Büntető Jog Tára - Polgári Törvénykezés, 1890. október-1891. március (21. kötet, 1-25. szám)
1890-10-09 / 2. szám
ELŐFIZETÉSI ÁR : Negyed évre __ .. 2 frt Fél évre . __ __ 4 frt Egész évre _ _ _ - - 8 frt Megjelen minden csütörtökön. Szerkesztőség: Budapest, IV. ker., Kötöutcza 6. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. BÜNTETŐ JOG TÁRA. Megrendelhető: a kiadóhivatalban (Budapest, IV. ker., Kötöutcza5. sz.) és az Eggenberger - féle könyvkereskedésben (Budapest, IV., Ferenc dektere) is. BÜNTETŐJOGI JUDICATURA, RENDELETEK ÉS ÉRTEKEZÉSEK GYŰJTEMÉNYE. A DÖNTVÉNYEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. 2. szám. Budapest, 1890. október 9-én. XXL kötet. Tartalom. Jildí'cnítera. Csalás kísérlete elkövetve hamis nyugta felmutatása mellett a pénzfelvételre nem jogosított személy által csalás és okirathamisítás elhatárolása. — A ki másnak nevére váltót hamisít, és azt annak, ki a hamisításról tudomással bir, követelése fejében átadja, nem követ el büntetendő cselekményt. A fiú, aki az édes atyja által elsikkasztott pénzt elrejtés végett átveszi és ezt a bíróság előtt is eltagadja, bűnpártolást és nem orgazdaságot követ el. — Újrafelvétel megengedése esetén felebbezés, büntetés megkezdésének felfüggesztése. JUDICATURA. Csalás kísérlete elkövetve hamis nyugta felmutatása mellett a pénzfelvételre nem jogosított személy által; csalás és okirathamisítás elhatárolása. (B. T. K. 379., 401. §§.) Vádlott mint adóhivatali bijnok, hozzáférhetett azon szekrényhez, melyben az ismeretlen tartózkodási volt pénzügyőrök részére kiállított, jövedéki kihágások feljelentéséből származó jutalék-kimutatások őriztettek. Tudta azt is, hogy ezen kimutatásokban írt összegek, ha azokat az illetékes pénzügyi közeg láttamozza, az adóhivatalnál a bemutatónak kifizettetnek. Ő tehát egy Kiss József nevére (38 frt 71 krról szóló ilyen kimutatást magához vett, azzal a karczagi pénzügyőri szemlésznél megjelent, s magát Kiss József volt pénzügyőri fővigyázónak mondván, a kimutatás láttamozását kérte. A szemlész ezt megtette, s vádlott a kimutatásra Kiss József neve alatt a nyugtát is reálrván, azzal a kisújszállási adóhivatalnál a pénz felvétele végett megjelent s e czélból a kimutatást a nyugtával fel is mutatta. Minthogy azonban a karczagi szemlész megtudta, hogy a nála megjelent egyén nem volt Kiss József, és erről az adóhivatalt értesítette, ott vádlottat személyazonosságának igazolására hívták fel. Ezt vádlott megtagadta és a felmutatott kimutatást állítólag széttépte. Vádlottnak ezen cselekménye mindhárom bíróság által csalás kísérletének minősíttetett. E minősítés szerény nézetem szerint a csalás s az okirathamisítás közti határvonal félreismerésén alapszik. Mellőzöm azon alaki kérdést, miképpen lehetett Kiss József sértett fél indítványa nélkül büntető ítéletet hozni, ha vádlott cselekménye csalást képez, és itt csakis a minősítés kérdésében óhajtom eltérő nézetemet indokolni. Meglehet, hogy helyesebb azon elmélet, mely a magánokirathamisítást, de csakis ezt, s nem a közokirathamisítást, is, nem tekinti sui generis delictumnak, hanem azt egyszerűen csalásnak, s még inkább az eszköz különös veszélyessége miatt a csalás egyik qualificált esetének tekinti. Nem kisebb büntetőjogi tekintély mint Carrara szintén e nézetet vallja.2 1 Az első biróság által a csalási kísérleten felül vádlott terhére még megállapított lopás bűntettét már a kbr. Ítélő tábla helyesen mellőzte. 2 Programoi a Kid. Rész. IV. köt. 2363. s következő szakaszai.