Büntető Jog Tára, 1916. október-1917. szeptember (69. kötet, 1-23. szám)

Tartalomjegyzék

82. §. Az ÁV. 1. §. 1. bekezdésébe üt­köző árdrágító visszaélés vétsége miatt emelt vád alól, a BTK. 82. §-a alapján fölmentő ítélet hoza­tott azzal szemben, ki iparigazol­vány alapján eszközölte a közszük­ségleti cikkek beszerzését. (Meg­beszéli: Angyal Pál.) 17. Buda­pesti 1. Az ÁV. 1. §. 1. bekezdésébe ütköző árdrágító visszaélés vétsége miatti vád esetén, az a körülmény, hogy a közszükségleti cikket beszerzett egyén iparigazolvány kiadása vé­gett jelentkezett, magában véve nem szolgálhat alapul a BTK. 82. §-ának alkalmazásba vételére (Megbeszéli: Tarnai János.) 97. Budapesti t. 89. §. Az ÁV. 1. §. 1. bekezdése sze­rinti árdrágító visszaélés esetében enyhítő, ha vádlott kereskedő, és csupán üzleti körének túlhágásá­­val követi el a cselekményt. 17. Nem képez enyhítőt, hogy a törvény, melynek alapján a bűnösség meg­­állapíttatott, uj, ellenben enyhítő, ha az ÁV. 1. §. 3. bekezdésébe üt­köző vétségben vétkesnek talált egyén, már a törvény életbelépte­tése előtt hosszabb időn át ügynö­kösködött. 47. Budapesti 1. Hamis tanuzásra való csábítás (BTK. 222. §.) esetében súlyosító a bosszú mint motívum. 94. Nem enyhítő az írni-olvasni tudó vádlottra nézve az alacsony mű­veltségi fok. 92. Kereskedőnél a büntetlen előélet, mint foglalkozásának alapfeltétele, nem nyomatékos enyhítő körül­mény. 92. 58 éves egyénnel mellőztetett az előre haladott kornak enyhítő gya­nánt való mérlegelése. Nem eny­hítő a nagyobb számu család az oly egyénnél, kinek három gyermeke van. 92. Rágalmazásnál enyhitőnek vétetett a nagyobb számú család. 92. — a családos állapot. 92. — Ellen­kező 93. Erőszakos nemi közösülésnél nem enyhítő, hogy sértett elmebeteg. 93. A büntetlen előélet csak alkalmi bűncselekménynél enyhítő. Meg­fontolással végrehajtottaknál nem. 93. Gyilkosságnál a 20 évet be nem töl­tött kor nem enyhítő. 93. Uzsora esetén az 500 K kölcsönösz­­szeg csekélynek nem mondható, s így arra enyhítő körülmény nem alapítható. 93. Csalásnál nem enyhítő sértettnek nagy mérvű hiszékenysége, ha vádlott éppen erre számított. 93. Csalásnál nem súlyosító, ha vádlott e cselekményt ama bizalommal visszaélve követte el, mellyel sér­tett az ő atyja iránt volt. 93. Lopásnál nem enyhítő a háború által előidézett szűkös viszony. 93. — az eltulajdonított dolog csekély értéke, ha a cselekmény zsebtol­vajlás útján követtetett el. 94. Nem enyhítő, hogy vádlott hasonló cselekmény miatt büntetve nem volt, mert enyhítőül csupán a bün­tetlen előélet mérlegelhető. 94. Súlyosító, ha vádlott magatartásával fiatalkorúaknak nyújtott módot, hogy ezek bűncselekményük anyagi előnyét elérhessék. 94. Az ÁV. 1. §. 1. bek. szerinti árdrá­gító visszaélés esetén, azzal az egyénnel szemben, ki az elkövetést kölcsön nyújtásával mozdítja elő, súlyosító körülményt képez a pénz nyújtásával szemben kikötött nagy ellenszolgáltatás. 98. Buda­pesti 1. Az italos állapot mint enyhítő körül­mény nem bír nagy jelentőséggel, mikor a műveit osztályhoz tartozó vádlottnak nyilvános helyen itta­san történt megjelenése magában véve is súlyos erkölcsi beszámítás alá esik. Felindult kedélyállapot nem enyhítő, mikor a becsület­­sértő nyilatkozat nem azok ellen irányul, kiknek magatartása vád­lottat felindulásba hozta. Becsü­letsértésnél súlyosító, ha az há­ború idején, a hadsereggel szemben követtetik el. 149. Rágalmazásnál sulyosító, hogy tettes ügyvéd. Büntetlen előélet gyakorló ügyvédnél nem enyhítő. 159. Hatóság elleni erőszaknál a kifejtett erőszak kisebb foka nem enyhítő, na. vádlott a kisebb erőszakkal célját elérvén, nagyobb fokú erő­szakra oka és módja nem volt. Nem enyhítő a cselekménynél vádlott felindult kedélyállapota sem, ha a hatósági közeg terve- IV

Next