Californiai Magyarság, 2006 (84. évfolyam, 3-44. szám)

2006-01-20 / 3. szám

2. oldal (inontiac Magyarság (84. évfolyam —3. szám) 2006. január 20. VILÁGHELYZET ( folytatás az 1. oldalról) lakókörzetenként úgynevezett fegyveres népi milíciákat szerveztek, amelyek ellenőrzik a lakosság minden lépését, és adott esetben bármilyen célra mozgósítani tudják a népet. Washington legnagyobb gondja az, hogy Chavez az olajüzlet állami hasznából sok pénzt juttat latin-amerikai baloldali po­litikusoknak, és főleg az olyan kommunistabarát ellenzéki erőket segíti, amelyek arra készülnek, hogy megdöntsék a törvényes rendet, ami veszélyezteti a térség stabilitását. Ilyen mindenre kapható lázadó csoportok léteznek Nicaraguában éppúgy, mint Salvadorban és Kolumbiában, de Paraguayban is működnek olyan szélsőbaloldali gerillák, akik mindig számíthatnak Chavez támogatására. Dél-Amerika több államában — mint fentebb már említettük — amúgy sincs megnyugtató kezekben a vezetés: Argentínában a peronista Nestor Kirchner ül az elnöki palotában, Ricardo Lagos chilei elnök annak idején a kommunista Allende jobb keze volt, Brazíliát a marxista meggyőződésű volt szakszervezeti vezető, Luiz Inacio Lula da Silva kormányozza, Uruguayban pedig a bal­oldali Tabaré Vasquez áll a kormány élén. A Bolíviában néhány hete, december 18.-án elnökké választott Evo Morales Castrot és Chavezt tekinti példaképnek. És valószínűleg hamarosan eggyel nő majd a baloldali latin-amerikai vezetők száma, mert a közeljövőben tartandó mexikói elnökválasztás esélyese, Manuel Lopez Obrador szintén szélsőbalra húz. A fenti körkép ismeretében teljesen érthető az, hogy az Egye­sült Államok kormánya aggodalommal figyeli, hogy hovatovább Venezuela lesz minden dél-amerikai szélsőbaloldali irányzat támogatója, és a kommunizmus népszerűsítője. Chaveznek persze könnyű, mert az olajprofitból mindenre futja, de azt úgy látszik elfelejti, hogy ahol nincs ilyen anyagi háttér — például nagy példaképe országában, Kubában — ott a világmegváltó eszme nem hozott mást, mint kilátástalan szegénységet. Talán itt érdemes kis kitérőt tenni Kuba felé, és belepillantani egy havan­nai átlagpolgár fazekába: hogyan is él és boldogul az a 11 millió ember, akinek sorsa úgy hozta, hogy Fidel Castro rendszerében élhet? Nos, amikor 1959-ben a forradalmár ügyvéd és csapata megdöntötte Batista diktatúráját, a lakosság többsége örömmel üdvözölte a változást, de aztán hamarosan jött a kiábrándulás. Kiderült, hogy Castro révén másik diktátort kaptak, csak éppen kommunista ideológiával, aminek következtében elmaradtak a külföldi turisták, elsorvadt az idegenforgalom, és az amerikai embargó miatt az ország gazdaságilag is elszigetelődött. Castro Marx tanaival lelkesítette (és etette) a népet, de azokkal nem lehet jóllakni. Némileg akkor javult a helyzet (és a jegyrendszer akkor szűnt meg), amikor Moszkva — felfedezvén az Amerika közelében lévő „lehorgonyzott repülőgép anyahajó” jelentőségét — felkarolta Castrot, és rendszeres támogatással tartott életben rendszerét. Legnagyobb segítséget a kedvezményes olaj­cukor cserekapcsolat volt, aminek keretében Kuba egyetlen kincse, a nádcukor állandó piacra talált a szocialista tábor országaiban. A Szovjetunió összeomlása után azonban mindez megszűnt, és visszatért a nyomor. A cukorgyárak többsége leállt, nagy a munkanélküliség, az üzletek polcain pedig alig van áru. Visszatért a jegyrendszer, és adagolják az alapvető élelmiszere­ket. A kubaiaknak mindenféle ügyeskedéssel kell kiegészíteniük a jövedelmüket, hogy a feketepiacokon szerezhessék be szükségleteiket. Mint a hiánygazdaságokban általában, a szigetországban is virágzik a feketekereskedelem, és dollárért mindent lehet kapni. Néhány évvel ezelőtt, a politikai légkör enyhülésekor (és hogy a csődöt elkerülje) Castro engedélyezte a magánszektort és nyugati vállalkozókat is beengedett az országba. Azóta luxusszállodák sora nyílt meg a helybéliek elől elzárt tengerparti üdülőhelyeken, a városokban pedig valutás boltok, magánéttermek, szórakozóhelyek és éjszakai mulatók csábítják a pénzes idegeneket. A kubai bennszülöttek persze be sem tehetik a lábukat ezekre a helyekre, mert a havi átlagfizetés 250 kubai peso, s egy orvos havi jövedelme sem haladja meg a 400 kubai pesot, amivel nem sokra megy. Tudni kell ehhez, hogy Kubában kétféle pénz van forgalomban: a konvertibilis peso, ami egyenértékű a dollárral, és a kubai peso, amiből 25 ér egy dollárt. Mindenki arra hajt, hogy konvertibilis pesohoz jusson, mert egyedül az bír vásárlóértékkel. A legtöbb kubainak vannak rokonai az USÁ-ban, s azoktól havonta maximum 100 dollár segélyt kaphat. Ez tartja felszínen a kubai családokat, akinek pedig ilyen nem jut, úgy segít magán, ahogy tud. Sokan mindenfélével üzletelnek — csempész­áruk­kal, de leginkább a munkahelyeken lopott holmikkal —, sokan „szobáztatnak”, azaz rövidebb-hosszabb időre szobákat adnak ki. Ide tartozik, hogy a hotelek és a szórakozóhelyek táján virágzik a prostitúció: a külföldiek által látogatott környéken mindkét nem­beli prostituáltak kínálnak szexuális szolgáltatásokat mindkét nembeli turistáknak. Szerencsére a világ népeinek többsége már kiábrándult azok­ból a tanokból, amelyek csak ezt tudják nyújtani. Érdemes egy pillantást vetni a cikkünk elején említett térképre és hasonlítsuk össze, mondjuk az 1980-as állapotokat a maiakkal. 25 évvel ezelőtt Nyugat-Európát kivéve, vörös volt fél Európa és Ázsia nagyobbik része, de Afrikában is sok vörös foltot találhattunk. Folytatás a 8. oldalon jsr*C.W1 AZ EGÉR BOSSZÚJA: PORIG ÉGETT A GAZDA HÁZA Rosszul járt az az amerikai férfi, aki a házában fogott egeret nemes egyszerűséggel kihajította az ablakon, egye­nesen bele az épület mellett lobogó, száraz falevelekből gyújtott tűzbe. A 81 éves Fort Sumner-i (New Mexico) Luciano Mares nagyot nézett, amikor a rág­csáló parázsló szőrrel kiugrott a lángok közül, és azzal a lendülettel beszaladt a házba. Az öreg innentől már csak a terjedő füst szagát és a növekvő hőséget érzékelte, majd menekülnie kellett az épületből. Mire a tűzoltók kiérkeztek, a száraz idő miatt a ház porig égett. Sérülésről a hatóságok nem tudnak, a gyújtogató egér pedig elpárolgott.*** VODKÁVAL MELEGÍTIK AZ ELEFÁNTOKAT Vodkával itatják az ele­fántok a mongol fővárosban vendégeskedő orosz állatido­márok. A Moszkvai Cirkusz művészei minden elefántba napi három liter italt öntenek bele. Az Ulánbátorba érkezett orosz vendégek tanácsot kér­tek a házigazdáktól, mit adja­nak a mínusz harmincfokos fagyban a trópusi éghajlathoz szokott két talpasnak, hogy ne szenvedjenek a zord idő­járástól. Mivel a vendéglátók semmi okosat nem tudtak mondani, az oroszok maguk voltak kénytelenek megoldást találni a problémára.*** A SÖTÉTBEN NINCS ETIKETT Vak pincérek szolgálják majd fel az ételt abban az étteremben, ahol a vendégek koromsötétben fogyaszthat­ják el vacsorájukat: a Dans Le Noir elnevezésű vendéglő jövő hónapban nyílik meg Londonban. A Franciaországban már bevált ötletet Edouard de Broglie francia vállalkozó vit­te el a brit fővárosba. A ven­dégek normálisan kivilágított bárban választhatnak az ét­lapról — mintegy 80 százalék a Meglepetés menüt választ­ja —, és aztán a vak pincérek kísértében lépnek be a sötét étterembe. De Broglie elmondta: azért alkalmaz vakokat pincérnek, mert ők magabiztosan mo­zognak a sötétben, és így né­mi biztonságot nyújthatnak a vendégeknek is, akik bizony alaposan megkeverednek at­tól, hogy nem látnak sem­mit. Olyannyira, hogy például képesek összetéveszteni a borjúhúst a tonhallal. „A sö­tétben nincs etikett. Nagyon nehéz nem beszélgetni a szomszédoddal, ha nem lá­tod. A légkör elég fesztelen, és az ételek íze is egészen más" — tette hozzá, s biza­kodónak mutatkozott a tekin­tetben, hogy a híresen merev angolok is feloldódnak majd. Párizsban mindenestre népszerű az ötlet, a nemrég nyílt koromsötét éttermet az elmúlt 18 hónapban már ezrek keresték fel. Minden­esetre nehéz úgy enni, hogy az ember ne borítsa fel a bo­rospoharát, miközben a ké­sét és a villáját keresgéli a sötétben. Marco Pierre White, díjnyer- voná<nl, cLc- Z1h.íLc.Ilc.A. tes séf, egy kedvelt londo­ni étteremlánc tulajdonosa megvetően nyilatkozott az új ötletről. „Az étkezésben a szem éppoly fontos, mint az íny. Ez a két dolog együt­tesen adja a finom vacsora él­ményét. Másrészről az étte­rem így biztosan jó pár fontot megspórol az elektromossá­gon" — mondta. Broglie-t nem nagyon zavarják a kritikák. Azt ajánlja, mindenki próbálja ki az éttermét, és nézze meg, hogy vajon trükk-e. „Az emberek a sötétben megértik az igazat" — mondta. *** PAP A SZÉPSÉGVERSENYEN: FELHÁBORÍTÓ? Mélységesen felháborodtak Norvégiában a női lelkészek, amikor kiderült, hogy egyik kollégájuk részt vesz az idei szépségverseny zsűrijében. „Felháborító, hogy közép­korú férfiak hiányos öltözetű tizenéves kislányokat bámul­nak órákon keresztül. És még felháborítóbb, ha ezt az egyház egyik tagja teszi" - jelentette ki a kolleginák ne­vében a norvég egyház egyik lelkésznője. A botrány akkor pattant ki, amikor kiderült, hogy Ei­­nar Gelius, a vaalerengai egyházközség vezetője is tagja lesz annak a zsűrinek, amely a Miss Universe szépség­­verseny norvégiai kiküldöt­tjét fogja kiválasztani. A lelkész­ asszonyok szerint eleve erkölcstelenek ezek a versenyek, mert a testi a­­dottságokat a szellemi képes­ségek elé helyezik, arról nem is beszélve, hogy számtalan tinédzserlány küszködik ko­moly problémákkal, mert nem hasonlít eléggé a férfi­­társadalom által kitalált női­deálhoz. Az idei verseny pedig az eddigieknél is elítélendőbb, hiszen most kifejezett köve­telmény, hogy a kiválasztott legyen „szexibb, mint valaha" - ezért a lányok fürdőruhában fognak elvonulni a zsűri tagjai előtt. A felháborodott vélemények szerint egy pap jelenléte csak inkább súlyos­bítja a helyzetet, hiszen eddig az egyház elhatárolódott a „hiúság vásárától". A 46 éves Einar Geliusnak azonban e­­sze ágában sincs lemondani a megtisztelő felkérést: sze­rinte ideje, hogy a lelkész asszonyok is felismerjék: az egyháznak igenis részt kell vennie a modern világ törté­néseiben. *** ÚJ GYÓGYMÓD FÉRFIAK SZÁMÁRA „Nézzünk nagy melleket, sokáig élhetünk" Nem mindegy azonban a méret: a dúsabbakat érdemes mustrálgatni. A jótékony ha­tás elsősorban 40 év felet­ti férfiakon mutatkozik meg —tehát nem a figyelt hölgye­ken. Dr. Franz Eping és kollégái három frankfurti kórházban vizsgálgatták az összefüggést, és arra jutottak, hogy azok, akik naponta 10 percig bá­mulnak nagy női kebleket, kevésbé kapnak infarktust és agyvérzést — írja a hirado.hu. Eping doktor 200 férfin végzett megfigyelés alapján azt állítja, hogy olyan mell­lények, mint Samantha Fox énekesnő, Pamela Anderson színésznő vagy Dolly Parton country énekesnő buja keb­leinek napi látványa szinte hihetetlen eredményt hozott: valamennyi betegének csök­kent a vérnyomása, javult a pulzusa, a szívmunkája és a keringési rendszere. A német orvosok azt a megállapítást is megkockáz­tatták, hogy a férfiak élete akár két vagy öt évvel is meghosszabbítható a mel­les módszerrel, amely ráadá­sul még csak nem is recept­köteles. *** Kapható a 2006-OS AMERIKAI MAGYAR ZSEB TELEFONKÖNYV Megrendelhető a Californiai Magyarság címén: PO Box 4437, Thousand Oaks, CA 91359-1437. Telefon: (805) 523-0111 Ára 5 USD dollár X­-X­-X­-X­-X­-X Fizessen elő lapunkra! USA Másodosztályú posta: 11 évre $21 03­­ évre $36 USA Első osztályú posta: V 1 évre $31­­ 1 évre $56 KANADA Első osztályú posta: V1 évre $31 03 1 évre $56 KÜLFÖLDI AIRMAIL: 1/2 évre $51 03 1 évre $96 CALIFORNIAI MAGYARSÁG ONLINE (CMO): 1 évre $15 (interneten $12) Előfizető neve: ____________________________________________ Pontos címe: ____________________________________________ (kérjük a ZIP code utáni 4 számot is feltüntetni) Telefonszáma: Fizetés módja: Check □ Moneyorder □ Creditcard □ Amennyiben kreditkártyával fizet, kérjük töltse ki az alábbiakat: CC number: _________________________________________ Expiration date:__________ Aláírás: Amount: $ Dátum: E szelvény beküldésével díjtalanul listázzuk címét és telefonszámát az Amerikai Magyar Zseb­telefonkönyvében. Amennyiben nem kívánja a listázást, kérjük jelezze itt: □ faldoway Magyarság PO Box 4437, Thousand Oaks, CA 91359-1437 Telefon: (805) 523-0111 tű Segítse elő a magyar szó, kultúra és hagyományok fennmaradását! 13 Szervezzen előfizetőket rokonai, barátai, ismerősei körében! x­-x­-X­-X­-X­-X Californiai Magyarság/Califomia Hungarians. ISSN 0744-8600, USPS 0084-440. Published weekly on Friday except last two weeks of September. Periodical postage paid at Thousand Oaks and at additional mailing offices in California. Postmaster: Send address changes to Californiai Magyarság, PO Box 4437, Thousand Oaks, CA 91359-1437. Published by: Hungarian Travel, Inc. Publisher: Attila Fényes. Szerkesztőség: 2841. Woodflower Street, Thousand Oaks, CA 91362-1174. E-mail:editor(5 californiaimagyarsag.com. Telefon: (805) 523-0111 Fax: (310) 317-7170 Előfizetés (USA) fél évre $21,1 évre $36. First class extra pótlék $20/év. KANADA­­1 évre $31, 1 évre $56, Külföldre (USA-n és Canadán kívül), légipostán $96/év. Az újság megvásárolható: Molnár Travel Agency, New York, NY. Az újság a szerkesztőségben is megvásárolható. A Californiai Magyarságban közölt cikkek nem minden esetben fedik a szerkesztőség véleményét, azokért aláírójuk felelős.

Next