Californiai Magyarság, 1983. január-december (60-62. évfolyam, 1-50. szám)

1983-01-07 / 1. szám

No. 1. — 1983. január 7. CALIFORNIAI MAGYARSÁG Megáll az idő! ÚJ MAGYAR FILM LOS ANGELESBEN. Az új Beverly Plaza Shop­­ping Center 8-ik emeletén a Cineplex mozi­ komplex hár­masszámú kis mozijában, egy, a cannesi filmfesztivál­ra benevezett, magyar film látható. Érdekesen, ügyesen megválasztott címe: MEGÁLL AZ IDŐ (WHEN TIME STANDS STILL) írta: Bereményi Géza, rendezte: Gothár Péter. Este 8:15 van, újév napja. A kis (kb. 100 üléses) szín­ház elsötétedik, és a filmen megjelenik egy budapesti ut­casor. 1956. Lövöldözések, romok, sebesültek, harcok ... Jó kezdet, érdekes kez­det, drámai kezdet. Az APA ki ..ellenforradalmár" szere­pében harcolva fel nem is­merhető tankok ellen végül is menekülni kényszerül, ott hagyja feleségét (ki nem akar vele menni) és egy-két pofon búcsújával két kis fi­át is, kik szintén nem akar­nak Amerikába vándorol­ni. . . A történet azonnal 7 évet ugorván, a két otthonma­radt fiú életéből vetít moza­ik jeleneteket ... de ez nem egészen biztos. Ebben a film­ben ugyanis, rengeteg többé kevésbé ismeretlen és érdek­telen ember életéből ka­punk ízelítőt, de hogy mi a film alapanyaga, mely köré az események csoportosul­nak, az nem teljesen defi­niálható. Van itt kérem vagy száz iskolás fiú, (teen­­ager srácok), kiknek ugyan egyetlen problémájuk a sex, de néha, ismeretlen oknál fogva és a változatosság ked­véért, iskolai vandalizmus­ban is kiélik energiájukat. Van börtönből szabadult, rehabilitásra váró szerető is, ki az Apa feleségével (azaz­­a MAMÁVAL) költözik ösz­­sze, a nagyobbik fiú ádáz ellenkezése dacára, ki egye­temi felvételét félti a nem „kívánatos" egyén jelenlété­től. Vannak tanárok, tanfel­ügyelők, (olykor-olykor is­meretlen okból oroszul is megszólalnak) iskolai moto­zások pornó filmszalag ügyé­ben, sőt középkorú tanító néni is van (,,Malacpofa" be­cenévre hallgat), kit az Apa kisebbik fia (immár nem is kicsi, mert közben vagy 12 év is elmúlt) a kopott, ósdi fürdőkád szélén közelít meg személyesebb megismerés céljából.Mint minden „srác" történetből, innét sem hi­ányzik a brutális fiatalem­ber, egy késelő kis csíny­te­vő, ki később a rendszerrel dacol. . . Egy maradi tanár, ki az Apa kisebb fiának el­magyarázza, hogy a sex több mint sex, mert Isten akarata. A fiatalember hall­gat rá, elkerülvén az éhe­sen rátekintő lányszemeket, de egy ismeretlen okból tar­tott hatalmas körmenet al­kalmával ugyancsak ismeret­len okból, szembeszáll volt tanárjával (kit közben elve­iért az iskolából menesztet­tek Egerbe), és váratlanul a szép és még mindig vágya­kozó hajadon szemeit elkerül­ve tanárnőjét közelíti meg. Mindezen felül van dope, disco, sex, minden mi szem­szájnak ingere. Mi nincs? Nincs érzelem, mélység, gon­dolat, érzés, dilemma ... és írói nézőpont. Az elmene­kült Apa, (az egyetlen érde­kes kezdő jelenet hőse), bár várjuk, hogy egyszer csak betoppan, vagy életjelt ad magáról, soha többet nem jelentkezik. Elnyelte a távol­ság, az Atlanti Óceán, vagy a filmíró fantázia­ nélküli for­gatókönyve. A film technikai karakte­rét nézve, a majdnem ama­tőr-szerű fényképezés, vágás jelenetek ide-oda ugrálása, mintegy első vázlat próbafel­vételének benyomását kelti. A fényképezés legtöbbje „belső felvétel" a világ bár­mely városában játszódhat­na, a külső felvételek oly homályosak, töredékesek, felismerhetetlenek, műtermi­ek, hogy ha valaki amerikai ismerősét vinné e filmhez, azzal a céllal, hogy Budapes­tet, vagy a Balatont egy-két szép felvétellel bemutassa, csak ennyit tanácsolhatunk: „forget it". Büszkélkedni ez­zel nem lehet. A felvételek számára kije­lölt helyek válogatottai­, ki­zárólag, csak ócska odúk, borzalmas fürdőszobák (gya­kori használatban, mert a sok ivás és dope után, gya­kori a hányinger), de ami igaz az igaz, néha fü­rdenek is a kopott, vásott kádban. A kórházszoba borzalmas tömegszállá­s,de nem kell aggódni, a film ide nem azért tér be, mert valame­lyik hősünk beteg, hanem kizárólag azért mert az Apa fia a szolgálatban lévő nör­szöt hívja ki a mellékszobá­ba, (bár az idő sürgeti sze­gényt) egy kis „eszmecseré­re”. Kétségtelen, hogy a Ci­­nema Verité: valóság ábrá­zolás. De mégis felébred a nézőben a kérdés: ezek az emberek nem éreznek? Nincs egyetlen dilemmájuk? Nincs egy mélyebb pillana­tuk sem? Ez volna a „mez­telen” valóság a jelenlegi Ma­gyarországon? Vajon otthon bemutatták-e ezt a filmet, és ha igen, milyen vélemény­nyel volt róla a nagyközön­ség? Ha egyetlen szóval igye­keznék ábrázolni e filmet, a szó talán a „CSÚNYA” vol­na. Kevés kivétellel, csú­nyák a szereplők, a tájábrá­zolás, az épületek, és nem utolsó sorban, a stílus. A meztelenség, a sex, a dope ízléstelen összevisszaságán túl, olyan bőségben tálalják a trágárságot, hogy az angol felirat nem is tolmácsolja mindig a gyakori és végte­len közönségességet. És mit szól mindehhez a két otthon áradt fiú? A cím ellenére, a másfél órás törté­net több mint egy évtizedet ölel fel, senki és semmi meg nem áll a filmben, legkevés­bé az idő. Nos ezen közben, mindezt megunván, a fiata­labbik fiú elhatározza, hogy kiszökik Amerikába (csak­úgy beül egy autóba, mond­ván, hogy most ő Ameriká­ba megy, de közben megáll a Balatonnál egy újabb „esz­mecserére”) a nagyobbik fiú pedig, egyetemi felvételét várja, ismeretlen szérummal egy soha nem látott labora­ LEGJOBBAN AZ ÁZSIAI BEVÁNDORLÓK SZAPOROD­NAK AMERIKÁBAN A fehérek átlag­szaporulata az elmúlt évtizedben 6.4 %-os, a fe­ketéké 17.4 %-os, a latinoké 60.8 %-os, míg az ázsiai és Csen­des óceáni szigetvilágból jötteké 120 %-os. (Newsweek, 12­6-82). Ezidő szerint az ázsiai bevándo­roltak az amerikai lakosság 1.5 %-át teszik csak ki, de túlszapo­­rodásuk közveszélyes méreteket öltött. (Mondja az 1980 cenzus­­tóriumban a még egyetlen élő kísérleti egeret valamivel (ki tudja mivel és miért) be­oltja. A filmet az utolsó jelenetben egy ismeretlen szereplő koronázza meg, ki egyetlen aktussal kimondja arról alkotott véleményét: megáll a hajnali pesti utcán a fal felé fordul, kigombol­ja ruházatát és utat enged a természet követelménye­inek. Bár egy arrajáró vi­­gyorgó tonyka farsangi kürt­jébe fúj, ő továbbra sem za­vartatja magát. Ennyit a cannesi filmfesz­tiválra benevezett magyar filmről, mely nem annyira film mint társadalmi és kul­túrtörténeti jelenség, „Kul­túr” nélkül, EGYUD ANNA összeírás eredménye). Száz évvel ezelőtt még volt egy kínaiakat Amerikából „kizáró" törvény (Chinese Exclusion Act, 1882) s íme száz év után a honfoglalás ro­hamáról számolnak be a szakhoz­zászólások. A legújabbak az ame­rikai katonák Vietnámban „visz­­szahagyott" gyermekei, akik kö­zül 88 már ide érkezett, itt él, mert Reagan elnök szerint „et­től a felelősségtől továbbra nem mentesíthetjük magunkat". Ne­héz lenne az ázsiai bevándorlók „siker" sorrendjét megadni. (A japánok nem tartoznak a jelen összefoglaló keretébe). Az ázsiai országbeliekből a kí­naiak, koreaiak élen járnak, legalábbis a gazdasági feltörés­ben. Titka: fegyelem, kemény munka, spórolás, összetartás, csa­lád­szeretet, a gyermek min­denek felett. A fehérek 17 %-a végzi el az egyetemeket, míg az ,,amer-ázsian"-ok 33 %-a s kü­lönösen az orvosi- és mérnöki hi­vatást keresik, mert a többihez a Távol-keleti „tájszólásos" angol nem előnyös. Összetartásuk már külön TV leadást, speciális rendő­ri erők felállítását, stb-t eredmé­nyezett számtalan városban. A sikerek és sikertelenségek beha­­tárolhatatlanok. Egyik legsikere­sebb a CBS itteni TV bemondó­ja, a kínai-taiwani származású Connie Chung, aki 36 éves korá­ra évi 600,000 dollárt keres (a TV-k túlhajtott gázsi rendszeré­ben, melyet a kenyér, stb. árába belekalkulálva a közönség kény­telen megfizetni). Az alsó határ: Az amerikai útlevél és a magyar állampolgárság A magyar szervezetek Koordináló Bizottságának (Gereben István főtitkárnak) közlése szerint a budapesti US követség tárgyalást foly­tat a magyar kormánnyal az „idegenek Magyarországon való tartóz­kodása" ügyében megjelent újabb kormányrendeletben foglaltakkal kapcsolatosan. Nevezetesen a legújabb rendelet szerint „idegen" az, aki nem magyar állampolgár. Megelőzően ugyanezt a fogalmat egy ren­delet úgy írja körül, hogy „idegen az, aki olyan útlevél birtokában van, melyet egy idegen állam bocsátott ki". Viszont köztudott, hogy a ma­gyar hatóságok magyar állampolgárnak minősítik mindazokat, akik Magyarországon születtek, vagy egyébként nyilvántartott magyar ál­lampolgárok, tekintet nélkül arra, hogy más állam polgárságát felvet­ték (pl. naturalizált US polgárok) és az új polgárság alapján őket meg­illető útlevéllel léptek be (megfelelő vízummal)Magyarországra. A há­romféle „idegen" fogalom magyarázatának tisztázása után a fent hi­vatkozott Koordináló Bizottság értesítéssel lesz, amit szintén közre­adunk. 3. oldal a sikertelenség mintája egy kam­­bodzsai-izlám bevándorló, aki nyelvi- és az általános gazdasági nehézségek miatt nem tud sem­milyen állást kapni s welfareje is lejárt, mert a kormány 36 hó­napról 18-ra szállította le az egy­folytában való welfaren élést. AZ ÚJ KALIFORNIAI KORMÁNYZÓ ÖRMÉNY SZÁRMAZÁSÚ Örményország (Armenia) ere­detileg Észak-kaukázusi királyság, mely Kelet-Törökország egy ré­szét is magában foglalta. Ma, mint állam a USSR egyik köztár­sasága. Történelme a Kr. előtti időkre nyúlik vissza, Darius ki­rálysága idejére, amikoris elvben a Perzsa birodalom tagja volt, mint a keleti világ nagy része. A USSR-ban az örmény köztársa­ságban kb. 3 millió örmény él és szerte a szovjetban legalább még egy millió, másfél millió nyugatra vándorolt, félmillió itt él a US-ben. Kaliforniában a kor­mányzó és L.A.-ben a kerületi ügyész örmény. (1983. január 1-el). Általában jó anyagi hely­zetben élnek az örmények. 1915 ben kb. háromnegyed milliót a törökök legyilkoltak, nagyobbá­­ra azért, mert mint ügyes és ösz­­szetartó kereskedők meggazda­godtak, míg az átlag török sze­gény volt. Itt L.A.-ben egy ör­mény társaság az itteni török konzult orvul megölte. A társa­ság szálai állítólag elvezetnek Bulgáriáig, illetve a Bulgáriából kiindult, vagy ott szervezett nem­zetközi összeesküvésig, mely fel­ölelné a legnagyobb kábítószer csempészést,, a Nyugat-európai „urban-gerillák" (Red Brigáde, stb.) merényleteit, a pápa gyil­kossági kísérletet s egyéb nyu­gati rendszereket támadó akci­ókat. A SZOVJETBAN AMNESZTI­ÁT hirdettek a USSR 60. évfor­dulóján, de csak közbünténye­­sekre és nagyon korlátozott ke­retben. Szükség van a rab mun­kásokra: ott nem színes TV-znek, sportolnak, lázadoznak a rabok, s nincs módjukban pereket előké­szíteni, mint a US-ben. r rvy rvy rvy r\y rx | MEGHÍVÓ Pflllll! r szeretettel hívja önt, kedves családját, barátait és az összmagyarságot az 5 v 1983. FEBRUÁR 12-ÉN, SZOMBATON ESTE 7.30-AS KEZDETTEL | [ TARTANDÓ 1 ) TIZENHETEDIK a [„BUDAPESTI ÉJSZAKA” M iDINNER MENÜ: f « >!E?IE£r“ C a ttor AT r a i Braised Brisket of Beef \ I JL V-./ JL-J LX JLV /jL X ' Vermouth Sauce w A J Mousseiine Potatoes a BILTMORE HOTEL CRYSTAL BÁLTERMÉBE J I Broccoli au Beurre 515 S. Olive St., Los Angeles \ * Baby Carrots __ /> _ | Individual Chocolate Mousse MŰSORVEZETŐ: fi O T V Ö t O J 3HOS J ! énekel: V b r g b Tibor ! | TÁNCOLNAK: KtíVpCÍtOk Z í BEVERLY HILLS COTILLION DANCERS 5 ) ZEnEKAR­­ ) Cser László és Mária £ * A bálra a belépőjegy vacsorával együtt 35.00 dollár. Vacsora utáni belépő elővételben február 1-ig V 5 25.00 utána,vagy a helyszínen 30.00. Diákjegy 21 éves korig: belépő 10.00, vacsora 25.00 dollár. w 1 Helyfogalás M213, 463-3473,384-7642,349-6846,845-6362, V

Next