Büntető Jog Tára, 1927 (79. kötet, 1-10. szám)
Tartalomjegyzék
fejezést nem nyert, a nyilatkozat jegyességi viszonyt nem létesít s éppen ezért nem tekinthető amaz egyén hozzátartozójának, akivel a kötendő házasságra nézve megegyezett. 183. 79. §. 1. és 2. bek. Kölcsönös dulakodás még nem zárja ki a jogos védelmet. De kölcsönös és egyidejűleges támadás esetében nincs jogos védelem. 134.* Mostohaszülő által intézett támadás esetében a jogos védelmet a meghátrálás lehetősége nem zárja ki. Nem állapítható meg a jogos védelem, ha több erő alkalmaztatott, mint amennyi a támadás elhárítására szükséges volt. 134.* 81. §. E alapján kell elbírálni a tanúkép kihallgatott egyénnek azt a tévedését, hogy vallomása a B. V. 17. §-ának védelme alá esik. 90.* E §. alapján mellőztetett a megvesztegetés bűntettével vádolt fegyőrnek az a védekezése, miszerint nem tudta, hogy a raboktól ajándékba kapott dolgok elfogadásával bűncselekményt követ el. 168. 82. §. Ha a tanukép kihallgatott egyén abban a téves hitben tesz vallomást, hogy vallomása a B. V. 17. §-áruik védelme alá tartozik, tévedése nem e §., de a B. T. K. 81. §-a alá esik. 90/ 89. §. Súlyosító, hogy a cselekmény súlyosabb bűncselekmény tényálladékát valósítja meg, mely azonban a reformáció in pejus tilalma folytán meg nem állapítható. 67. Vagyonos egyénnél nem enyhítő a nagy család. Rágalmazásnál nem enyhítő, hogy a rágalmazó nyilatkozatot vádlott ügyvédi tanácsra tette. 72. A rágalmazásnak a B. V. 3. §. 2. p. szerint történt minősítése kizárja annak a körülménynek súlyosító gyanánt való mérlegelését, hogy a rágalmazás közhivatalnok sérelmére követtetett el. A sértett magas közjogi állása azonban súlyosító. 93. Adócsalásnál enyhítőnek vétetett, hogy vádlott nagyobb elfoglaltsága és távolléte is hozzájárult a bevételek be nem jegyzéséhez. 120. Emberölés vétségénél enyhítőnek vétetett, hogy a terhelt orvos hosszú és kifogástalan orvosi pályáján első ízben járt el gondatlanul s hogy súlyos lelki bünhödésben részesült annak folytán, hogy legjobb barátjának halálát okozta. 132. A büntetés kiszabása szempontjából nem tekinthető az értelmiség alacsony fokán állónak az, aki irniolvasni tud és munkájával vagyont szerzett. 142. 92. §. A K. az 59. sz. büntető teljes ülési döntvényt megváltoztatja s kimondja, hogy a 66. és 92. §§. alkalmazásával fegyház vagy börtön helyett fogházbüntetéssel, valamint az öt évi és ennél hosszabb tartamú államfogház helyett öt évnél rövidebb államfogházbüntetéssel büntetendő cselekmények esetében az elévülés a B. T. K. 106. §-ában bűntettekre vonatkozóan meghatározott időtartam esetében zárja ki a büntetést. (94. sz. T. D.) 41. 94. §. A jogerős ítélettel kiszabott és már lefizetett pénzbüntetést az újrafelvételi eljárásban megállapított szabadságvesztésbe nem lehet beszámítani, hanem az elítéltnek vissza kell adni. (Megbeszéli: Téglás István.) 73. 96. §. Kerítéssel anyagi halmazatban áll az erőszakos nemi közösülés, ha a megszerzett nőn a közösülés erőszakkal hajtatik végre. 1. Ha a bíróság tíz évi fegyházzal büntetendő bűntett kísérletével anyagi halmazatban öt évig terjedhető börtönnel büntetendő bűntett miatt állapít meg bűnösséget, akkor az összbüntetés csak akkor szabható ki börtönben, ha akiszabott szabadságvesztés büntetés tartama két évet nem halad meg. Két évet meghaladó tartamban ilyen esetben csak fegyházbüntetést lehet kiszabni. — Ha a bíróságok a szabadságvesztés büntetést törvénysértéssel 3 évi börtönben állapították meg, a Kúria a jogegység érdekében használt perorvoslat folytán a börtönbüntetést nem köteles a Bp. 442. §. utolsó bekezdése alapján két évnél rövidebb tartamra leszállítani. — J. E. 23. Ha a személyes szabadságot megsértő közhivatalnok testi bántalmazást is követ el, csupán a Btk. 195. -ának utolsó bekezdése értelmében büntethető. Ilyen esetben nem állapítható meg a személyes szabadság megsértésével anyagi halmazatban hivatali hatalommal való visszaélés. 24.