Büntető Jog Tára, 1929 (81. kötet, 1-10. szám)
Tartalomjegyzék
jogos védelem gyakorlására állapot adó jogtalan támadásnak a mezőőr amaz eljárása, hogy a tétlenért tolvajt bekísérni akarta, s midőn ez a bekisérés meghiúsítása végett szökést kísérelt meg, őt megragadta és a szökésben megakadályozta. 11.* Nem hivatkozhatik jogos védelemre, aki dulakodás alkalmával nem letepert helyzetben, hanem már felegyenesedve, álló helyzetben ejt a sértetten az élet kioltására alkalmas eszközzel szúrásokat. 12. §, s a B. T. K. 82. §-a alapján történt a felmentés, midőn a cselekmény abban a téves hitben követtetett el, hogy emberi életet jogtalanul és közvetlenül fenyegető támadást hárít el. — Vélt támadás elhárítása után történt bántalmazás nem esik e § alá. (Megbeszéli Zehery Lajos.) 114. 81. §. Izgatás esetében e § alá esik az a védekezés, hogy vádlott nem tudta, hogy szavaival gyűlöletet fakaszthat. 67.* A jogtalanság tudata a § szempontjából. (Megbeszéli Zehety Lajos.) 67. 82. §. E §, s a B. T. K. 79. §-a alapján történt a felmentés, midőn a cselekmény abban a téves hitben követtetett el, hogy tettes emberi életet jogtalanul és közvetlenül fenyegető támadást hárít el. (MegbeszéliZekery Lajos.) 114 Uzsora esetén nem hivatkozhatik a magánjogi szabályokban való tévedés címén erra az évek óta terménykereskedéssel foglalkozó vádlott, aki koránál és társadalmi állásánál fogva sem lehetett abban a téves hitben, hogy évi 104% kamat kikötése megengedett haszonnak tekinthető. 154. Magánokirathamisítás miatt emelt vád esetében az az egyén, kit vádlottársa kezesül hivott a bankba, s aki csak hosszas könyörgésre volt hajlandó oda elmenni, s a váltóra nem a saját nevét írta, nem hivatkozhatik arra, hogy nem tudta cselekményének törvényileg tiltott voltát. 181. 89. §. Az Á. T. V. 1. §-ába ütköző cselekménynél nem mérlegeltetett enyhítő körülmény gyanánt a társadalmi és gazdasági kényszerűség determináló hatása, mikor a cselekmény csaknem tíz évvel a háború befejezése után követtetett el. Súlyosító a veszélyeztetés nagyobb foka és közeli volta. 51. Nem enyhítő körülmény a szorult helyzet, mikor azt jogellenes magatartásával vádlott maga idézte elő. Megvesztegetésnél nem enyhítő a károsítási szándék hiánya, valamint az sem, hogy a bűncselekmény külső hatásában kárt nem okozott. (Megbeszéli Zehery Lajos.) 64. A büntetett előélet arra való tekintet nélkül súlyosító, hogy a megelőző elítélés a bűncselekménynyel azonos, vagy más természetű bűncselekmény miatt történt. 65.* Nem enyhítő a bűnvádi eljárás hosszabb tartama, mikor a cselekmény elkövetése s az ügy befejezése között négy év múlt el. 80.* Az a tény, hogy valaki a proletárdiktatúra idejében a tanácsköztársaság ellen elkövetett cselekmény miatt elítéltetett, az illető polgár erkölcsi értékét nem kisebbíti. 90. J. E. A bűnvádi eljárás hosszú tartama nem enyhítő, ha vádlott személyi viszonyai mellett annak vádlottra nyomasztó hatása nem volt. 93. Eltelt négy esztendő nem oly hoszszú idő, hogy az enyhítőül volna figyelembe vehető. 94. Megfertőztetésnél súlyosító, hogy sértett teherbe esett. 128. A megfelelő perorvosllat hiányában figyelembe nem vehető minősítő ok a büntetés kiszabásánál veendő figyelembe. 141. 92. §. Adócsalás vétsége esetében úgy a fogházbüntetés helyett a B. T. K. 92. §-a alapján főbüntetésként megállapított, valamint a már eredetileg is pénzbüntetést képező mellékbüntetésként alkalmazott pénzbüntetést helyettesítő szabadságvesztés tartama különkülön nem haladhatja meg az 1—1 évet. (Elvi.) 93. 94. §. Összbüntetés kiszabásának vagy büntetések egyesítésének .