Californiai Magyarság, 1982 (60. évfolyam, 1-51. szám)

1982-03-26 / 13. szám

* m ____________________________ 0 r CALIFORNIAI ESTÁBLISHED in 1 Af4 G YA R S A G ^ o 3 Weekly Newspaper West of ^ ° % (C ÁL IFORNIA HUNGÁRIÁN S) the Mississippi O 3 «< £ 5, (UPS 084-440) 5----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­ t American Newspaper in Hungárián Language, 207 S. Western Ave.,Suite 201, Los Angeles, Ca. 90004. Ph: 384-7642, 463-3473 • -------------------------------------------------------1..... ...................................................­­ ÉVFOLYAM MGELES, SAN FRANCISCO, SAN DIEGO CALIFORNIA, PHOENIX ARIZONA * n9'e­sciclada*45-VOLUME 59.­­ __________________________________________________________________________________________________________________No. 13. — Friday March 26, 1982. DR. NÁNAY ENDRE: *­Jiláah A szovjet egyre jobban közeledik. Békéről­ és leszerelésről szónokol, de közben ideérkezett a US határára. Hadserege természetesen láthatatlan. A frontokon a csatlósok láthatók. A honfoglalás jogcíme nem háború, hanem felszabadítás,, nem forradalom, hanem a szociális igazságtalanságok meg­szüntetése, szovjet fegyverekkel kubai kivitelezésben. A szovjet a magyar forradalom leverése óta óriási győzelmi utat tett meg. A lázadozó csatlósokat szétverte Kelet-Né­­metországban, Magyarországon, Csehszlovákiában, Lengyel­­országban (közvetlen, vagy közvetett erők felhasználásával). Majd a politikailag kiskorú nyugattal (helyesebben Ameriká­val, Ford elnökkel) Helsinkiben szentesítette birodalma ha­tárait. Azután hadjáratra indult a nagyvilág ellen: Afrikában, vagy négy országot, Ázsiában az Amerika, által felszerelt Vietnámot kerítette hatalmába, majd bevonult Afganisztán­ba. Az arab olajvilágban csatlósokat épített be, s lassan, de biztosan lépeget befelé Iránba. A történelem visszapillantó­tükrében kevés ilyen világbirodalmat lehet találni különö­sen, ha Európára vonatkozó furfangos politikáját sem hagy­juk ki a kalkulációból. Éppen most van itt az amerikai elnök­nél a nyugatnémet külügyminiszter, hogy „megértesse” ve­le az európai olajcsatorna szükségességét. Ez európai pénzen fogja hozni a szibériai olajat Európába és az olajjal egyebe­ket is,így a zseniális szovjet-orosz politikát, mely előbb, vagy utóbb leszakítja Nyugat-Európát, de legalábbis Nyugat-Né­­metországot az amerikai szövetségről. Az Amerikától délre eső kontinens-részen éppen ilyen ügyes a szovjet politika. Brezsnyev helyesli a mexikói el­nök, Portillo békeközvetítését, miután már Nikaraguában a szovjet legalább olyan támaszpontot épített ki, mint Kuba déli felében. Mit közvetít Portillo? Az amerikai közbelépés elhalasztását sürgeti Közép-Amerikában, hogy a szovjet-ku­bai erők teljesen felkészülhessenek és lehetetlenné tegyék Amerika akcióit, azaz kész, befejezett helyzet elé állítsák a US-t. Portillo álszent politikája állandóan a társadalmi igaz­ságtalanságokat hirdeti, de hat év óta mit sem tett saját or­­szágában a szociálisabb, igazságosabb rend bevezetésére, sőt még olajhatalmát sem állította ennek szolgálatába. Úgy néz ki, mintha azt hirdetné: a latinok képtelenek egy igazságo­sabb világot teremteni saját földjükön, így tehát jöjjenek az oroszok, majd azok elvégzik a hóhérmunkát (mely után csak olyan igazságos rend lesz, mint pl. ma van Lengyelország­ban.) Portillo újabb közvetítése egyenesen gyanús. Jól kell tudnia, hogy Nikaragua szovjet-kubai támaszpont, s mégis államfő létére mellébeszél. Azt ajánlja, hogy a US Nikaraguá­val „tárgyaljon”. És kivel? Mit? Nikaraguában már a szovjet­kubai vonalé a hatalom. Portillo nem akarja tudomásul ven­ni, hogy Mexikó, tehát saját országa az aláaknázott? Le akar­ja tagadni a kubai-szovjet terveket Mexikóra vonatkozóan, vagy úgy véli, hogy az ékrazittal töltött kubai ajándék­cso­mag már nem az ő íróasztalán robban, hanem utódjáén? Mexikó immáron 72 milliós. Fele a munkaképeseknek mun­­ka nélkül van. Az infláció miatt a peso értéktelen. A mexi­kói áru nem versenyképes. A hivatalos élet korrupt, a vele­jéig. Portillonak sem bel-, sem külpolitikája nincs, gazdasági vonalvezetése meg teljesen hiányzik. A polgárok a nyomor elől az átkozott északi szomszédba, ide menekülnek. Por­­tillotól gyűlöletet, követelést, forradalmi légkört hoznak, mely nemcsak a határon kívül, de most már belül is közve­szélyt jelent. Mexikóban már csak egy réteges hamu alatt izzik a parázs, délebbre, a közép-amerikai országokban már lángban áll ez, a parázs, a szovjet-kubai szervezkedés, a speciális latin marxizmus jóvoltából. Annak a marxizmusnak, mely a kis, felső gazdag rétegtől el akarja venni a vagyont, s miután azt hónapok alatt elfogyasztja tovább fogja gyűlölni mindazo­­­kat, akik képesek vagyont összehozni. Csak arra nincs latin­marxi tan, mi lesz a következő fordulóban. Illetve arra van szovjet orvosság: munkára­ hajtás kancsukával. Mindezt a mindenáron hatalomra­ törő latin vezérek elhallgatják a nép előtt: a szovjet tervekben nincs „mangana”. Most ügyes rögzítéssel váratlanul beköszöntött Brezsnyev Moszkvából (a 17. szakszervezeti kongresszusról) küldött üzenete: a US és szovjet „fagyassza be” jelen létszámát a földről kilőhető, Európára vonatkozó rakétáinak. Ha nem FOLYTATÁS a 2. oldalon! A francia elnök Reagannál Mitterrand francia szocialista elnök csak úgy pár órára átruccant Washingtonba. A menetrendszerű gyorsjáratú francia Concordon érke­zett és pénteken, ugyanaznap kb. három órás tárgyalás után ugyancsak a Concordon távozott vissza Párizsba. Mitterrand tárgyalásainak fő cél­ja a júniusban Versaillesban összeülő hétnemzetes gazdasági értekezlet előkészítése volt.Reagan fő témájául a közép-amerikai problémát szán­ta. Mind a két fronton akadt megbeszélni való bőven. Európa nehez­ményezi az amerikai magas kamatlábat, mely idevonzza a világ befek­tetésre szánt tőkéjét. Ez különösen sok bajt okoz a franciáknak éppen most, a bankok­ és egyes vállalatok államosítása idején. Ez okból ugyanis kofferokban menekül a francia frank főleg Svájcba. A közép­amerikai fegyveres forradalmakkal, illetve a szovjet-kubai akciókkal kapcsolatosan még nagyobb a nézeteltérés a két államfő között. A franciák a szegények harcát látják a latin mozgásban a gazdagok ellen, s nem kívánják észrevenni a szovjet fegyvereket és a kubai egységeket. Franciaroszág Nikaraguának 20 millió erejéig fegyvert szállít és az El Salvador-i gerillákat ismeri el a nép jogos képviselőjének. A két állam­fő találkozásáról kiadott közös jelentés csupán azt hangsúlyozza, hogy Mitterand elnök most már sokkal tisztábban látja a problémákat, Amerika álláspontját, s így reálisabban áll hozzá mind a két témakör­höz. A DÉL-AFRIKAI LÁZADÓ­KAT a szovjet fegyverzi. A Dél­afrikai Köztársaság többször be­nyomult Angolába, hogy lefegy­verezze a szovjet által fenntar­tott SWAPO nevű szervezetet. Most a szovjet újat állított a SWAPO helyett ANC (African National Congress) névvel, s ezt pénzeli s fegyverzi fel. A US-BEN ÓRIÁS SZÁMÚ idegen országbeli tanul az egye­temeken. A diákok komoly ré­sze amerikai segélyből él. Szá­muk 311,882. Ezek között 47,000 iráni is van, akik részben amerika-ellenesek. A Reagan kor­mány most megszűri és megkur­títja a segélyprogramot és az egész „tudományos­ csere akci­ót" revízió alá veszi. Olyan szer­vezett fosztogatás és politikai ténykedés folyik „tudományos" és „diák-tudós csere" fedőnév alatt, hogy ideje a rostának. HÍREK a nyugtalan világból A NYUGATNÉMET ÉS FRANCIA VÁLASZTÁSOKON A JOBBOLDAL ELŐRETÖRT. Helmut Schmidt kancellár szoc. dem. pártja a Lower Saxony­ ál­­lami választáson 36, míg a keresz­tény­demokraták 51 %-ot kap­tak. A francia helyi (provinciá­lis) választásokon a 95 provinciá­lis tanácsi helyből 51-et konzer­vatívok nyertek el, s a szocialista párt súlyos veszteséget szenve­dett. A USSMALL BUSINESS­ Ad­minisztráció 1981-ben 6,840 kis­­egzisztenciát segített kölcsönök­kel. Saudi tisztán akar látni Saudi Arábia nem annyira háborútól fél, hanem belső biztonsága megbomlásától, valamint attól, hogy Irán előbb-utóbb leáll Irak el­leni háborúskodásával és nekikezd az izlám forradalomnak, illetve terjesztésének Saudiban, nemkülönben Izrael provokációja megzavar­ja egész Közép-Keletet. Ez számára szükségessé teszi, hogy tisztán lás­son a US politikában, mert úgy érzi, hogy a US maga sem tudja mit akar Közép-Keleten. Weinberger US véderőminiszter és a saudi véderő­­miniszter, Sultán herceg felvetették a „közös tanácsot" közreműködés céljából. A saudi hivatalosak azonban panaszolják, hogy mindez csak üres keret, mely a valóságban 1943 óta létezik, de a lényeg még min­dig csak beszéd. Arra az esetre, ha „valami" kitör, semmilyen tényle­ges elkötelezése nincs a US-nek saudi irányába, s a US téma kerülge­tése lehet a válasz akció nélkül. Az arab világ gyanúsan figyeli a US mellébeszélést, s Saudi figyelmeztette, — állítólag Weinberger útján, —a US hivatalosakat, hogy a végén a US „két szék között a pad alá esik", az arab világból még a mérsékeltek is elpártolnak a US-től. A nagy arab térségben nem lesz US barát, mert Amerika nem amerikai politi­kát űz Közép-Keleten. McCLOSKEY JAVASOLTA a Kongresszusban, hogy ne adja­nak annak az országnak amerikai segélyt, amelyik nem hajlandó az atomproliferation (saját háborús­célú atomtermelésre vonatkozó) nemzetközi megállapodást aláír­ni. (Ezek közül az országok kö­zül Izrael kapja a legnagyobb se­gélyt, közel évi 2 billiót). AZ UN. INTELLEKTUÁLIS és „üzleti" bűncselekmények, pl. csalás, sikkasztás, stb. büntetései szokatlanul enyhék, ezért a bűn­­cselekmények elszaporodtak. Egyesek az üzleti világban sza­badon garázdálkodnak. Irán legújabb hadsereg szállítói A közép-keleti dzsungelban ma már senki nem ismeri ki magát. Az Irak-Irán közötti háború folyik. Annak első­ és több azt követő szaka­szában a szovjet táplálta Irakot. Újabban (a New York Times 3­8-82) Irán fegyverszállítói: Izrael, North Korea, Szíria, Líbia, a Szovjetunió, több európai fegyvergyár, közöttük a franciák. Líbia kivételével a töb­bi fegyverszállító olajban kapja a számlázott összeget, még a Szovjet­unió is. Valamennyi ország megindokolja az üzletet és az azt meghala­dó politikát. Ezt a magyarázatot nehéz megérteni. Ez mutatja, hogy Közép-Keleten politikai káosz van. Az izlám vallási szuperkultúrától vagyis az iráni vallás­forradalomtól, annak exportjától minden közép­keleti országnak van félnivalója. Az izlám országok éppen most fejez­ték be az iraki fővárosban, Bagdadban tanácskozásaikat, melyen Szí­ria és Líbia is részt vett, s a guineai elnök Sekou Toure meghirdette a „mozlem békét". Ám a fegyverek folynak Irán felé a háború folytatására Irak ellen, holott az izlámok az iráni vallási „fundamentalisták"-tól féltik az iz­lám egységet (mely még papíron is ábránd) annál is inkább, mert Irán nem arab, s Irak arab. A LÉGŰR REPÜLŐGÉPHAR­MADSZOR FELSZÁLLOTT ÉS HÉT NAPIG FOG KERINGENI AZ ŰRBEN. A világon az ameri­kai az első ilyen légűrkisérlet, mely ugyanazt a repülőtestet al­kalmazta harmadszori kilövésnél. A PLO 114 MILLIÓS szociá­lis tevékenységet folytat. Szám­talan kórházat, iskolát, klinikát, tart fenn, segélyeket fizet rend­szeresen az „anyaországból" ki­üldözöttek és a harcokban sérül­tek, vagy özvegyeik, s gyerme­keik részére. A GYORSAN ALKALMAZ­HATÓ ERŐK (Rapid Deploy­­ment Force) jól szerepelt Egyip­tomban és ma már nem hívják „papírtigrisnek", vagy vesztege­tésnek ezeket az erőket. A KREMLNEK ÉLELMEZÉ­SI gondjai vannak. Bizonyos köz­fogyasztási cikkekre és egyes vi­dékeken be kell vezetnie az élel­mezési jegyeket, legalábbis idő­legesen. Nemcsak vazallusait kül­di nyugatra­ pénzért és segélyért, hanem saját maga is gazdasági bajban van, mert kenyér helyett fegyverekre költi pénzét. — + — A KÖZLEKEDÉSI VÁLLALA­TOKNAK a jövőben nem ad a federális kormány segélyt, a vitel­díjakból kell fenntartani a válla­latot. A FELSŐBB OKTATÁST fi­gyelmeztették a szakértők, hogy nemcsak a „degree” megszerzése lehet fontos, hanem annak fel­használhatósága, azaz a degree­­vel való elhelyezkedhetés (employabilty) még fontosabb. Nem az a lényeges, hogy azok a szakok (departmentek) sza­porodjanak, melyek a négy, vagy többéves tanulás (komoly pénzáldozat) után nem nyújta­nak kenyérkereseti lehetőséget, hanem a hasznosítható „tanu­lás".

Next