Büntető Jog Tára - Polgári Törvénykezés, 1886. április-szeptember (12. kötet, 1-26. szám)

1886-04-08 / 2. szám

Előfizetési ár . Negyed évre . . 2 frt. Fél évre ... 4 frt. Egész évre . . 8 frt. Megrendelhető : a kiadó hivatalban (Bu­dapest, II. ker., Föh.­­Albrecht­ út 8. sz.) Buda­pesten az Eggenber­­ger - féle könyvkereske­désben is (barátok­ tere). BÜNTETŐJOGI DÖNTVÉNYEK, RENDELETEK Megjelen minden csütörtökön Szerkesztőség: Budapest, II. ker., Föh. Albrecht-út 8. sz. Kézira­tok vissza nem adatnak. 2. szám. Budapest, 1886. április 8-án. XII. kötet. BÜNTETŐ JOG TÁRA. ÉS ÉRTEKEZÉSEK GYŰJTEMÉNYE. -------------­A DÖNTVÉNYEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. tartalom: A „correctionalisatio­n a belga bűnvádi eljárási reform előmunkálataiban. —• Judica­­tura: A kettős házasság büntette csak akkor forog fen, ha a második házasság törvényes alakszerűségek mellett köttetett. ■— A rögtöni felgerjedésben elhatározott büntetendő cselek­mények kísérlete; az eszköz alkalmatossága ölés kísérlete esetén; kísérlet büntetése. — Gyilkosság kísérletének büntetése rendkívüli enyhítő körülmények esetén ; kártérítés gyilkos­ság kísérlete esetén. — Lopás és csalás közötti különbség. — Lopás és jogtalan elsajátítás kö­zötti különbség; kir. ügyész indítványának hatálya. — Összetett bizonyítékok mérlegelése lopás esetén. A „correctionalisatio11 a belga bűnvádi eljárási reform előmunkálataiban. Köztudomású, hogy a magyar büntető­törvény egyik sarkalatos elvét a „correctiona­­lisatio" képezi. Azon rendszer, hogy a bíró által a törvény szerint megállapított büntetés határozza meg a büntetendő cselekmény osz­tályjellegét, azon kitűnő­ értekezés után, melyet e tárgyban Csemegi Károly a magyar büntető törvénykönyvek tervezője, a büntető törvények életbe léptének évében közzétett, nem szorul bővebb fejtegetésre. Nem tartom azonban fölöslegesnek a „correctionalisatio" kérdését az alaki jog az eljárás szempontjából vizsgálni, mert e terü­leten is nagy szerepet tölthet be a „correc­­tionalisatio" rendszere. Előre bocsátom, hogy a magyar eljárási javaslat 15. §-a') szerint *) azon körülmények, melyeknek következtében a bűntett vétségre változtatandó, rendszerint csak az ítélethozatalnál jönnek szá­mításba. Ezen rendelkezésben egyúttal min­denki előtt egy fontos kérdés merül fel, s ez az : váljon a correctionalisatio helyén van-e az ítélethozatal előtti eljárásban is? A kérdést saját hazájában, Belgiumban kere­sem fel. Előttem fekszik a belga bűnvádi eljárási javaslat előmunkálatait tartalmazó két kötetes munka, melyet a nagy nevű Thouis­­sen bocsátott közzé.2) Sohasem alkalomszerűbb és tanulságosabb e mű, mint most, midőn mi is bűnvádi eljárási codificationk küszöbén állunk. A föltett kérdés nagy jelentőségű. Sza­­bad-e az elővizsgálati (chambre du conseil), illetve vádtanácsnak (chambre des mises en accusation) correctionalisálni, azaz: a cselek­ményt bűntett vagy vétség jellegétől megfosz­tani s azt a correctionalisationak megfelelő bírói hatáskörbe uta­sítani? E kérdéssel a belga bűnvádi eljárás elő­készítőinek behatóan kellett foglalkoznak, mert jelenlegi rendszerük sok és tekintélyes oldalról jövő támadások tárgyát képezi. Az 1867. október 4-iki törvényt, mely az előzetes eljárás folyamán is biztosítja a correctionalisatio jogát, meghozatala idején *)...............A B.T.K. 85. §-ának 2. és 3. pontjaiban meghatározott, valamint az azon törvény­­könyvben különösen meg nem határozott azon kö­rülmények, melyeknek következtében a bűntett vétségre változtatandó (R. T. K. 92. §), rendszerint csak az ítélethozatalnál jönnek számításba. ' 3) Royaume de Belgique. Travaux prépara­­toires du code de procédure pénale. Rapports faits á la chambre des représentants, au nőm de la com­­missiou parlamentéire, pár M. Thonissen. Tome ' premier. Seconde Édition. 1885.

Next