Büntető Jog Tára, 1929 (81. kötet, 1-10. szám)

Tartalomjegyzék

jogos védelem gyakorlására álla­pot adó jogtalan támadásnak a mezőőr amaz eljárása, hogy a tétlenért tolvajt bekísérni akarta, s midőn ez a bekisérés meghiúsí­tása végett szökést kísérelt meg, őt megragadta és a szökésben megakadályozta. 11.* Nem hivatkozhatik jogos védelem­re, aki dulakodás alkalmával nem letepert helyzetben, hanem már felegyenesedve, álló helyzet­ben ejt a sértetten az élet kioltá­sára alkalmas eszközzel szúráso­kat. 12.­­ §, s a B. T. K. 82. §-a alapján történt a felmentés, midőn a cse­lekmény abban a téves hitben követtetett el, hogy emberi életet jogtalanul és közvetlenül fenye­gető támadást hárít el. — Vélt támadás elhárítása után történt bántalmazás nem esik e §­ alá. (Megbeszéli Zehery Lajos.) 114. 81. §. Izgatás esetében e § alá esik az a védekezés, hogy vádlott nem tudta, hogy szavaival gyűlöletet fakaszthat. 67.* A jogtalanság tudata a § szempont­jából. (Megbeszéli Zehety Lajos.) 67. 82. §. E §, s a B. T. K. 79. §-a alap­ján történt a felmentés, midőn a cselekmény abban a téves hitben követtetett el, hogy tettes emberi életet jogtalanul és közvetlenül fenyegető támadást hárít el. (Megbeszéli­­Zekery Lajos.) 114 Uzsora esetén nem hivatkozhatik a magánjogi szabályokban való té­vedés címén e­r­ra az évek óta terménykereskedéssel foglalkozó vádlott, aki koránál és társadal­mi állásánál fogva sem lehetett abban a téves hitben, hogy évi 104% kamat kikötése megenge­dett haszonnak tekinthető. 154. Magánokirathamisítás miatt emelt vád esetében az az egyén, kit vád­­lottársa kezesül hivott a bankba, s aki csak hosszas könyörgésre volt hajlandó oda elmenni, s a váltóra nem a saját nevét írta, nem hivatkozhatik arra, hogy nem tudta cselekményének tör­vényileg tiltott voltát. 181. 89. §. Az Á. T. V. 1. §-ába ütköző cselekménynél nem mérlegelte­tett enyhítő körülmény gyanánt a társadalmi és gazdasági kénysze­rűség determináló hatása, mikor a cselekmény csaknem tíz évvel a háború befejezése után követtetett el. Súlyosító a veszélyeztetés na­gyobb foka és közeli volta. 51. Nem enyhítő körülmény a szorult helyzet, mikor azt jogellenes ma­gatartásával vádlott maga idézte elő. Megvesztegetésnél nem eny­hítő a károsítási szándék hiánya, valamint az sem, hogy a bűncse­lekmény külső hatásában kárt nem okozott. (Megbeszéli Zehery La­jos.) 64. A büntetett előélet arra való tekin­tet nélkül súlyosító, hogy a meg­előző elítélés a bűncselekmény­nyel azonos, vagy más természe­tű bűncselekmény miatt történt. 65.* Nem enyhítő a bűnvádi eljárás hosszabb tartama, mikor a cse­lekmény elkövetése s az ügy be­fejezése között négy év múlt el. 80.* Az a tény, hogy valaki a proletár­­diktatúra idejében a tanácsköz­társaság ellen elkövetett cselek­mény miatt elítéltetett, az illető polgár erkölcsi értékét nem ki­sebbíti. 90. J. E. A bűnvádi eljárás hosszú tartama nem enyhítő, ha vádlott személyi viszonyai mellett annak vádlottra nyomasztó hatása nem volt. 93. Eltelt négy esztendő nem oly hosz­­szú idő, hogy az enyhítőül volna figyelembe vehető. 94. Megfertőztetésnél súlyosító, hogy sértett teherbe esett. 128. A megfelelő perorvosllat hiányában figyelembe nem vehető minősítő ok a büntetés kiszabásánál ve­endő figyelembe. 141. 92. §. Adócsalás vétsége esetében úgy a fogházbüntetés helyett a B. T. K. 92. §-a alapján főbünte­tésként megállapított, valamint a már eredetileg is pénzbüntetést képező mellékbüntetésként alkal­mazott pénzbüntetést helyettesítő szabadságvesztés tartama külön­­külön nem haladhatja meg az 1—1 évet. (Elvi.) 93. 94. §. Összbüntetés kiszabásának vagy büntetések egyesítésének .

Next