezője, a büntető törvények életbe léptének évében közzétett, nem szorul bővebb fejtegetésre. Nem tartom azonban fölöslegesnek a „correctionalisatio" kérdését az alaki jog az eljárás szempontjából vizsgálni, mert e területen is nagy szerepet tölthet be a „correctionalisatio" rendszere. Előre bocsátom, hogy a magyar eljárási javaslat 15. §-a') szerint *) azon körülmények, melyeknek következtében a bűntett vétségre változtatandó, rendszerint csak az ítélethozatalnál jönnek számításba. Ezen rendelkezésben egyúttal mindenki előtt egy fontos kérdés merül fel, s ez az : váljon a correctionalisatio helyén van-e az ítélethozatal előtti eljárásban is? A kérdést saját hazájában, Belgiumban keresem fel. Előttem fekszik a belga bűnvádi eljárási javaslat előmunkálatait tartalmazó két kötetes munka, melyet a nagy nevű Thouissen bocsátott közzé.2) Sohasem alkalomszerűbb és tanulságosabb e mű, mint most, midőn mi is bűnvádi eljárási codificationk küszöbén állunk. A föltett kérdés nagy jelentőségű. Szabad-e az elővizsgálati (chambre du conseil), illetve vádtanácsnak (chambre des mises en accusation) correctionalisálni, azaz: a cselekményt bűntett vagy vétség jellegétől megfosztani s azt a correctionalisationak megfelelő bírói hatáskörbe utasítani? E kérdéssel a belga bűnvádi eljárás előkészítőinek behatóan kellett foglalkoznak, mert jelenlegi rendszerük sok és tekintélyes oldalról jövő támadások tárgyát képezi. Az 1867. október 4-iki törvényt, mely az előzetes eljárás folyamán is biztosítja a correctionalisatio jogát, meghozatala idején *)...............A B.T.K. 85. §-ának 2. és 3. pontjaiban meghatározott, valamint az azon törvénykönyvben különösen meg nem határozott azon körülmények, melyeknek következtében a bűntett vétségre változtatandó (R. T. K. 92. §), rendszerint csak az ítélethozatalnál jönnek számításba. ' 3) Royaume de Belgique. Travaux préparatoires du code de procédure pénale. Rapports faits á la chambre des représentants, au nőm de la commissiou parlamentéire, pár M. Thonissen. Tome ' premier. Seconde Édition. 1885.