Californiai Magyarság, 2002 (80. évfolyam, 2-50. szám)

2002-01-11 / 2. szám

d­\ouQ› 0 — O — I— Z› —I › “I I MAILMAN ATTENTION: WEEKLY NEWSPAPER! fljcMhmiai m­agyarsag (CALIFORNIA HUNGARIANS) VOLUME-81-NO.-2 * January 11, 2002 LOS ANGELES, SAN FRANCISCO, SAN DIEGO, CALIFORNIA, PIIOENIX, ARIZONA Canada 1 dollar Apróhirdetéseinket az INTERNET-en is megtalálhatják. " www.magyarsajto.com" An American Newspaper in Hungarian Language, 18349 Sherman Way, Reseda, CA 91335 Phone: (818) 996-7685 Fax: (818) 996-5306 Single copy in llie US 60 cents. oo ESTABLISHED jn 19 22 THE OLDEST Hungarian Weekly Newspaper in the United States West of the Mississippi A legnagyobb emigrációs magyar sajtóorgánum az Egyesült Államokban a Mississippitől nyugatra 80. ÉVFOLYAM ‰ CO ^ ‚ o ; * -- O CO 0­ ~ — D co ^ * ;‚c CD _ · * — ° 3 O­­S’ * ~ m ‰ a. Z KÖZÖS AMERIKAI-OROSZ TÁMASZPONT KÖZÉP-ÁZSIÁBAN? Tádzsikisztánról, erről az Afganisztánnal határos közép­ázsiai országról nem sokat tud a világ, hacsak azt nem, hogy egyike azoknak az iszlám népességű államoknak, amelyek egészen 1991-ig a Szovjetunióhoz tartoztak és akkor nyerték vissza függetlenségüket, amikor összeomlott a szovjet gyar­matbirodalom. Mivel ez a hatmilliós,,nagyon szegény kis ország gazdaságilag képtelen megállni a saját lábán. 1992-ben csat­lakozott a Moszkva által létrehozott Független Államok Közös­ségéhez (FÁK), amely a volt szovjet tagköztársaságok egy­mással lazán összefüggő szervezete. Bevallott célja a gazda­sági együttműködés megszervezése, de a nagy orosz biroda­lom feltámasztásáról álmodozók azért tartják fontosnak, mert ez az egyetlen összekötő szál, amely még létezik a volt tagor­szágok között. Mivel Tádzsikisztán olyan szegény, hogy még határainak vé­delmét sem képes ellátni, államközi megállapodás alapján most is tartózkodnak a területén orosz fegyveres erők, amelyek egyrészről a határ őrizetéről, másrészről a belső rend fenntar­tásáról gondoskodnak. Amire szükség is van, mert röviddel a függetlenné válás után szélsőséges iszlámista körök lázadást szítottak, amellyel megdöntötték a törvényes kormányt. Már akkor orosz csapatok segítettek helyreállítani a nyugalmat, de a polgárháború tüze időnként még fel-fellobbant és csak 1997- ben sikerült békét teremteni egy ENSZ közvetítéssel létreho­zott fegyverszünettel. Azóta is ENSZ-megfigyelők tartózkodnak az országban, de maradtak az orosz csapatok is. (Ez az egyet­len közép-ázsiai ország, ahol Moszkva ma is állomásoztat ka­tonaságot, igaz, a kormány kérésére. De ez megfelel Oroszor­szág érdekeinek is, mert Tádzsikisztán jelenti az utolsó előre­tolt támaszpontot India felé, amely Moszkva számára már év­századok óta vonzó célt jelentett.) Tádzsikisztánnál mindeddig nem sokat törődött a világ, ám most egyik napról a másikra felértékelődött ez a hegyes­­völgyes kis ország. Ennek két oka is van: egyrészt a lakossága moszlim és nem szabad hagyni, hogy tálibok vagy más szélső­ségesek befolyásra tegyenek szert és újabb felkeléssel veszé­lyeztessék a törékeny nyugalmat, másrészt - ami még fonto­sabb - az országnak több száz mérföldes közös határa van Afganisztánnal. Az amerikai hadvezetőség számára nagy könnyebbséget jelenthet, ha a tálibok elleni légitámadásokra innét indulhatnak a bombázógépek, mert ezzel időt és pénzt lehet megtakarítani. Az amerikai diplomácia már az Afganisztán ellen megindított légiháború első napjaiban felvette a kapcsolatot Enomali Rahmanov kormányával és rövidesen katonai szakértők utaz­tak a fővárosba, Dusanbe-be, ahol engedélyt kaptak a repülő­terek megtekintésére. A bizottság megállapította, hogy három légibázis kiépítésére van lehetőség és a munkálatok azonnal meg is kezdődtek. Rahmanov kormányának égetően szüksége van amerikai segítségre, s így a megállapodásnak nem volt akadálya. Azóta az afganisztáni célpontokat nemcsak pakisz­táni területről és az Indiai-óceánon cirkáló anyahajókról felszál­ló bombázók támadják, hanem tádzsikisztáni repülőterekről startoló gépek is. És a gazdaságilag mélyponton lévő országba máris megindultak a segélyszállítmányok,de a Dusanbe-i kor­mány pénzügyi támogatásra, nagyobb dollárkölcsönre is szá­mít. A második világháború óta Tádzsikisztán az egyetlen ország a világon, ahol ma egymás mellett állomásoznak amerikai és orosz csapatok, a legnagyobb egyetértésben. A terrorizmus fenyegetésére volt szükség ahhoz, hogy a két rivális között megszűnjenek az ellentétek. S.Gy.­ ­ STIRLING GYÖRGY: VILÁGHELYZET AZ ÚJ AMERIKAI RAKÉTAVÉDELEM PERSPEKTÍVÁI Néhány nappal karácsony előtt Bush elnök bejelentette: felmondja az 1972-ben aláírt úgynevezett ABM- egyezményt (Anti-Ballistic Missile Treaty), amelyben egyrészről az Egyesült Államok, másrészről a Szovjet­unió arra vállalt kötelezettséget, hogy nem fejleszt ki és nem telepít interkontinentális atomrakéták elhárítását le­hetővé tevő rakétarendszereket. A hidegháború éveiben ez a megállapodás volt hivatva megfékezni a két ország közti fegyverkezési versenyt, amely abban az időben egy­re gyorsult. Főképp a Szovjetunió szorgalmazta az egyezmény megkötését, mert a szovjet gazdaság minden tartalékára szükség volt, hogy lépést tudjon tartani az amerikai tempóval és Moszkva az ABM-egyezményt te­kintette a további fegyverzetcsökkentési tárgyalások kiin­dulópontjának, amelyhez nagy reményeket fűzött. Amikor harminc évvel ezelőtt Richard Nixon és Leonyid Brezsnyev aláírták az egyezményt, amely tulaj­donképpen nem volt más, mint a kölcsönös elrettentés taktikáján alapuló meg nem támadási szerződés, talán komolyan gondolták, hogy megmentették a békét. Ugyan­is az egyezmény abból indult ki, hogy ha a nagyjából egy­forma erejű atomarzenállal rendelkező felek egyike ki tud építeni egy olyan rakétaelhárító rendszert, amely védel­met nyújt számára minden rakétatámadással szemben, behozhatatlan előnyre tesz szert a másikkal szemben. Ha viszont mindkét fél szerződésben lemond a védekezésnek ilyen módjáról, Amerika éppúgy nem képes egy esetleges atomcsapás kivédésére, mint a Szovjetunió és az esélyek továbbra is egyformák maradnak. A szerződés megköttetett, de a fegyverkezési verseny lelassulása nem következett be. A Szovjetunió éppúgy folytatta a fegyverkezést és továbbra is éppúgy növelte támadó jellegű hagyományos haderejét, mint azelőtt és ha az Egyesült Államok nem akart kiszolgáltatott helyzetbe kerülni, kénytelen volt ehhez igazodni. Amikor Reagan elnök 1984-ben elhatározta a "csillagháborús program­ként" ismert rakétavédelem megvalósítását, abból a fel­ismerésből indult ki, hogy a szovjet fél mind az interkon­tinentális rakéták számában, mind a robbanófejek meny­­nyiségében fölényben van, s ezért Amerikának ki kell épí­tenie a maga védelmi rendszerét. Moszkva kezdetben til­takozott, de Reagan nem adta föl a tervét. A többit már tudjuk: a fegyverkezési verseny spirálja még inkább fel­gyorsult. A Szovjetunió ezzel nem bírt lépést tartani, gaz­dasága megrokkant és hogy a teljes gazdasági csődöt el­kerülje, Gorbacsov kénytelen volt olyan engedményeket tenni, melyek következtében a vazallus országok vissza­nyerték szabadságukat. Aminek egyenes következménye volt, hogy összeomlott a szovjet gyarmatbirodalom, majd részeire bomlott maga a Szovjetunió is. A Nyugat egyet­len puskalövés nélkül megnyerte a hidegháborút. De mondhatjuk úgy is: a harmadik világháborút. Amikor Bush néhány hónappal ezelőtt megerősítette: az Egyesült Államok ragaszkodik saját stratégiai rakétavé­delmi programjának megvalósításához, hangsúlyozta, hogy az kizárólag a terroristák és az őket feltételezhetően támogató úgynevezett "lator" országok (Líbia, Észak- Korea, Irak) ellen irányul és az ellenük való védekezést teszi hatékonyabbá. Elhatározásában - úgymond - meg­erősítette a szeptember 11-i New York-i terrortámadás, és el van tökélve arra, hogy ha kell, felmondja az ABM- egyezményt is. Hogy az ABM-szerződés hatályon kívül helyezése már mintegy két év óta a levegőben lógott, ez köztudott volt, hiszen a rakétavédelmi rendszer kiépítésé­nek tervét már Clinton elnök felvetette és bejelentését Moszkva erélyes tiltakozással fogadta. Putyin kijelentette: a rakéta-elhárító program megvalósítása egyenlő lenne az ABM-egyezmény felmondásával. S ehhez a véleményhez még az Egyesült Államok több szövetségese (pl. Francia­­ország) is csatlakozott. Clinton megpróbálta meggyőzni Putyin­t, hogy a terv nem Oroszország ellen irányul, de nem sok eredménnyel. A szeptember 11 -i események nem várt lökést adtak az ügynek és Bush elnök - vállalva lépése minden követ­kezményét - most hivatalosan is bejelentette: megvalósít­ja a saját rakétavédelmét. Ezzel az ifjú Bush történelmet írt: ő az első államfő, aki felmondott egy nemzetközi Folytatás a 2. oldalon Majlgy, January 9, 2002 Hírek a nyugtalan világból... Washington 2002. január 7. - OSZAMA bin Ladennel, illetve a tavaly szeptember 11 -i terrorcselekményekkel való rokonszenvnyilvánítás olvasható ki abból a búcsú­levélből, amelyet az a 15 éves fiú hagyott hátra, aki szombaton, egy Cessna típusú, lopott kisrepülőgép­­pel belerepült a floridai rámpá­ban egy 42 emeletes toronyházba. A gép teljesen összeron­­csolódott, és a Charles Bishop nevű fiú, aki egyedül ült a gépben szörnyethalt. Más emberáldozatot nem követelt az eset, hiszen a Bank of America irodaépü­lete - hétvége lévén - üres volt. A felhőkarcolóban nem okozott statikai sérülést a becsapódás - az a 28. eme­leti iroda azonban ahová a gép testének eleje befúró­dott természetesen teljesen tönkrement. A középiskolás Charles Bishop mintegy tíz hónapja járt pilótaképző iskolába, és onnan "kötötte el" az egyik Cessnát. Amikor a rendőrök megvizsgálták a holttestét, ruhájára tűzve cédulát talál­tak, amely a hatóságok vasárnapi közlése szerint "öngyilkossági bejelentés­nek" tekinthető, és a moti­vációt illetően rokonszenv­­nyilvánítást tartalmaz Osza­­ma bin Laden terroristave­zérrel és a New York-i Vi­lágkereskedelmi Központ két ikertornya, illetve a Wash­ington melletti Pentagon épülete ellen tavaly szep­tember 11 -én elkövetett, ezrek életét kioltó terrortá­madással. A hátrahagyott üzenet pontos tartalmát nem ismertették. * * * Kabul, 2002. január 7. -AZ AFGANISZTÁNNAL szomszédos országokból a 2002-es év folyamán közel egymillió menekült hazaté­rése várható - hozta nyilvá­nosságra az utóbbi hónapk­­ban a menekültek mozgása alapján végzett számítások eredményét az ENSZ Mene­kültügyi Főbiztosságának (UNHCR) szóvivője. DEVIZA ÁRFOLYAMOK Január 8. 2002. 1 USD = 271.67 HUF 1 CAD = 170.42 HUF 1 EUR = 243.604 HUF A

Next