Californiai Magyarság, 1959 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1959-01-02 / 1. szám

RENDELJE MEG LAPUN­KAT BARÁTAINAK VAGY ISMERŐSEINEK! ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egy évre $6.00, félévre $3.50, külföldre: egy évre $7.00, félévre $4.00. . LAPZÁRTA minden ked­den délután 2 órakor van. Hivatalos órák, szombat kivételével, naponta dél­előtt 10 órától este 6-ig. CALIFORNIA­ , MAGYARSÁG Established in 1922 (CALIFORNIA ” An American Newspaper in Hungarian Larn*’-' ■ —F .........■■■ ..... ....... »£00.^’ ,r C, Edited and Published Every Fri f Ü - . ----------------------------------------------------- 3 OG'- ‘ Vol. XXXVII. — No. 1 LOS ANGELE1 1 G A R I A N S ) Phone: HOIlywood 3-3473 ungarian Weekly Newspaper West of the Mississippi 648 N. Western Ave., Los Angeles 4, Calif. ■>AY, January 2nd, 1959 SINGLE COPY 15 CENTS BRODSZKY MIKLÓS MEGHALT Az elmúlt hét szerdáján, dec. 24-én, mikor már lapun­kat postáztuk, villámcsapás­ként hatott annak híre, ame­lyet napilapjaink közöltek, hogy Brodszky Miklós, a kivá­ló orosz származású magyar zeneszerző felfelé ívelő karri­erjét ketté törte a kérlelhetet­len halál. A váratlanul, egész fiatalon elhunyt zeneszerző, a Cedar of Lebanon kórházban 53 éves korában adta vissza lelkét Teremtőjének. Temetése óriási részvét mel­lett ment végbe az elmúlt va­sárnap délben a Hillside Me­morial Parkban, ahol magyar és amerikai barátok, tisztelők vették körül utolsó nyugvó­helyét. Amerikai legismertebb szer­zeményei: ‘Be my love’, Be­cause you are mine, Wonder why, I’ll never stop loving you című dalok. Legutóbbi szerze­ményét egy évvel ezelőtt írta a magyar szabadságharc em­lékére “My Budapest” cím­mel, amelyet Tony Martin, a híres filmsztár énekelt lemez­re. Brodszky Odesszában szü­letett és kisgyermek korában szüleivel került Budapestre, ahol zenei képzettségét 30 év­vel ezelőtt szerezte. KÖTELEZŐ JELENTKEZÉS AZ IDEGEN POLGÁROKNAK! Richard C. Hoy, a los­ angelesi kerület bevándorlási és polgárosodási hivatal igazgatója jelenti, hogy az Egye­sült Államok bevándorlási törvényének rendelkezései sze­rint, januárban minden idegenszületésű nem-polgárnak kötelező címe bejelentése, regisztrálása. Ez a rendelkezés mindenkire szól, aki nem polgár, akár látogatóba, vagy különleges rendelkezések értelmében jött Amerikába. Ezt a kötelező jelentkezést a bevándorlási hivatal köny­­nyen elérhetővé tette most is, mint a múltban. Legyen az régi amerikás, zöld ,vagy fehér­ kártyás újamerikás, de­­min­den nem-polgárnak be kell jelenteni CÍMÉT. Ez pedig úgy történhetik meg, hogy az illető személyesen elmegy a leg­közelebbi postahivatalba, vagy bevándorlási hivatalba és ott kitölti az 1­ 53 Alien Address Report kártyát és vissza­adja a hivatalnoknak. A 14 éven aluli gyermekeknek a szülők vagy gyámjaik tölthetik ki a lapot. Igen fontos. Ne adjuk fel postán a kitöltött kártyát! Az elmúlt évben, mint ezt Los Angeles kerület beván­dorlási főnöke jelenti, 310,000 idegen regisztrálta címét, melyet ez évben 350,000-re becsül, akiknek regisztrálniuk kell címüket. Mindazok, akik januárban a fenti rendelkezést elmu­lasztják, súlyos büntetésben részesülhetnek. Éppen ezért igen melegen ajánljuk az érdekelteknek a rendelkezés tiszteletben tartását. ÚJ ÉV KAPUJA ELŐTT Börtön vagy-e, vagy koporsó? Talán a szabadság virágzó fája? És rajtad pirulva érik már az uj magyar gyümölcs? Vagy jeges bánat vagy, könnyek kristálya, tavaszt sóvárgó, véres, magyar fagy? Ezer arcod van. Valahányszor nézem, mindég és mindegyik más. Egyszer szerencse, másszor a végzet sötétlik benne, ezer titok, kérdés, minden fordulás. Szeretnék átlátni rajtad, mint húson és csonton a Röntgen sugár. Mögöttem milliók szívszorongva lesnek, egy rabláncra vert nemzet titokzatos lényed zengő szavára vár. Döngesselek? Botond öklével törjem be kapud, mely mögött a szabadság rázza láncát? S ha öklöm nem birja, nézzem betűid táncát, a varázs­igéket, mik titkos jelekkel vannak homlokodva írva? Az lehet borzalom, végzet, Apokalipszis, melynek lovasa indulásra vár. Nem. Nem akarom ijeszteni népem, elég volt a rémből, borzalomból már. Kék eget akarok felette, rétjein füvet, virágokat. Földjén, vér helyett, friss harmatban fürdő, izmos kalászt, amit magyar arat és nem muszka csűr gyaláz. Arcáról tűnjön el a bánat borúja, könnyét a boldogság csókja szárítsa fel, a kiömlött vérből szórjon áldást az Isten ujja és országát újra építse fel. Írta: CSIGHY SÁNDOR WHISMEWS Bang J . elbocsájtása végleges Az Egyesült Nemzetek sze­mélyzeti bírósága végleg jóvá­hagyta Bang Jansen, dán NN tisztviselő elbocsájtását. Bang Jansen titkára volt an­nak a UN bizottságnak, amely a magyar szabadságharc ügyé­ben, m­e­n­e­kült magyarokat hallgatott ki és megígérte ne­kik, hogy nevüket titokban tartja. Ezért nem volt hajlan­dó névsorukat átadni Dag Hammarskjöld UN főtitkár­nak, aki tudvalévően az Egye­sült Nemzetek alapszabályai értelmében, SEMLEGES sze­repet köteles betölteni. A bí­róság egyszerűen egy tisztvi­selő engedetlenségét látta az ügyben, feljebbvalójával szem­ben. Bang Jansen ügye a szabad világi magyarság körében nagy rokonszenvet keltett s a mostani határozat nem talál­kozik osztatlan helyeslésével. Orvosi szolgálat a Social Sec­urity nyugdíjazottainak A januárban összeülő kong­resszusnak sok olyan törvény­­javaslatot kell törvényerőre segítenie, melyek a megelőző ülésszakban meg­rekedtek a konzervatív elemek összefogá­sa miatt. A többrendbeli hala­dó irányzatú törvényjavaslat között talán a legfontosabb s legsürgősebb elintézést köve­­veteli az úgynevezett Forand Bill, amely azt javasolja s tar­talmazza, hogy a Social Secu­­rity-n levők orvosi kezelést és kórházi gondozást is kapjanak mert a Social Security nyúj­totta havi járandóságból a be­tegség költségeit fedezni nem tudják. A múlt hét tükre A kereszténység örömünnepén ma­holnap nem mű­hóval és ezüsttel kell díszíteni a karácsonyfákat, hanem előre leta­karhatjuk azt fekete lepellel, mert a nagy ünnep hazánkban 6-700 ember szükségtelen halálát, mondhatnánk öngyilkossá­gát és kivégzését okozza. S nem elkerülhetetlen ez a tömeggyil­kosság, mert automobilokon más országokban is járnak, és a szerencsétlenségek arányszáma meg sem közelíti azokat az ál­dozatokat, amelyek nagy részét feleslegesen legénykedő ifjon­cok és részeg emberek okozzák ebben az országban. S mindad­dig, amíg a hatóságok a jelenleginél sokkal szigorúbban nem fogják a részeg hajtókat és a szüleik által kellőképen meg nem nevelt ifjúságot büntetni, a nagy ünnepeket nem örömmel és reménykedve, de rettegéssel várja a lakosság. Pár napon belül együtt lesz a kongresszus, de az elkerül­hetetlen politikai harcok szele már megütött bennünket. A kor­mány nyilvánosságra hozta, hogy az elnök olyan költségvetést nyújt a törvényhozás elé, amelyről ő maga is tudja, hogy elég­telen, hogy sokkal nagyobb összeget fog kényszerűségből köl­teni a Szövetség. Azt akarja, hogy a demokrata többség kény­telen legyen az előirányzott tételeket emelni, és így igazolhassa azt a rágalmat, amelyet a kampány során hangoztatott az ország­ban, hogy ha demokrata, radikális többséget küld a kongresz­­szusba, azok tékozló politikát fognak folytatni. S természetesen 1960-ban rámutathatnak, hogy a deficitekért s inflációért nem a republikánus kormány, hanem a demokrata kongresszus a fe­lelős, mert az szavazott meg bizonyos célokra több pénzt, mint amennyit — előre megfontolt politikai manőverrel — az elnök kért. Kár a nemzet érdekeit ilyen trükkökkel a pártpolitika alá rendelni, s erősen lebecsüli­­a polgárság józanságát Eisenhower ha azt reméli, hogy ennek az átlátszó sakkhúzásnak bedülnek. Ha ragaszkodik hozzá, hogy elégtelen költségvetését az előre jelzett formában benyújtsa, a nemzet nem azt fogja látni be­lőle, hogy az egyes tételeket a demokrata kongresszusi többség lesz kénytelen emelni, hanem azt, hogy a nemzet szükségletei­vel az elnök nincs tisztában. S tekintettel eddigi működésére, ez a megállapítás nem is nagyon fogja a polgárságot meglepni, mert a nemzet szükségleteit nem lehet a golf­pályákon tanul­mányozni. A gazdasági szakértők általános véleménye szerint, a hely­zet javulása állandó lesz az új évben, bár ellentétes vélemények vannak arról, hogy a javulás milyen tempóban jelentkezik, és csak abban egyezik meg mindegyik, hogy a munkából kiesett emberek nem jutnak olyan gyorsan vissza a munkába, mint a­­milyen gyorsan a termelés emelkedése történik. Sok függ a kor­mány és a kongresszus elhatározásától, mert ha végre megsza­vaznák a szükséges összegeket nem költekezésre, hanem befek­tetésekre, a szükséges iskolák, utak, vízművek és repülőterek építésére, akkor az új év második felére az általános prosperi­tás visszatérne az országba. Ezek azok a tételek leginkább, a­­melyeknek valódi célját az elnök nem akarja meglátni, mert a nagytőke csak ahhoz ragaszkodik, hogy a Szövetség a deficitet elkerülje. (Annyira kerülte, hogy a jelenlegi évet július végén 10-12,000 millió dollár deficittel fogják lezárni.) A munka frontjának egyik szenzációs szektora volt a new­­yorki újság­sztrájk, amelynek folyamán a lapkihordók megaka­dályozták, hogy az ország legnagyobb városának a közönsége közel három héten át ne kaphasson újságot. Ez a sztrájk mér­hetetlen károkat okozott a lapoknak, az üzletvilágnak, s példát­lan kényelmetlenséget a közönségnek, és kevés szimpátiát a sztrájkoló lapkihordóknak. Hasonlóan fájdalmasan érintette a lakosságot a repülővo­nalak megbénítása, s a két nagy vállalat tétlen gépei miatt na­gyon sokan képtelenek voltak az ünnepekre tervezett látogatá­sokról lemondani, s többen nem jutottak vissza idejében a mun­kába. Mire e sorok napvilágot látnak, valószínűleg ezek a sztráj­kok véget érnek. Városunkban a marketek 36.000 elárusítója fenyegeti a munkaadókat hetek óta egy nagy sztrájkkal, ez a szervezet a­­zonban gondoskodni kíván arról, hogy amennyiben a sztrájkot nem tudják elkerülni, a közönséget nem fogják kitenni na­gyobb kényelmetlenségnek. A marketek egy része üzemben marad, mert azok tulajdonosai megegyeztek a szervezetekkel, és azon lesznek, hogy a város minden kerületében alkalma le­gyen a lakosságnak legalább a szükséges élelmiszeri napról­(Folytatás a második oldalon)

Next