Büntető Jog Tára, 1921 (73. kötet, 1-16. szám)
Tartalomjegyzék
IV lete valósul meg. Utóbbi törvény tehát ez okból is enyhébb, mint az 1916. évi IX. t.-c. 1. 1. bekezdése. 86.* Enyhébb törvény az, mely kevésbbé súlyos főbüntetést állapit meg. Azért az 1920. évi XV. t.-cikk 1. §. 2. bekezdése enyhébb törvény, mint az 1916. évi IX. t.-c. 1. §-a. (Megbeszéli dr. Degré Miklós.) 135. Az enyhébb törvény alkalmazásánál a konkurráló törvények kombinálciójának helye nincsen. Vagy az egyik, vagy a másik törvény alkalmazandó a maga egészében. Érthetetlen az ítélet s igy a B. P. 381. §. 10. pontja szerinti alaki ok forog fenn, mikor a bűnösség megállapítása a régi, a büntetés kiszabása az új törvény alapján történt. 138.* Az 1920. évi XV. t.-c. 1. 5. pontja enyhébb törvény, mint az 1916. évi IX. t.-c. 2. §-a és pedig az enyhébb főbüntetéstől eltekintve, azért, mert ” az utóbb hivatkozott törvény szerint a büntetendő tényálladék már megvalósul közszükségleti cikknek kellő indok nélkül való megsemmisítése által; ellenben az 1920. évi XV. t.-c. 1. 5. pontja értelmében kellék ezenfelül az is, hogy a megsemmisítés a közszükségleti cikk árának drágítása, vagy magas árának fentartása végett, nyerészkedési célzattal történjen. 233.* Budapesti 1. Az 1920. évi XV. t.-c. 1. §. 4. pontja enyhébb törvény, mint az 1916. évi IX. t.-c. 1. 3. bekezdése, amenynyiben az uj törvény szerint tényálladéki elem az is, hogy a közvetítő aránytalan díjazásért járjon el, míg a régi törvény ezt a tényálladéki elemet nem ismerte. 160. Budapesti 1. A 4207/915. M. E. sz. rendelet 16. §. 1. pontja enyhébb, mint az Á. V. 1. §. 1. pontja. 205. 207. A konkurráló törvények kombinációjának helye nincs. Nem lehet tehát helye annak, hogy a főbüntetés tekintetében egyik, mellékbüntetés tekintetében a másik törvény alkalmaztassák. Az Á. V. 1. enyhébb törvény, mint az 1916. évi IX. t.-cik. 2. bekezdése. A B. T. K. 2. §-a csak az anyagi törvényre rendelkezik, az alaki jogszabályokra nem. 231.* 5. §. A katonai büntetőbíráskodás az ezt megállapító viszony megszűntével a közönséges bűncselekményekre nézve véget ér, ha a katonai parancsnokság e viszony megszűnte előtt nem tett a bűnvádi eljárás előkészítésére vagy megindítására intézkedést. Törvénysértés tehát, mikor a polgári büntetőbíróság illetékességét azon az alapon szállította le, hogy terhelt a bűncselekményt tényleges katonai szolgálata idejében követte el, holott terhelt a katonai szolgálatból előbb bocsáttatott el, mintsem a katonai hatóság a bűnvádi eljárás tekintetében intézkedést tett volna. (J. E.) 94. 58. §. Az 1920. évi XV. t.-c. 5. §. 2. bekezdése nem érinti azt a rendelkezést, mely szerint a pénzbüntetés átváltoztatásánál két koronától húsz koronáig terjedhető összeg helyett egy nap számítandó. Szabálytalanság tehát, mikor az uzsorabiróság 15.000 pénzbüntetést 4 hónapi fogházra rendel átváltoztatni. Oly összegű pénzbüntetés átváltoztatásánál, mely a maximális 20 koronát egy napra átváltoztatva, egy illetve két évi szabadságvesztésbüntetésnél többet tenne ki, a bíróság azt köteles kijelenteni, hogy a pénzbüntetést helyettesítő szabadságvesztésbüntetés az 1920: XV. t.-c. 5. §-ában meghatározott egy, illetőleg két évet meg nem haladhatja. (Megbeszéli Degré Miklós.) 21. A pénz elértéktelenedése nem szolgálhat alapul arra, hogy a kiszabott pénzbüntetésnek szabadságvesztésbüntetésre való átváltoztatásánál a bíróság a" törvény által megállapított keretektől eltérjen. (J. E.) 126. 57. §. A mellékbüntetés az e törvény szerinti három esztendőt nem haladhatja meg, ha bűntett és vétség halmazata esetén a törvény mellékbüntetést csak a vétségre állapít meg. 239. 61. 11. Nem rendelhető el az oly egyén birtokában levő tárgyak tekintetében az elkobzás, ki ellen bűnvádi eljárás folyamatban nem volt. (J. E.) 223.