Büntető Jog Tára - Polgári Törvénykezés, 1887. április-szeptember (14. kötet, 1-25. szám)

1887-06-30 / 13. szám

Előfizetési ár Negyed évre . . 2 frt. Fél évre . . . 4 „ Egész évre . . 8 * Megrendelhető : a kiadó hivatalban (Bu­dapest, II. ker., Föh.­­Albrecht­ út 18. sz.) Buda­pesten az E­g­g­e­n­b­e­r­­ger-féle könyvkereske­désben is (barátok­ tere). Meg­jelen minden csütörtökön Szerkesztőség : Budapest, II. ker., Feh. Albrech­t-út 18.sz. Kézira­tok vissza nem adatnak. — *i®t»-------13. szám. Budapest, 1887.junius 30-án. XIV. kötet. BÜNTETŐ JOG TÁRA. BÜNTETŐJOGI DÖNTVÉNYEK, RENDELETEK ÉS ÉRTEKEZÉSEK GYŰJTEMÉNYE. -----------*#­*-----------­A DÖNTVÉNYEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Tartalom : Törvényhalmazat és bűnhalmazat. — Toldalék az önbiráskodás kérdéséhez. — Hamis eskü a perrendszerű­ birói figyelmeztetés elmu­lasztása esetében. — Judicatura: Ölési szándék megállapítása, midőn a sértett koponyacsontja rendkívül gyenge volt; erős felindulás bizonyí­tása. — Követelésnek önhatalmú biztosítása erőszakoskodás és testi sértés okozása mellett a zsarolás és testi sértés anyagi halmazatát ké­pezi. — Jogos indok idegen lakásba való be­menetelnél. — Védő kirendelése. Törvényhalmazat és bűnhalmazat. Viszonzás dr. Baumgarten Izmon úr válaszára. • A­ki a-t mond, annak b-t is kell mon­dania. Ez indított arra, hogy néhány észre­vételt tegyek dr. Baumgarten Izidor úr vá­laszára, noha ő abban inkább tanítani, mint bírálni, inkább útbaigazítani, mint c­áfolni akart. Fejtegetése ezúttal is, mint mindig, szép és tanulságos volt, s valamint eddig nem jutott eszembe azt állítani, hogy értekező úr felesleges és hiábavaló munkát végzett, midőn az egység és többség tanának nehezebb tété­teleit megismertetvén, egyszersmind bizonyos irányelvek felállítása által a gyakorlati eliga­zodást lehetővé tenni és az e téren uralkodó anarchiának véget vetni törekedett, úgy most sem állítom haszontalanságnak az oly törek­véseket, melyeknek czélja, hogy a helyes el­döntés általános szabályokra visszavezettessék. De habár effélét dr. B. úrral szemben soha­sem állítottam, s habár talpraesett értekezé­seiből sok szép tanulságot merítettem , ebből nem következik az, hogy vele mindenben egyetértsek. Kifejtettem tehát eltérő nézetei­met nyíltan és leplezetlenül, s észleleteim során hibás abstractiónak mondtam a „törvényhal­mazat"­ fogalmának felállítását; de ezt nem azért tettem, mintha a tudomány azon tételeit, melyeket értekező ur ama megjelölés alatt egybefoglalt, felesleges doctrinarismusnak tar­tanám, hanem tettem azért, mert egyfelől a „halmazat" alatt mást értek, mint a­mit a „Gesetzesconcurrenr" elnevezés alatt érteni szoktak, s másfelől azért, mert az egység és többség közötti határvonal felállításánál azt a fogalmat, mely a bűnhalmazat bizonyos alak­zatait az egység körébe vonja, a könnyű el­igazodás és helyes megoldás akadályául tekin­tettem. Ezen meggyőződésemet pedig dr. Baumgarten úr válasza sem volt képes meg­ingatni, mert annak folyamán éppen az emlí­tett két pontra alig terjeszkedett ki. Már­pe­dig igénytelen nézetem szerint a vita közöt­tünk e körül fordul meg, s mihelyt más térre visszük át az okoskodást, az olvasó­k egyes részletektől eltekintve — csak nehezen fogja felismerhetni a különbséget, mely álláspon­tunk elvi alapja között fenforog. Hogy tehát e tekintetben a kérdést tisztázzam: ezúttal megkísérlem párhuzamba helyezni a felmerült ellentéteket s az azokból kivonható tanulságot. Azon kérdést illetőleg, hogy több bün­tető törvény találkozásánál azok közül csak egy, vagy együttesen több törvény alkalma­zandó-e, dr. Baumgarten Izidor úr Binding híve, kinek ide vonatkozó tantételei röviden a következőkben összegezhetők: I. A büntető törvények az időben kelet­­ ig

Next