Californiai Magyarság, 1939 (17. évfolyam, 25-30. szám)

1939-06-23 / 25. szám

2-ik oldal CALIFORNIA­ MAGYARSÁG 1939 Június 23 Ä m GcUifaä*ücU / Magyarsag “California Hungarians”—Established 1922 PUBLISHED EVERY FRIDAY BY Zoltán V. Sabados, Editor-Publisher 212 West 3rd St., Los Angeles, California Iroda tel.: MUtual 9468, lakás: GRanite 6492 Subscription Rate in the U.S.A. $3.00 a year. $1.50 for Six Months. Foreign Countries $4.00 for a year; for 6 months $2.00 Entered as second-class matter under the act of March 3, 1879 at the Post Office of Los Angeles, September 30, 1926. SZABADSÁGUNK PAJZSA: A SZABADSÁG­JOGOK h­ta James Truslow Adams (A szerkesztő megjegyzése: Mr. Adams, kitűnő amerikai történetíró, az “The Epic of America," “The March of De­mocracy” és egyéb munkák szerzője. Az alábbi egy hosz­­szabb­ cikkből ered, amelyet eredetileg a New York Times közölt és ezt a Times szívessé­­géből közöljük. A demokrácia kérdéseit vitató cikksorozatunk — amelyet kiváló amerikai és idegenszületésű amerikaiak ír­nak — eme harmadik cikkét Mr. Adams írta és az abban foglalt álláspontok az övéi.) Ezekben az időkben, amidőn a személyi szabadságot lábbal tiporják s amidőn a személyes bosszút a totalitarian vezérek s­emcsak elnézik, de lábra ka­­patják, ilyenkor a nagy demok­ráciáknak uj, aggódó figyelem­mel kell tekinteniük a saját ma­­guk alkotta Szabadság-jogok felé. Ezekben az okmányokban találjuk meg a lényegét annak a győzelemnek, melyet , az em­ber a barbár erőkkel és az el­nyomással szemben vívott és ezen okmányok további meg­őrzésében rejlik az embernek, mint szabad egyénnek a hite és reménye. Amerikában a Szabadság- Jogok elveket testesítenek meg, amelyeket az Alkotmány első tíz függelékében fektettek le. Az első cikk pontosan rámutat a négy fundamentális szabad­ságra: “A Kongresszus nem hozhat törvényeket sem arra, hogy egy megalapozott egyhá­zat elismerni kelljen, sem pedig arra, hogy egy vallás szabad gyakorlását megakadályozza, vagy megakadályozza a szólás vagy a sajtó szabadságát, vagy a nép azon jogát ,hogy békésen gyülekezzék és sérelmei orvos­lásáért a kormányhoz fordul­jon." Ezután az okmány kifej­ti a személyes jogokat. A nép jogát, hogy fegyvert viselhes­sen, illetve fegyveres szolgálatot végezzen, nem lehet megtörni. Békeidőben nem szabad kato­nát egy házba beszállásolni a tulajdonos engedelme nélkül és háború alatt is csak oly módon, ahogy a törvényt azt előírja. A népnek joga van ahoz, hogy biztonságban éljen, tehát házát, papírjait, holmjait nem szabad jogtalanul kutatni." A szabad ember esküdtszéki és igazságszolgáltatási jogait külön kifejti: “Senkit sem lehet esküdtszéki vádirat, vagy bíró­­sági beterjesztés nélkül vala­mely főbenjáró bűnért felelős­ségre vonni . . . Nem szabad az embert a törvény szabályos el­járása mellőzésével élete, sza­badsága, vagy tulajdona elvesz­tésére ítélni; ugyancsak nem le­het a magán­tulajdont közcélra felhasználni, anélkül, hogy a tu­lajdonost kárpótolnák ... A vádlottnak joga van egy gyors, nyilvános tárgyalásra, elfogulat­lan esküdtszékkel . . . Nem le­het túlzott összegű kezességet követelni, vagy túl súlyos ítéle­tet hirdetni, vagy brutális és rendkívüli büntetéssel sújtani a bűnöst.’’ Milyen életfontosságúaknak tűnnek ezek a cikkek, ha a mai európai események hátterébe helyezzük! Valamennyi alkot­mánycikk, amelyet őseink lefek­tettek, nemcsak korlátozást szenvedtek a totalitáris orszá­gokban, de gúnyosan mutatták­­ fel, mint a demokrácia gyenge­ségeit. A Szabadság Jog már 1­798-ban — az Idegen és Lá­zadási Javaslatok, különöskép az utóbbi esetében, amely az uralkodó Federalist pártnak megengedte, hogy bebörtönöz­ze az ellenpárt embereit, vagy a nagyon ellenkező szerkesztő­ket — próbának volt kitéve és megmutatta igazi értékeit. Az­óta is a Kongresszus megpró­bálta törvénybe foglalni a pri­vát okmányok törvénytelen el­kobzását (1886), emberek ne­héz rabságra való ítélését nagy esküdtszéki tanács nélkül 1­890, egy bűnöző elitélését, anélkül, hogy szembesítenék a vádló ta­núval (1899) és így tovább. Ám minden egyes esetben e törvények keresztülvitelét a Legfelsőbb Bíróság az alkot­mányra való hivatkozással meg­gátolta. Az ember úgy megszokta e szabadságjogok gyakorlását, hogy sokan, akiknek az igazán hasznukra van, nem is figyel­nek fel többé a cikkek igazi ér­telmére. A szabadság­jogok cikkei nemcsak védnek ben­nünket a kormány esetleges el­nyomásától, de megvédik a ki­sebbségeket attól, hogy egyes törvények, melyeket a többség hozna, elnyomják őket. A sza­badság­jogok nemcsak az egyé­ni tulajdont védik meg, de min­de­­kinek szabadságot nyújta­nak, hogy a kormányt kritika alá vegyék, magukat kifejez­hessék és a változtatás érdeké­ben mozgalmakat kezdemé­nyezzenek. Minden új mozgal­mat a kisebbségek kezdik. Lehetetlen túlbecsülni azt a szerepet, amelyet a Szabadság Jogok játszottak az amerikai tradíció kiépítésében, az ameri­kai ideál, az amerikai nemzet létrehozásában. ■ Ezen védelmi cikkek nélkül penszülött polgá­raink és milliók, akik kevésbé szabad országokból idejöttek, nem lettek volna képesek mély gyökereket verni, ambícióval építeni; nem érezték volna az otthon biztonságát, a kifejezés szabadságát és mindazt, ami az amerikait minden más nemzet fiától és lányától elválasztja. Ezidőszerint egy új politikai filozófia vihara előtt állunk, a­mi máris számos olyan nemze­ten szántott végig, amelyeket eddigelé nagy kulturnemzetek­­nek, civilizált országoknak is­mertünk s amelyekben most az egyéni jogok és szabadságok úgyszólván nem léteznek. Ha valaha is volt idő, ami­dőn szükség volt a szabadság­jogok újbóli tanulmányozására, azok újbóli értelmezésére, úgy ez az a pillanat. A mi szabadsá­gunk szinte önmagában áll, mégis magától értetődőnek te­kintjük. A mi bíróságaink to­vábbra is teljesítik kötelességü­ket és fenntartják törvényein­ket, amelyeket a megválasztott törvényhozó testület hozott. Abban a templomban tiszteljük istent, amelyet magunknak ki­választunk. Az otthonunkba nem jöhet a Gestapo, vagy ha­sonló szervezet. Tulajdonainkat nem kobozhatják el. A fennfor­gó problémák felett vitatkoz­hatunk, szabadon kritikát gya­korolhatunk és gyülekezhetünk. Szavazunk szabadon és titok­tartással. Újságjaink megírhat­nak mindent és kinyomtathat­ják az újsághíreket. Kisebbsé­geink szervezkedhetnek s több­ségre is emelkedhetnek, ha ele­gendő szavazót nyernek. Mi szabad nép vagyunk, mert a szabadság volt az ame­rikai ideál a köztársaság első napjától fogva és ezt megteste­sítik a Függetlenségi Nyilatko­zat bevezető szavai és az Al­kotmány. Ám az alapszabadság jogok, amelyeket a Szabadság- Jogok kifejeznek, évszázadok szenvedése és tenger vér ered­ményei és ha ezeket elveszte­nék, újból kellene végigjárni a szenvedés kálváriáját, míg a ké­sei boldog generációk újból ki­harcolhatnák személyes szabad­ságukat és a szellem szabadsá­gát. A szabadság csak addig áll meg a lábán, amíg szabad em­berek — a türelmetlenség és korrupció állandó nyomása el­len — azt fenntartják. Ép­­gy a mi Szabadság-jogaink is csak addig fognak létezni, amíg az abban foglalt értékeket és fun­damentális szabadságokat tel­jességükben felmérjük. Csak addig áll, amíg őrködünk felet­te. A “CALIFORNIAI MAGYARSÁG” SAJTÓNAPJA A “Californiai Magyarság” ezidei Sajtónapját vasárnap, szeptember 10-én fogja meg­tartani. Az előzetes jelentést azzal a kérelemmel is tesszük közhír­ré, hogy az egyletek ne rendez­zenek e napon mulatságot. nTiiiBiiíiTv TRTil Dine And Dance _ _ , , 4 4 a a-1*' noO$ * Y Cocktail Lounge — Popular Prices ® \ —...... ’ Bonded Liquor Exclusively ^ .^ct Pn,y I? minutes from Hollywood, then a comfortable 12-minute \ \ l?* r'“e *° the REX. Continuous water taxi service To and From \ \\ \ clp* 25c round trjp from Santa Monica pier at foot of Colorado \ VJ \ I'm IIbiS Street, Santa Monica. Look for the red “X” sign. Park on pier. \ J (PjiS» Cuisine by Henri Supervised by "Hy" Hoffman \ . '.Xrrt A. /» »/ A A A A A A A A. A A 1 1 H A magyar kolónia mulatsági naptára Június 25-én, vasárnap a Magyar Atlétikai Klub strandélettel kapcsolatos ker­ti ünnepélye. Szeptember 10-én, vasárnap a “Californiai Magyarság’’ Sajtónapja a Szlovák Park­ban. A new yorki Federal Reserve Bank Amerika legnagyobb bankja.­ ­'­­ CA'IT A ‘CALIFORNIAI MAGYAR­SÁG’ OSZLOPOS TAGJAI­NAK ELŐFIZETÉSI NYUGTÁZÁSA Örömmel állapítj­uk meg, hogy honfitársaink közül e hé­ten is számosan tanúsították jó­indulatukat lapunk irányában és a következők előfizetéseit nyugtázzuk, köszönetünk tol­mácsolása mellett: Arci István ........................ .3.00 Pattantyús János ............... 1.50 Kovách Lajos .................... 1.50 Pájter Gyula ....................... 3.00 ELŐFIZETIF­K ............................. Boros Ferencné .................. 3.00 Kováts Lajos....................... 1.50 Nagy Emili ......................... 3.00­ Kovács Béla ....................... 1.50 Mrs. Ben Strasser ............ 3.00 Santa Monica, Calif. , c. S. BROOKS magyar ügyvéd - jogtanácsos 2503 W. 7tH St., Los Angeles Telefon: FA. 1109 Rendelje Virágját Janovsky Mishánál Tel. CRestview 5-8850 Beverly—La Cienega Flower Shopban 8489 BEVERLY BLVD. Vigg J. Sándor magyar ügyvéd és jogtanácsos 632 SAN FERNANDO BLOG. 406 South Main Street Telefon: MUtual 1439 Magyar és amerikai KONYHA Elsőrendű ételek nagyon jutá­nyos árak mellett Gaby’s Cafe J. Krajcsics és neje, Mrs. Szalay és Gaby leánya, tulajdonosok ADams 11495 318 W. Vernon Ave, Los Angeles, Calif. OOGGOOOOOGOOOCOÖQOOOOOOOI E. ORNSTEIN magyar dohány és likőr üz­let. Kitűnő borok, pálinkák, ikőrök. Hazai dohányfélék. Magyar játékkártyák Pipere áruk nagy választékban. Phone Federal 5697 - 1549 West 9th St. (Közel az Union-hoz) OOOOGGOOOOOOOOOOOOOOOOOO

Next