Californiai Magyarság, 2002 (80. évfolyam, 2-50. szám)
2002-01-11 / 2. szám
d\ouQ› 0 — O — I— Z› —I › “I I MAILMAN ATTENTION: WEEKLY NEWSPAPER! fljcMhmiai magyarsag (CALIFORNIA HUNGARIANS) VOLUME-81-NO.-2 * January 11, 2002 LOS ANGELES, SAN FRANCISCO, SAN DIEGO, CALIFORNIA, PIIOENIX, ARIZONA Canada 1 dollar Apróhirdetéseinket az INTERNET-en is megtalálhatják. " www.magyarsajto.com" An American Newspaper in Hungarian Language, 18349 Sherman Way, Reseda, CA 91335 Phone: (818) 996-7685 Fax: (818) 996-5306 Single copy in llie US 60 cents. oo ESTABLISHED jn 19 22 THE OLDEST Hungarian Weekly Newspaper in the United States West of the Mississippi A legnagyobb emigrációs magyar sajtóorgánum az Egyesült Államokban a Mississippitől nyugatra 80. ÉVFOLYAM ‰ CO ^ ‚ o ; * -- O CO 0 ~ — D co ^ * ;‚c CD _ · * — ° 3 OS’ * ~ m ‰ a. Z KÖZÖS AMERIKAI-OROSZ TÁMASZPONT KÖZÉP-ÁZSIÁBAN? Tádzsikisztánról, erről az Afganisztánnal határos középázsiai országról nem sokat tud a világ, hacsak azt nem, hogy egyike azoknak az iszlám népességű államoknak, amelyek egészen 1991-ig a Szovjetunióhoz tartoztak és akkor nyerték vissza függetlenségüket, amikor összeomlott a szovjet gyarmatbirodalom. Mivel ez a hatmilliós,,nagyon szegény kis ország gazdaságilag képtelen megállni a saját lábán. 1992-ben csatlakozott a Moszkva által létrehozott Független Államok Közösségéhez (FÁK), amely a volt szovjet tagköztársaságok egymással lazán összefüggő szervezete. Bevallott célja a gazdasági együttműködés megszervezése, de a nagy orosz birodalom feltámasztásáról álmodozók azért tartják fontosnak, mert ez az egyetlen összekötő szál, amely még létezik a volt tagországok között. Mivel Tádzsikisztán olyan szegény, hogy még határainak védelmét sem képes ellátni, államközi megállapodás alapján most is tartózkodnak a területén orosz fegyveres erők, amelyek egyrészről a határ őrizetéről, másrészről a belső rend fenntartásáról gondoskodnak. Amire szükség is van, mert röviddel a függetlenné válás után szélsőséges iszlámista körök lázadást szítottak, amellyel megdöntötték a törvényes kormányt. Már akkor orosz csapatok segítettek helyreállítani a nyugalmat, de a polgárháború tüze időnként még fel-fellobbant és csak 1997- ben sikerült békét teremteni egy ENSZ közvetítéssel létrehozott fegyverszünettel. Azóta is ENSZ-megfigyelők tartózkodnak az országban, de maradtak az orosz csapatok is. (Ez az egyetlen közép-ázsiai ország, ahol Moszkva ma is állomásoztat katonaságot, igaz, a kormány kérésére. De ez megfelel Oroszország érdekeinek is, mert Tádzsikisztán jelenti az utolsó előretolt támaszpontot India felé, amely Moszkva számára már évszázadok óta vonzó célt jelentett.) Tádzsikisztánnál mindeddig nem sokat törődött a világ, ám most egyik napról a másikra felértékelődött ez a hegyesvölgyes kis ország. Ennek két oka is van: egyrészt a lakossága moszlim és nem szabad hagyni, hogy tálibok vagy más szélsőségesek befolyásra tegyenek szert és újabb felkeléssel veszélyeztessék a törékeny nyugalmat, másrészt - ami még fontosabb - az országnak több száz mérföldes közös határa van Afganisztánnal. Az amerikai hadvezetőség számára nagy könnyebbséget jelenthet, ha a tálibok elleni légitámadásokra innét indulhatnak a bombázógépek, mert ezzel időt és pénzt lehet megtakarítani. Az amerikai diplomácia már az Afganisztán ellen megindított légiháború első napjaiban felvette a kapcsolatot Enomali Rahmanov kormányával és rövidesen katonai szakértők utaztak a fővárosba, Dusanbe-be, ahol engedélyt kaptak a repülőterek megtekintésére. A bizottság megállapította, hogy három légibázis kiépítésére van lehetőség és a munkálatok azonnal meg is kezdődtek. Rahmanov kormányának égetően szüksége van amerikai segítségre, s így a megállapodásnak nem volt akadálya. Azóta az afganisztáni célpontokat nemcsak pakisztáni területről és az Indiai-óceánon cirkáló anyahajókról felszálló bombázók támadják, hanem tádzsikisztáni repülőterekről startoló gépek is. És a gazdaságilag mélyponton lévő országba máris megindultak a segélyszállítmányok,de a Dusanbe-i kormány pénzügyi támogatásra, nagyobb dollárkölcsönre is számít. A második világháború óta Tádzsikisztán az egyetlen ország a világon, ahol ma egymás mellett állomásoznak amerikai és orosz csapatok, a legnagyobb egyetértésben. A terrorizmus fenyegetésére volt szükség ahhoz, hogy a két rivális között megszűnjenek az ellentétek. S.Gy. STIRLING GYÖRGY: VILÁGHELYZET AZ ÚJ AMERIKAI RAKÉTAVÉDELEM PERSPEKTÍVÁI Néhány nappal karácsony előtt Bush elnök bejelentette: felmondja az 1972-ben aláírt úgynevezett ABM- egyezményt (Anti-Ballistic Missile Treaty), amelyben egyrészről az Egyesült Államok, másrészről a Szovjetunió arra vállalt kötelezettséget, hogy nem fejleszt ki és nem telepít interkontinentális atomrakéták elhárítását lehetővé tevő rakétarendszereket. A hidegháború éveiben ez a megállapodás volt hivatva megfékezni a két ország közti fegyverkezési versenyt, amely abban az időben egyre gyorsult. Főképp a Szovjetunió szorgalmazta az egyezmény megkötését, mert a szovjet gazdaság minden tartalékára szükség volt, hogy lépést tudjon tartani az amerikai tempóval és Moszkva az ABM-egyezményt tekintette a további fegyverzetcsökkentési tárgyalások kiindulópontjának, amelyhez nagy reményeket fűzött. Amikor harminc évvel ezelőtt Richard Nixon és Leonyid Brezsnyev aláírták az egyezményt, amely tulajdonképpen nem volt más, mint a kölcsönös elrettentés taktikáján alapuló meg nem támadási szerződés, talán komolyan gondolták, hogy megmentették a békét. Ugyanis az egyezmény abból indult ki, hogy ha a nagyjából egyforma erejű atomarzenállal rendelkező felek egyike ki tud építeni egy olyan rakétaelhárító rendszert, amely védelmet nyújt számára minden rakétatámadással szemben, behozhatatlan előnyre tesz szert a másikkal szemben. Ha viszont mindkét fél szerződésben lemond a védekezésnek ilyen módjáról, Amerika éppúgy nem képes egy esetleges atomcsapás kivédésére, mint a Szovjetunió és az esélyek továbbra is egyformák maradnak. A szerződés megköttetett, de a fegyverkezési verseny lelassulása nem következett be. A Szovjetunió éppúgy folytatta a fegyverkezést és továbbra is éppúgy növelte támadó jellegű hagyományos haderejét, mint azelőtt és ha az Egyesült Államok nem akart kiszolgáltatott helyzetbe kerülni, kénytelen volt ehhez igazodni. Amikor Reagan elnök 1984-ben elhatározta a "csillagháborús programként" ismert rakétavédelem megvalósítását, abból a felismerésből indult ki, hogy a szovjet fél mind az interkontinentális rakéták számában, mind a robbanófejek menynyiségében fölényben van, s ezért Amerikának ki kell építenie a maga védelmi rendszerét. Moszkva kezdetben tiltakozott, de Reagan nem adta föl a tervét. A többit már tudjuk: a fegyverkezési verseny spirálja még inkább felgyorsult. A Szovjetunió ezzel nem bírt lépést tartani, gazdasága megrokkant és hogy a teljes gazdasági csődöt elkerülje, Gorbacsov kénytelen volt olyan engedményeket tenni, melyek következtében a vazallus országok visszanyerték szabadságukat. Aminek egyenes következménye volt, hogy összeomlott a szovjet gyarmatbirodalom, majd részeire bomlott maga a Szovjetunió is. A Nyugat egyetlen puskalövés nélkül megnyerte a hidegháborút. De mondhatjuk úgy is: a harmadik világháborút. Amikor Bush néhány hónappal ezelőtt megerősítette: az Egyesült Államok ragaszkodik saját stratégiai rakétavédelmi programjának megvalósításához, hangsúlyozta, hogy az kizárólag a terroristák és az őket feltételezhetően támogató úgynevezett "lator" országok (Líbia, Észak- Korea, Irak) ellen irányul és az ellenük való védekezést teszi hatékonyabbá. Elhatározásában - úgymond - megerősítette a szeptember 11-i New York-i terrortámadás, és el van tökélve arra, hogy ha kell, felmondja az ABM- egyezményt is. Hogy az ABM-szerződés hatályon kívül helyezése már mintegy két év óta a levegőben lógott, ez köztudott volt, hiszen a rakétavédelmi rendszer kiépítésének tervét már Clinton elnök felvetette és bejelentését Moszkva erélyes tiltakozással fogadta. Putyin kijelentette: a rakéta-elhárító program megvalósítása egyenlő lenne az ABM-egyezmény felmondásával. S ehhez a véleményhez még az Egyesült Államok több szövetségese (pl. Franciaország) is csatlakozott. Clinton megpróbálta meggyőzni Putyint, hogy a terv nem Oroszország ellen irányul, de nem sok eredménnyel. A szeptember 11 -i események nem várt lökést adtak az ügynek és Bush elnök - vállalva lépése minden következményét - most hivatalosan is bejelentette: megvalósítja a saját rakétavédelmét. Ezzel az ifjú Bush történelmet írt: ő az első államfő, aki felmondott egy nemzetközi Folytatás a 2. oldalon Majlgy, January 9, 2002 Hírek a nyugtalan világból... Washington 2002. január 7. - OSZAMA bin Ladennel, illetve a tavaly szeptember 11 -i terrorcselekményekkel való rokonszenvnyilvánítás olvasható ki abból a búcsúlevélből, amelyet az a 15 éves fiú hagyott hátra, aki szombaton, egy Cessna típusú, lopott kisrepülőgéppel belerepült a floridai rámpában egy 42 emeletes toronyházba. A gép teljesen összeroncsolódott, és a Charles Bishop nevű fiú, aki egyedül ült a gépben szörnyethalt. Más emberáldozatot nem követelt az eset, hiszen a Bank of America irodaépülete - hétvége lévén - üres volt. A felhőkarcolóban nem okozott statikai sérülést a becsapódás - az a 28. emeleti iroda azonban ahová a gép testének eleje befúródott természetesen teljesen tönkrement. A középiskolás Charles Bishop mintegy tíz hónapja járt pilótaképző iskolába, és onnan "kötötte el" az egyik Cessnát. Amikor a rendőrök megvizsgálták a holttestét, ruhájára tűzve cédulát találtak, amely a hatóságok vasárnapi közlése szerint "öngyilkossági bejelentésnek" tekinthető, és a motivációt illetően rokonszenvnyilvánítást tartalmaz Oszama bin Laden terroristavezérrel és a New York-i Világkereskedelmi Központ két ikertornya, illetve a Washington melletti Pentagon épülete ellen tavaly szeptember 11 -én elkövetett, ezrek életét kioltó terrortámadással. A hátrahagyott üzenet pontos tartalmát nem ismertették. * * * Kabul, 2002. január 7. -AZ AFGANISZTÁNNAL szomszédos országokból a 2002-es év folyamán közel egymillió menekült hazatérése várható - hozta nyilvánosságra az utóbbi hónapkban a menekültek mozgása alapján végzett számítások eredményét az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) szóvivője. DEVIZA ÁRFOLYAMOK Január 8. 2002. 1 USD = 271.67 HUF 1 CAD = 170.42 HUF 1 EUR = 243.604 HUF A