Büntető Jog Tára - Polgári Törvénykezés, 1891. október-1892. március (23. kötet, 1-26. szám)
1892-01-14 / 16. szám
ELŐFIZETÉSI ÁR : Negyed évre 2 frt Fél évre _ __ .. 4 frt Egész évre. 8 frt Megjelen minden csütörtök 11. Szerkesztőség: Budapest, IV. ker., Kötöutcza 6. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. BÜNTETŐ JOG TÁRA. Megrendelhető: a kiadóhivatalban (Budapest, IV. ker., Kötöutcza 6. sz.) és az Eggenberger - féle könyvkereskedésben (Budapest, IV., Ferencziek-tere) is. BÜNTETŐJOGI JUDICATURA, RENDELETEK ÉS ÉRTEKEZÉSEK GYŰJTEMÉNYE. 10. szám. Budapest, 1892. január l1-én. XXIII. kötet. Tartalom. Judicatura. A halmazat büntetési tétele; a községi biró hatósági tag, aki másnak tollba mondása után ír panaszfeljelentést, az, ha a panasz alaptalannak bizonyul, nem bűnös a rágalmazásban. — Felügyelet elmulasztása miatt, a B. T. K. 193. és 194. §-ába ütköző vétség czimén vád nem emelhető. — Egyházképviseleti gyűlésekről felvett jegyzőkönyvekbe meg nem hozott határozatok bevezetése nem képez közokirathamisítást. — Hitelesítetlen kézjegy hamisítása váltóűrlapon nem esik a B. T. K. 403. §-a alá. Ugyanazon személy nevének többszörös meghamisítása bár egy jogügyletből kifolyólag anyagi halmazatot állapít meg. Kir. ügyész indítványának hatálya. — A sértett fél megesketése érdekeltség czimén nem mellőzhető. — Ha a sértett fél indítványi bűncselekmény esetén a vádat visszavonja, a vizsgálati fogság által felmerült élelmezési költségeket is köteles megtéríteni. 97., 98. és 99. §§-ok megállapítják a mértéket, melylyel a rendes büntetési tétel felemelhető. Kérdés merült fel, s már a Büntető Jog Tára V. k. 274., VII. k. 73., VII. k. 173., VII. k. 221. és XIV. k. 158. lapjain utaltunk is erre, vajjon az összbüntetés kiszabása esetén akkor is kell-e hivatkozni a B. T. K. 97. illetőleg 98. vagy 99. §-ára, ha az ott engedélyezett felebbemelése a büntetésnek nem alkalmaztatik vagy pedig e hivatkozás csak akkor foghat helyet, midőn a felebbemelés csakugyan alkalmaztatik. A kir. Curia a Büntető Jog Tára fentidézett helyein közölt ítéletekben a hivatkozást minden esetben szükségesnek mondotta ki. Fordultak elő azonban esetek is, melyekben a kir. Curia helybenhagyta a hivatkozásnak a másodbirósági ítéletben kimondott mellőzését. A halmazat büntetési tétele: a községi biró hatósági tag, a ki másnak tollba mondása után ír panaszfeljelentést, az, ha a panasz alaptalannak bizonyul, nem bűnös a rágalmazásban. (B. T. K. 96., 97., 98., 99., 260. és 262. §§.) A B. T. K. 96. §-a szerint anyagi halmazat esetén összbüntetés szabandó ki, mely az elkövetett cselekményre meghatározott legsúlyosabb büntetési nemben állapítandó meg, és ha az határozott időtartamú szabadságvesztés büntetésben áll, ennek leghosszabb tartama a következő szakaszokban megállapított megszorításokkal felébb emelhető. A A kir. Curia alábbi ítélete tüzetesen foglalkozik e kérdéssel s a hivatkozást minden esetben szükségesnek mondja. A rágalmazás alól felmentette a kir. Curia azt az egyént, ki a panaszt másnak tollba mondása után jóhiszemüleg leírta. Különbözik ez az eset attól, midőn valaki becsületsértő kifejezéseket tartalmazó iratot fogalmaz vagy leír vagy pedig a beadványt, mely az ő nevében is szól, csak leírja. Mindkét esetben a beiró mint segéd bűnösnek mondatott ki. (Büntető Jog Tára VII. k. 288. 1. és VIII. k. 339. 1.) JUDICATURA.