Büntető Jog Tára - Polgári Törvénykezés, 1887. április-szeptember (14. kötet, 1-25. szám)
1887-06-30 / 13. szám
Előfizetési ár Negyed évre . . 2 frt. Fél évre . . . 4 „ Egész évre . . 8 * Megrendelhető : a kiadó hivatalban (Budapest, II. ker., Föh.Albrecht út 18. sz.) Budapesten az Eggenberger-féle könyvkereskedésben is (barátok tere). Megjelen minden csütörtökön Szerkesztőség : Budapest, II. ker., Feh. Albrecht-út 18.sz. Kéziratok vissza nem adatnak. — *i®t»-------13. szám. Budapest, 1887.junius 30-án. XIV. kötet. BÜNTETŐ JOG TÁRA. BÜNTETŐJOGI DÖNTVÉNYEK, RENDELETEK ÉS ÉRTEKEZÉSEK GYŰJTEMÉNYE. -----------*#*-----------A DÖNTVÉNYEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Tartalom : Törvényhalmazat és bűnhalmazat. — Toldalék az önbiráskodás kérdéséhez. — Hamis eskü a perrendszerű birói figyelmeztetés elmulasztása esetében. — Judicatura: Ölési szándék megállapítása, midőn a sértett koponyacsontja rendkívül gyenge volt; erős felindulás bizonyítása. — Követelésnek önhatalmú biztosítása erőszakoskodás és testi sértés okozása mellett a zsarolás és testi sértés anyagi halmazatát képezi. — Jogos indok idegen lakásba való bemenetelnél. — Védő kirendelése. Törvényhalmazat és bűnhalmazat. Viszonzás dr. Baumgarten Izmon úr válaszára. • Aki a-t mond, annak b-t is kell mondania. Ez indított arra, hogy néhány észrevételt tegyek dr. Baumgarten Izidor úr válaszára, noha ő abban inkább tanítani, mint bírálni, inkább útbaigazítani, mint cáfolni akart. Fejtegetése ezúttal is, mint mindig, szép és tanulságos volt, s valamint eddig nem jutott eszembe azt állítani, hogy értekező úr felesleges és hiábavaló munkát végzett, midőn az egység és többség tanának nehezebb tétételeit megismertetvén, egyszersmind bizonyos irányelvek felállítása által a gyakorlati eligazodást lehetővé tenni és az e téren uralkodó anarchiának véget vetni törekedett, úgy most sem állítom haszontalanságnak az oly törekvéseket, melyeknek czélja, hogy a helyes eldöntés általános szabályokra visszavezettessék. De habár effélét dr. B. úrral szemben sohasem állítottam, s habár talpraesett értekezéseiből sok szép tanulságot merítettem , ebből nem következik az, hogy vele mindenben egyetértsek. Kifejtettem tehát eltérő nézeteimet nyíltan és leplezetlenül, s észleleteim során hibás abstractiónak mondtam a „törvényhalmazat" fogalmának felállítását; de ezt nem azért tettem, mintha a tudomány azon tételeit, melyeket értekező ur ama megjelölés alatt egybefoglalt, felesleges doctrinarismusnak tartanám, hanem tettem azért, mert egyfelől a „halmazat" alatt mást értek, mint amit a „Gesetzesconcurrenr" elnevezés alatt érteni szoktak, s másfelől azért, mert az egység és többség közötti határvonal felállításánál azt a fogalmat, mely a bűnhalmazat bizonyos alakzatait az egység körébe vonja, a könnyű eligazodás és helyes megoldás akadályául tekintettem. Ezen meggyőződésemet pedig dr. Baumgarten úr válasza sem volt képes megingatni, mert annak folyamán éppen az említett két pontra alig terjeszkedett ki. Márpedig igénytelen nézetem szerint a vita közöttünk e körül fordul meg, s mihelyt más térre visszük át az okoskodást, az olvasók egyes részletektől eltekintve — csak nehezen fogja felismerhetni a különbséget, mely álláspontunk elvi alapja között fenforog. Hogy tehát e tekintetben a kérdést tisztázzam: ezúttal megkísérlem párhuzamba helyezni a felmerült ellentéteket s az azokból kivonható tanulságot. Azon kérdést illetőleg, hogy több büntető törvény találkozásánál azok közül csak egy, vagy együttesen több törvény alkalmazandó-e, dr. Baumgarten Izidor úr Binding híve, kinek ide vonatkozó tantételei röviden a következőkben összegezhetők: I. A büntető törvények az időben kelet ig