Californiai Magyarság, 1982 (60. évfolyam, 1-51. szám)
1982-03-26 / 13. szám
* m ____________________________ 0 r CALIFORNIAI ESTÁBLISHED in 1 Af4 G YA R S A G ^ o 3 Weekly Newspaper West of ^ ° % (C ÁL IFORNIA HUNGÁRIÁN S) the Mississippi O 3 «< £ 5, (UPS 084-440) 5---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- t American Newspaper in Hungárián Language, 207 S. Western Ave.,Suite 201, Los Angeles, Ca. 90004. Ph: 384-7642, 463-3473 • -------------------------------------------------------1..... ................................................... ÉVFOLYAM MGELES, SAN FRANCISCO, SAN DIEGO CALIFORNIA, PHOENIX ARIZONA * n9'esciclada*45-VOLUME 59. __________________________________________________________________________________________________________________No. 13. — Friday March 26, 1982. DR. NÁNAY ENDRE: *Jiláah A szovjet egyre jobban közeledik. Békéről és leszerelésről szónokol, de közben ideérkezett a US határára. Hadserege természetesen láthatatlan. A frontokon a csatlósok láthatók. A honfoglalás jogcíme nem háború, hanem felszabadítás,, nem forradalom, hanem a szociális igazságtalanságok megszüntetése, szovjet fegyverekkel kubai kivitelezésben. A szovjet a magyar forradalom leverése óta óriási győzelmi utat tett meg. A lázadozó csatlósokat szétverte Kelet-Németországban, Magyarországon, Csehszlovákiában, Lengyelországban (közvetlen, vagy közvetett erők felhasználásával). Majd a politikailag kiskorú nyugattal (helyesebben Amerikával, Ford elnökkel) Helsinkiben szentesítette birodalma határait. Azután hadjáratra indult a nagyvilág ellen: Afrikában, vagy négy országot, Ázsiában az Amerika, által felszerelt Vietnámot kerítette hatalmába, majd bevonult Afganisztánba. Az arab olajvilágban csatlósokat épített be, s lassan, de biztosan lépeget befelé Iránba. A történelem visszapillantótükrében kevés ilyen világbirodalmat lehet találni különösen, ha Európára vonatkozó furfangos politikáját sem hagyjuk ki a kalkulációból. Éppen most van itt az amerikai elnöknél a nyugatnémet külügyminiszter, hogy „megértesse” vele az európai olajcsatorna szükségességét. Ez európai pénzen fogja hozni a szibériai olajat Európába és az olajjal egyebeket is,így a zseniális szovjet-orosz politikát, mely előbb, vagy utóbb leszakítja Nyugat-Európát, de legalábbis Nyugat-Németországot az amerikai szövetségről. Az Amerikától délre eső kontinens-részen éppen ilyen ügyes a szovjet politika. Brezsnyev helyesli a mexikói elnök, Portillo békeközvetítését, miután már Nikaraguában a szovjet legalább olyan támaszpontot épített ki, mint Kuba déli felében. Mit közvetít Portillo? Az amerikai közbelépés elhalasztását sürgeti Közép-Amerikában, hogy a szovjet-kubai erők teljesen felkészülhessenek és lehetetlenné tegyék Amerika akcióit, azaz kész, befejezett helyzet elé állítsák a US-t. Portillo álszent politikája állandóan a társadalmi igazságtalanságokat hirdeti, de hat év óta mit sem tett saját országában a szociálisabb, igazságosabb rend bevezetésére, sőt még olajhatalmát sem állította ennek szolgálatába. Úgy néz ki, mintha azt hirdetné: a latinok képtelenek egy igazságosabb világot teremteni saját földjükön, így tehát jöjjenek az oroszok, majd azok elvégzik a hóhérmunkát (mely után csak olyan igazságos rend lesz, mint pl. ma van Lengyelországban.) Portillo újabb közvetítése egyenesen gyanús. Jól kell tudnia, hogy Nikaragua szovjet-kubai támaszpont, s mégis államfő létére mellébeszél. Azt ajánlja, hogy a US Nikaraguával „tárgyaljon”. És kivel? Mit? Nikaraguában már a szovjetkubai vonalé a hatalom. Portillo nem akarja tudomásul venni, hogy Mexikó, tehát saját országa az aláaknázott? Le akarja tagadni a kubai-szovjet terveket Mexikóra vonatkozóan, vagy úgy véli, hogy az ékrazittal töltött kubai ajándékcsomag már nem az ő íróasztalán robban, hanem utódjáén? Mexikó immáron 72 milliós. Fele a munkaképeseknek munka nélkül van. Az infláció miatt a peso értéktelen. A mexikói áru nem versenyképes. A hivatalos élet korrupt, a velejéig. Portillonak sem bel-, sem külpolitikája nincs, gazdasági vonalvezetése meg teljesen hiányzik. A polgárok a nyomor elől az átkozott északi szomszédba, ide menekülnek. Portillotól gyűlöletet, követelést, forradalmi légkört hoznak, mely nemcsak a határon kívül, de most már belül is közveszélyt jelent. Mexikóban már csak egy réteges hamu alatt izzik a parázs, délebbre, a közép-amerikai országokban már lángban áll ez, a parázs, a szovjet-kubai szervezkedés, a speciális latin marxizmus jóvoltából. Annak a marxizmusnak, mely a kis, felső gazdag rétegtől el akarja venni a vagyont, s miután azt hónapok alatt elfogyasztja tovább fogja gyűlölni mindazokat, akik képesek vagyont összehozni. Csak arra nincs latinmarxi tan, mi lesz a következő fordulóban. Illetve arra van szovjet orvosság: munkára hajtás kancsukával. Mindezt a mindenáron hatalomra törő latin vezérek elhallgatják a nép előtt: a szovjet tervekben nincs „mangana”. Most ügyes rögzítéssel váratlanul beköszöntött Brezsnyev Moszkvából (a 17. szakszervezeti kongresszusról) küldött üzenete: a US és szovjet „fagyassza be” jelen létszámát a földről kilőhető, Európára vonatkozó rakétáinak. Ha nem FOLYTATÁS a 2. oldalon! A francia elnök Reagannál Mitterrand francia szocialista elnök csak úgy pár órára átruccant Washingtonba. A menetrendszerű gyorsjáratú francia Concordon érkezett és pénteken, ugyanaznap kb. három órás tárgyalás után ugyancsak a Concordon távozott vissza Párizsba. Mitterrand tárgyalásainak fő célja a júniusban Versaillesban összeülő hétnemzetes gazdasági értekezlet előkészítése volt.Reagan fő témájául a közép-amerikai problémát szánta. Mind a két fronton akadt megbeszélni való bőven. Európa nehezményezi az amerikai magas kamatlábat, mely idevonzza a világ befektetésre szánt tőkéjét. Ez különösen sok bajt okoz a franciáknak éppen most, a bankok és egyes vállalatok államosítása idején. Ez okból ugyanis kofferokban menekül a francia frank főleg Svájcba. A középamerikai fegyveres forradalmakkal, illetve a szovjet-kubai akciókkal kapcsolatosan még nagyobb a nézeteltérés a két államfő között. A franciák a szegények harcát látják a latin mozgásban a gazdagok ellen, s nem kívánják észrevenni a szovjet fegyvereket és a kubai egységeket. Franciaroszág Nikaraguának 20 millió erejéig fegyvert szállít és az El Salvador-i gerillákat ismeri el a nép jogos képviselőjének. A két államfő találkozásáról kiadott közös jelentés csupán azt hangsúlyozza, hogy Mitterand elnök most már sokkal tisztábban látja a problémákat, Amerika álláspontját, s így reálisabban áll hozzá mind a két témakörhöz. A DÉL-AFRIKAI LÁZADÓKAT a szovjet fegyverzi. A Délafrikai Köztársaság többször benyomult Angolába, hogy lefegyverezze a szovjet által fenntartott SWAPO nevű szervezetet. Most a szovjet újat állított a SWAPO helyett ANC (African National Congress) névvel, s ezt pénzeli s fegyverzi fel. A US-BEN ÓRIÁS SZÁMÚ idegen országbeli tanul az egyetemeken. A diákok komoly része amerikai segélyből él. Számuk 311,882. Ezek között 47,000 iráni is van, akik részben amerika-ellenesek. A Reagan kormány most megszűri és megkurtítja a segélyprogramot és az egész „tudományos csere akciót" revízió alá veszi. Olyan szervezett fosztogatás és politikai ténykedés folyik „tudományos" és „diák-tudós csere" fedőnév alatt, hogy ideje a rostának. HÍREK a nyugtalan világból A NYUGATNÉMET ÉS FRANCIA VÁLASZTÁSOKON A JOBBOLDAL ELŐRETÖRT. Helmut Schmidt kancellár szoc. dem. pártja a Lower Saxony állami választáson 36, míg a kereszténydemokraták 51 %-ot kaptak. A francia helyi (provinciális) választásokon a 95 provinciális tanácsi helyből 51-et konzervatívok nyertek el, s a szocialista párt súlyos veszteséget szenvedett. A USSMALL BUSINESS Adminisztráció 1981-ben 6,840 kisegzisztenciát segített kölcsönökkel. Saudi tisztán akar látni Saudi Arábia nem annyira háborútól fél, hanem belső biztonsága megbomlásától, valamint attól, hogy Irán előbb-utóbb leáll Irak elleni háborúskodásával és nekikezd az izlám forradalomnak, illetve terjesztésének Saudiban, nemkülönben Izrael provokációja megzavarja egész Közép-Keletet. Ez számára szükségessé teszi, hogy tisztán lásson a US politikában, mert úgy érzi, hogy a US maga sem tudja mit akar Közép-Keleten. Weinberger US véderőminiszter és a saudi véderőminiszter, Sultán herceg felvetették a „közös tanácsot" közreműködés céljából. A saudi hivatalosak azonban panaszolják, hogy mindez csak üres keret, mely a valóságban 1943 óta létezik, de a lényeg még mindig csak beszéd. Arra az esetre, ha „valami" kitör, semmilyen tényleges elkötelezése nincs a US-nek saudi irányába, s a US téma kerülgetése lehet a válasz akció nélkül. Az arab világ gyanúsan figyeli a US mellébeszélést, s Saudi figyelmeztette, — állítólag Weinberger útján, —a US hivatalosakat, hogy a végén a US „két szék között a pad alá esik", az arab világból még a mérsékeltek is elpártolnak a US-től. A nagy arab térségben nem lesz US barát, mert Amerika nem amerikai politikát űz Közép-Keleten. McCLOSKEY JAVASOLTA a Kongresszusban, hogy ne adjanak annak az országnak amerikai segélyt, amelyik nem hajlandó az atomproliferation (saját háborúscélú atomtermelésre vonatkozó) nemzetközi megállapodást aláírni. (Ezek közül az országok közül Izrael kapja a legnagyobb segélyt, közel évi 2 billiót). AZ UN. INTELLEKTUÁLIS és „üzleti" bűncselekmények, pl. csalás, sikkasztás, stb. büntetései szokatlanul enyhék, ezért a bűncselekmények elszaporodtak. Egyesek az üzleti világban szabadon garázdálkodnak. Irán legújabb hadsereg szállítói A közép-keleti dzsungelban ma már senki nem ismeri ki magát. Az Irak-Irán közötti háború folyik. Annak első és több azt követő szakaszában a szovjet táplálta Irakot. Újabban (a New York Times 38-82) Irán fegyverszállítói: Izrael, North Korea, Szíria, Líbia, a Szovjetunió, több európai fegyvergyár, közöttük a franciák. Líbia kivételével a többi fegyverszállító olajban kapja a számlázott összeget, még a Szovjetunió is. Valamennyi ország megindokolja az üzletet és az azt meghaladó politikát. Ezt a magyarázatot nehéz megérteni. Ez mutatja, hogy Közép-Keleten politikai káosz van. Az izlám vallási szuperkultúrától vagyis az iráni vallásforradalomtól, annak exportjától minden középkeleti országnak van félnivalója. Az izlám országok éppen most fejezték be az iraki fővárosban, Bagdadban tanácskozásaikat, melyen Szíria és Líbia is részt vett, s a guineai elnök Sekou Toure meghirdette a „mozlem békét". Ám a fegyverek folynak Irán felé a háború folytatására Irak ellen, holott az izlámok az iráni vallási „fundamentalisták"-tól féltik az izlám egységet (mely még papíron is ábránd) annál is inkább, mert Irán nem arab, s Irak arab. A LÉGŰR REPÜLŐGÉPHARMADSZOR FELSZÁLLOTT ÉS HÉT NAPIG FOG KERINGENI AZ ŰRBEN. A világon az amerikai az első ilyen légűrkisérlet, mely ugyanazt a repülőtestet alkalmazta harmadszori kilövésnél. A PLO 114 MILLIÓS szociális tevékenységet folytat. Számtalan kórházat, iskolát, klinikát, tart fenn, segélyeket fizet rendszeresen az „anyaországból" kiüldözöttek és a harcokban sérültek, vagy özvegyeik, s gyermekeik részére. A GYORSAN ALKALMAZHATÓ ERŐK (Rapid Deployment Force) jól szerepelt Egyiptomban és ma már nem hívják „papírtigrisnek", vagy vesztegetésnek ezeket az erőket. A KREMLNEK ÉLELMEZÉSI gondjai vannak. Bizonyos közfogyasztási cikkekre és egyes vidékeken be kell vezetnie az élelmezési jegyeket, legalábbis időlegesen. Nemcsak vazallusait küldi nyugatra pénzért és segélyért, hanem saját maga is gazdasági bajban van, mert kenyér helyett fegyverekre költi pénzét. — + — A KÖZLEKEDÉSI VÁLLALATOKNAK a jövőben nem ad a federális kormány segélyt, a viteldíjakból kell fenntartani a vállalatot. A FELSŐBB OKTATÁST figyelmeztették a szakértők, hogy nemcsak a „degree” megszerzése lehet fontos, hanem annak felhasználhatósága, azaz a degreevel való elhelyezkedhetés (employabilty) még fontosabb. Nem az a lényeges, hogy azok a szakok (departmentek) szaporodjanak, melyek a négy, vagy többéves tanulás (komoly pénzáldozat) után nem nyújtanak kenyérkereseti lehetőséget, hanem a hasznosítható „tanulás".