Californiai Magyarság, 2003 (81. évfolyam, 26-44. szám)

2003-06-27 / 26. szám

ßalifatmicti Magyarsag ßaUfrmia, Hungarians A Hungarian-American Weekly Newspaper Published in the Hungarian Language Magyar nyelvű Amerikai-Magyar Hetilap *** Megjelenik minden Pénteken Apróhirdetéseinket az INTERNET-en is megtalálhatják: “www.magyarsajto.com’ Postai cím: 18340 Sherman Way, Reseda CA 91335 * Ph: 818-996-7685 * Fax:818-996-5306 E-mail cím: calhun@pacificnet.net *** Honlap: www.magyarsajto.com STIRLING GYÖRGY: VILÁGHELYZET Milyennek ígérkezik a Pekingi Olimpia? Kína-sorozatunk eddigi folytatásaiból jól érzékelhetők a Mennyei Birodalomban végbemenő változások, ame­lyek következtében az utolsó 20-30 év alatt nagyobb átalakulásokra került sor a kína­iak életében, mint azelőtt évszázadokon át. A Távol-Kelet­i ország lélegzet­állító fejlődésének lehet tanúja a világ politikai, gazda­sági és kulturális téren egyaránt. Ez utóbbi vonatkozás­ban a közeljövőben még számíthatunk meglepetésekre: 2008-ban rendezik Pekingben az olimpiát, 2010-ben pedig Sanghajban lesz a világkiállítás. Két olyan ese­mény, amely az öt kontinens érdeklődésének központjába állítja Kínát és alkalmat ad a kína­iaknak arra, hogy látogatók százezrei számára bizonyíthassák be rendszerük fejlettségét. Ez a rendszer pedig mindkét alkalommal ki akar tenni magáért, és óriási erőfeszítéseket tesz, hogy mintaszerű rendezéssel elkápráztassa a résztvevő sporto­lókat, illetve az üzletembereket és az érdeklődőket. Az előzetes költségvetések számai csillagászatiak, de a szervezők azzal érvelnek, hogy a sok billió dollár, amelyet Peking és Sanghaj átépítésére szánnak, hosszú távon megtérül, hiszen a városok korszerűsítését már úgysem lehetett volna sokáig elodázni. Peking belvárosá­ban tucatjával rombolták le a rozoga hutungokat, a jórészt fából épült régi földszintes kína­i háztömböket és helyükre modern felhőkarcolókat emeltek. Ám a város­­rendezés során különösen vigyáztak arra, hogy a közis­merten rossz levegőjű fővárosból szellős "zöld" várost varázsoljanak. Már régebben kitiltották a városból a füstölgő motorú régi teherautókat és autóbuszokat, de a hatóságok nagyon komolyan veszik az egyre növekvő számú személyautó kipufogó gázainak ellenőrzését is. A város levegője egyre javul és mire megnyílik az olimpia, a hatalmas város beépített területeit mindenütt parkok és virágágyak tarkítják majd. A város levegőjének tisztasága érdekében máris kitelepítettek a belterületről több mint 100 üzemet, és a kazánok fűtésére eddig használt fekete szénről mindenütt áttérnek a gázfűtésre. De nemcsak magát a várost, hanem annak lakóit is meg kell változtatni, mire megindul az idegenforgalom (amihez a Peking­iek eddig nem voltak hozzászokva), mert a kína­iaknak - több ezer éves kultúrájuk mellett - vannak olyan szokásaik, amelyek a nyugati ember számára enyhén szólva visszataszítóak. Még az enyhéb­bek közé tartozik, hogy a Peking­iek a párás nyári melegben szeretnek pizsamában járni az utcán is, ami lehet, hogy praktikus viselet, de rontaná a városképet, ezért betiltották. Hatósági rendeletre tilos az utcán köpködni, zsebkendő nélkül orrot fújni, szemetelni és a parkokban tilos a virágokat letépni, de nem szabad dohányozni sem. Mindenütt táblák figyelmeztetik a polgárokat a tilalmakra és súlyos büntetést helyeznek kilátásba a magukról megfeledkezőknek. A város vezetői külön gondolnak az ide érkező külföldiekre és már most megkezdődött az idegenek számára érthetetlen szövegű kína­i útbaigazító táblák és utcanevek kicserélése. Sok száz idegenvezetőt képeznek ki és külön kiképzést kapnak a rendőrök is, akik közül az olimpián részt vevő minden nemzet nyelvére megtaníta­nak néhányat, így 20 magyarul tudó városi rendőr is teljesít majd szolgálatot az olimpiai faluban. Széleskörű tájékoztatásokat tartanak a lakosság felkészítésére is, úgyhogy Peking minden tekintetben ki akarja érdemelni a vendégszerető város nevet. Folytató a 2. oldalon A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY REFORMJA Korszakos lépést jelent a magyar egészségügy már régen esedékes megreformálásában az új kórháztörvény elfogadása. A parlament június 16-án 195-164 arányban megszavazta azt a törvényt, amely lehetővé teszi a gyógyító intézmények privatizá­lását, azaz engedélyezi, hogy kellő felkészültségű szakmai befektetők és vállalkozók kórházakat vezessenek. A magyar egészségügy már évtizedek óta súlyos gondokkal küzd, a ma­gyar kórházak állapota siralmas és a legtöbb kórház olyan ha­talmas adósságokat halmozott fel az utóbbi években, amelyek már-már lehetetlenné tették működésüket. A csőd szélén álló kórházak megmentésére az állam óriási összegeket áldozott, de az egészségügyi költségvetés kimerült, s ezért került sor az új kórháztörvény benyújtására. A kórházak privatizálását sokan ellenzik - többek között az Or­vosi Kamara és az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete is -, holott a legutóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy egyedül a privát kórházak képesek nyugati színvonalú szolgáltatásokat nyújtani a betegeknek. A Budapest környékén nemrég megnyílt néhány magánkórházban mind az elhelyezés, mind a kezelés kiállja a legszigorúbb kritikát is. A privátkórház természetesen nem olcsó mulatság, de a beteg, aki meg akar gyógyulni, nem sajnálja a pénzt, és inkább fizet, minthogy a túlzsúfolt, elhanya­golt, kopott és rosszul felszerelt állami, vagy megyei kórházak­ban kelljen szenvednie. Az egészségügyi biztosítóintézet terhei valószínűleg emelkedni fognak, de ezt ki kell gazdálkodni, mert a magyar alkotmány minden állampolgár számára biztosítja az in­gyenes orvosi kezelést. (Ami persze csak papíron van így, mert a rosszul fizetett orvosok és ápolónők mindenütt elvárják a bete­gektől a paraszolvenciát. A magyar egészségügy, reformjának egyszer ezt a kérdést is rendeznie kellene!) Lapzártakor érkezett hír: Mádl Ferenc köztársasági elnök nem írta alá a kórháztörvényt, hanem újratárgyalásra visszaküldte azt az országgyűlésnek. KIDOLGOZÁS ALATT AZ EURÓPAI UNIÓ ALKOTMÁNYA A Nyugat-Európa-i politikai élet nagy öregje, Valery Giscard d'Estaing volt francia köztársasági elnök, az Euró­pai Konvent elnöke 16 havi munka után az Európai Parla­ment plénuma elé terjesztette az EU alkotmányának ter­vezetét. A tagállamok és a tagjelölt országok, az Európai Parlament és az Európai Bizottság küldötteiből összeállí­tott konvent alapos munkát végzett, de a tervezet megvita­tása és végső formába öntése még hátra van. Az alkot­mány lép majd az eddigi EU-alapszerződések helyébe és az elnöki, valamint külügyminiszteri poszt létrehozásával, illetve az Európa Parlament hatáskörének bővítésével megerősíti az unió föderális jellegét. Azonban több tagor­szág részéről máris elhangzottak kifogások, elsősorban azért, mert úgy tűnik, a tervezet a szavazati arányok meg­változtatásával a kisebb országok rovására növeli a na­gyobb országok befolyását. Az alkotmánytervezet elfoga­dása körül viták várhatók. Ezek máris megkezdődtek a június 20-tól 23-ig tartó háromnapos Görögország­i EU- csúcstalálkozón, amelyre meghívást kaptak a jövő évi fel­vételre váró országok delegátusai is. Magyarországot há­romtagú küldöttség­­ tagjai Medgyessy Péter miniszterel­nök, Kovács László külügyminiszter és Juhász Endre uni­ós különmegbízott­­ képviselte a tanácskozáson. A CSEHEK IS IGENT MONDTAK AZ EU-RA A június 14-én befejeződött ügydöntő népszavazáson a lengye­lek után Csehország szavazó polgárai is az Európai Unióhoz való csatlakozás mellett voksoltak. Mégpedig igen nagy arányban: a szavazók 77,3 százaléka támogatta és csak 22,7 százaléka elle­nezte az uniós tagságot. Az eredmény annál is inkább meggyő­ző, mivel országos átlagban a szavazásra jogosultak 55 százalé­ka járult az urnákhoz és voltak vidékek - pl. Morvaország egyes részei -, ahol 80 százalékot is elért a támogatottság. (A Csehor­­szág-i referendum fényében még lehangolóbbnak tűnik a pár héttel előbb tartott Magyarország-i népszavazás, amelyen csak a szavazópolgárok 45 százaléka vett részt - 55 % otthon maradt - és a választásra jogosultaknak 38 százaléka - valamivel több, mint a választók egyharmada- mondott igent a belépésre. A ma­gyar szavazási eredmény volt a csatlakozásra váró országokban eddig tartott referendumok leggyengébbike, aminek okát azóta is találgatja a Nyugat-Európa-i sajtó, de elfogadható magyarázatot még senki sem tudott adni a kérdésre.) Mailed: 25 June 2003 Established / Alapítva One of the oldest Hungarian weekly newspaper in the USA Az egyik legrégibb és legnagyobb magyar emigrációs hetilap az USA-ban Volume/Évfolyam: 81 Issue/Szám: 26 Publication date: 27 June/Június 2003 MÓDOSÍTOTTÁK A KEDVEZMÉNY­TÖRVÉNYT Az Országgyűlés 195 "igen" szavazattal, 173 "nem" ellené­ben fogadta el a kedvezmény­törvény módosítását hétfőn. A változtatás szerint Ma­gyarország, ha az érintett állam igényli, kétoldalú kormányközi megállapodás alapján nyújt a határon túli magyarságnak oktatási, kulturális támogatást a szülőföldön. *** A SZLOVÁK kormányfő sajnálattal állapította meg hét­főn: a magyar Országgyűlés a Szlovák Köztársaság egyetér­tése nélkül, úgy módosította a kedvezménytörvényt, hogy nem számolta fel annak területen kívüli hatályát. A Budapest­i szavazás hírére Szlovákiában elsőként reagáló Dzurinda kijelentette: "A Szlovák Köz­társaság részéről elfogadhatat­lan, hogy a törvény alkalma­zása során a területenkívüliség érvényesüljön. A szlovák kor­mányfő úgy ítéli meg, hogy Magyarország egyoldalúan lépett és nem élt a magyar­szlovák alapszerződésben kínál­kozó lehetőséggel. *** A ROMÁN kormány véle­ménye szerint a magyar ked­vezménytörvény módosított változata sem mindenben felel meg az Európa­i normáknak, ezért továbbra is figyelembe kell venni az Európa­i szerve­zetek dokumentumait, hogy kétoldalú román-magyar megál­lapodást lehessen kötni a jog­szabály alkalmazásának feltéte­liről - hangsúlyozta a román kormány hétfőn este közzétett nyilatkozata. Mint a dokumentumban olvasható, a román kormány tudomásul vette a jogszabály módosítását, s a törvénnyel kapcsolatban 2001 -től kezdődő­en született Európa-i dokumen­tumokat abban a folyamatban kell figyelembe venni, amellyel­­ az Európai normákhoz igazít­ják a módosított törvényt. • *** DURVA KRITIKA A MAGYAR GAZDASÁGNAK KAOTIKUSNAK nevezte a világ vezető gazdasági lapja a magyar pénzügyi döntéseket. A Financial Times szerint Ma­gyarország néhány nap alatt elrontotta eddigi hírnevét, és ezért a kormány és a Nemzeti Folytatás a 2. oldalon E HETI (Keddi) DEVIZA ÁRFOLYAMOK 1 USD = 225,46 HUF 1 CAD = 166,04 HUF 1 EUR = 260,61 HUF

Next