Cegléd, 1948. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)

1948-07-04 / 27. szám

CEGLÉD, 1948. CENTENÁRIUMI ÉV, JULIUS 4. Ura 60 fillér IV. ÉVFOLYAM 27. SZÁM ABONY, BÉR­CÉL, JÁSZKARAJENŐ, KŐCSER, TÖRTÉL HETILAPJA A nagyobb terhet a tehe­tősebb gazdák viseljék Az ujga­xiák először takarítanak be jobb termést, először van jelentősebb eredménye­­ erejtékes munkájuknak. De ez a jobb termés csak arra való, hogy eleget tegyenek az állammal szemben becsületbeli kötelességüknek és egy kissé talpraálljanak. Még támogatásra és újabb jó termésre van szükségük, hogy megerősödjenek. Ezért igazságos az, hogy gyengébbek, kisebb, az erőseb­bek nagyobb terhet vállaljanak. Helyes intézkedése az a kormánynak, hogy a teher nagyobb felét, a na­gyobb­ gazdákra hárítsa — a múltban fordítva volt — minél kisebb, minél szegényebb volt a paraszt, — a ráeső holdankénti teher annál nagyobb volt. A tanyai penészes földes lakásért töb­bet fizetett, mint a nagygazdák két-há­­rom szobás egészséges lakásért. Nem beszélve a sok különféle adóról és a drága kamatról, amit a nagygazdáknak nem kellett fizetni. A múltban a ki­sparasztok sohasem tudták, mikor válnak földönfutóvá, so­hasem tudták, hogy az olcsón elárvere­zett földjüket, gazdag szomszédjuk mi­kor ragasztja a saját földjéhez. Ez a világ elmúlt, a népi demokrácia,­­a Magyar Dolgozók Pártja, a parasztság hű szövetségese fog vigyázni arra, hogy­ a kisparasztságot ne uzsorázhassa ki senki, a becsületes parasztok feje felett ne perdülhessen meg a dob. Ott lesz állandóan mellette, támogatja szerszám­mal, gépekkel, vetőmaggal, jószággal, olcsó kölcsönnel, hogy minél jobban erősödjön. Vigyáz arra, hogy a na­gyobb terhet — igazságosan — azok viseljék, akik jobban bírják, mert tud­ják, hogy így válik valósággá a Párt­nak az a jelszava: »Virágzó mezőgazda­ság, jómódú parasztság!« Ceglédi birkózók nyerték , Cegléd város mindig híres volt­ sportjáról. Különösen úszóink és birkózóink szereztek hírnevet Kossuth városának. Az utóbbi időben már-már az a hír járta, hogy a birkózó sport városunkban hanyatlófélben van. Ezt a­­hie­delmet megdöntötte a vasárnap megtartott országos birkózóverseny, ahol Cegléd város birkózó csapata 11 pontos győzelemmel az az országos nagydíjat első helyre került, megnyerte a Szabadság ku­pát. 11 legjobb magyarországi csapat mérte ösz­­sze erejét drámai küzdelembelétt s a ceglédi bir­­kózó csapat győztes lett. Ilyen 90 cm-es szin­­ezüst ötvöskezek által készített serleg még nem volt díjul kitűzve, amit a ceglédiek meg­nyertek. Második helyezést a VaS&B 8 ponttal vitte. Szakvélemény szerint csodálatos tel­jesítmény ez, a 384­00 lakosú kis várostól, nem várt eredmény, amikor nagyvárosok és a főváros jól felszerelt csapatai is küzdöttek a nagy­díjért. Szelepcsényi Imre polgármes­ter a Városnak hírnevet szerzett csapat nyer­tesei részére ünnepséget rendeztet, amikoris méltatni fogják a győzelem kiemelkedő je­lentőségét. Őszintén gratulálunk városunk birkózóinak. ­ Impozáns záróünnepéllyel végződött a gyermekhét Ötven leánykaruhát osztott ki az MNDSz Huszonhetedikén zárult a ceglédi gyermek­hét. A gyermekhét befejezésekor Vojnáro­­vics Miklósné, aki a­, ünnepi beszédet mon­dotta a következőképpen nyilatkozott a saj­tónak: — A Magyar Nők Demokratikus Szövetsé­ge egységesen, egységes szellemben az első feladatok közé emelte a gyermek problémá­­kat. Az idén eljutottunk addig, hogy egy egész héten át felejthetetlen élményt nyúj­tottunk a kicsinyeknek. A záró ünnepélyen 50 leánykaruhát osztottunk szét, melyekhez az anyagi fedezetet a műsoros estek bevéte­léből és a pártolió tagok adományaiból te­h­­TI JÁRULÉKOK a további intézkedé­sig az Ipartestület hivatalos helyiségében is fizethetők. Új Napközi Otthon-Óvoda nyílt 'v meg a Pesti út 4 szám alatt. Minden szülő, akinek 3-6 éves gyermeke van, je­lentkezzen az óvodában. Ezzel az Örömhírrel ismét igazolva látjuk a Magyar Dolgozók Pártja hirdetett program­jának­ gyors megvalósítását. A ceglédi Hitelsszövetke­zet a kisparasztság irányítása alá került Végre a kisparasztság felismerte a Hitel­szövetkezet fontosságát, rájött, hogy csak úgy szolgálja az érdekeit, ha saját kezér­­e veszi. Ltt vezetőséget választottak, amelynek a többsége kisparaszti Megkérdeztük az egyik új igazgatósági tagot, Ozsgyányi Ferencet, mi a véleménye a változásról — az eredmény később mutatkozik majd — mondotta Ozs­gyányi Ferenc — egyelőre az a legfontosabb, hogy a kisparasztok maguk követelték a Hi­telszövetkezetnek a kisparasztság kezébe való juttatását. Ebből látszik, hogy a kisparasztság felismerte már a szövetkezet jelentőségét, részt akar venni az irányításban. Fontos az is, hogy nem urat akar »megtisztelni« a vezetéssel, mint a múltban, hanem saját fajtáját kü­ldi oda. „ Nekünk az lesz a kötelességünk, hogy becsü­­­etes jó munkával bebizonyítsuk, hogy a pa­rasztság érdekeit szolgáljuk. Bebizonyítsuk, hogy a szövetkezet értékes támogatást tud nyújtani a parasztságnak.­­ — Terjed-e a szövetkezés gondolata a pa­rasztság között? — kérdezzük — Terjed — mondotta Ozsgyányi ujgazda. — 40 évvel eze­lőtt a parasztasszonyok ringyónak mondták­­azt a nőt, aki biciklire ült, ma az idős paraszt­asszonyok is biciklin hozzák a tejet, mert rájöt­tek, hogy gyorsabb és könnyebb, nem kell 7 —8 kilométeres úton gyalog cipelni két ne­héz banna tejet. Ahogy erre az igazságra rájöttek, rájönnek a szövetkezet előnyére is, miért kellene most is 40 esztendő ahhoz, hogy a parasztság rájöj­jön, hogy mi az előnyös számára — mondatta Ozsgyányi Ferenc. — Igaza van, sokat tanult már a parasztság és még többet fog tanulni, hogy felhasznál­hassa a maga és az ország javára. A Magyar Dolgozók Pártja szervezeti szabályzata Ki lehet párttag ? Ez a szervezeti szabályzat egy harcos él­csapat számára készült, lényege: olyan párt építése, amelynek minden tagja, tudatos önfe­gyelemmel alá­veti magát a párt határozatai­nak és a határozatokat ingadozás és meg­alkuvás nélkül végrehajtja. Állandóan tanul, hogy a kapott feladatot minél jobban hajthas­sa végre. A szervezeti szabályzat 2. pontja azt mondja: »A párt tagja az, aki magáévá teszi a párt célkitűzéseit, részt vesz vala­mely al­apszervezetének munkájában, alá­veti magát a pártfegyelemnek és rend­szeresen fizeti a tagsági járulékot. A­­párt tagja csak az lehet, aki 16. életévét betöltötte.« Megkérdeztük pártunk tagját, Erényi Re­zső elvtársat, mi a véleménye a szervezeti szabályzatnak erről a pontjáról. —­ Ebbe a pontba bele van sűrítve mindaz, amelynek alapján megállapítható, hogy valaki jó, vagy rossz kommunista-e — válaszol Erényi elv­társ. — A múlt és a jelein, s arra tanít ben­nünket, hogy a megadkuvó szociáldemokraták­nak nincs, nem is lehet egységes ideológiá­juk, éppen ezért nem lehet egységes — gya­korlati programjuk és céljuk serri, a jobboldali szárnyak azért süllyednek le minden ország­ban az imperialisták csatlósaivá, ezért lesznek árulói saját osztályuknak. Így értjük meg a politikai irányvonal fon­tosságát és annak fontosságát, hogy ezt az irányvonalat az MDP minden egyes tagjának meg kell ismernie és meg is k­ell tanulnia a cél­kitűzésekkel együtt, mert csak így lesz egységes a párt és csak így tudunk eredményesen har­colni az ismert és világosan megjelölt célért. Az a tapasztalatom, hogy a 2. pont ama tételének fontosságát, hogy: »a pártnak tagja az, aki részt vesz vala­mely alapszervezet munkájában!« — még nem ismertük meg eléggé — sokan úgy képzelik el, hogy az nem lehet más, mint a párt belső szervezetében végzett vala­milyen adminisztrációs munka. Adódhat ilyen is, de van sok más, nagyon fontos pártmun­ka. Elsősorban a tanulás. Minél jobban elsajátítani a marxi-engelsi-le­­nini-sztálini elméletet, mert az gyakor­lati cselekvésre is tanít bennünket. Leni­ni-sztálini tanítás, hogy az élharcos párt­nak nem­ szabad elszakadni a tömegtől. Hogy nem szakadunk el­­, ha állandóan köztük élünk, törődünk a bajaikkal, se­gítünk rajtuk — ez is nagyon fontos pártmunka, van még azonkívül sok más fontos pártmunka is. Ezek csak kiraga­dott részletek. A szervezeti szabályzatot minden tagnak pontosan kell ismerni, hogy pártszerűen és a Párt céljainak megfelelően tudjon minden tag csele­­­­kedni — ez is fontos pártmunka — mondotta befejezésül Erényi elvtárs. Tagjelöltek " Ma már az MDP tagjai sorába jutni nem könnyű, előbb félévig tagjelöltnek , kell lenni és ha valaki félévi becsületes pártmunkájával bebizonyította, h­ogy méltó a tagságra — akkor vehető fel tagnak. A 6­ pont azt mondja: »a tagjelölt köte­­­lességei és jogai azonosak a tagok kötelessége­ivel és jogaival, mégis azzal a különbséggel, hogy a tagjelöltek tanácskozó, de nem szava­zati joggal vesznek rész a pártszervezet tag­gyűlésein és értekezletein s hogy a pártbizott­ságba és a párt egyébb szerveibe nem választ­hatók ». Megszóltottuk Fehér Mihály tagjelölt elv­­társat, mi a véleménye a tagjelöltségről. — Én még nem ismerem­ a Pisztot, a marxi-tenini­­sztá­ni elméletet sem — mondotta Fehér Mihály tagjelölt elvtárs, — de annyit tudok, hogy komoly harcot nem lehet folytatni olyan hadsereggel, amelyiket kiképzés nélkül — csak az egyenruha tesz katonává. Ez a félév kikép­zés lesz a számunkra és egyben értékmérő is, de így legalább nyugodtak lehetünk, hogy egy ilyen Pártra, amilyen a Magyar Dolgozók Pártja lesz — nyugodtan rábízhatjuk a ma­gyar nép vezetését.. remtettük elő. Az MNDSz asszonyai közösen szabták és varrták meg a rhákat­. A népi demokrácia gazdasági erősödésé­vel erősödik a mi szervezetünk is és a jövő évi gyermekhét még szebb, még kiemelke­dőbb és jelen­tőség­te­l­jes ebb­é jeszi még többet tudunk nyújtani. ­ Két város polgármesterének tanulmányútja Cegléden Cegléd város közigazgatását és Szelepcsényi Imre polgármestert az "a kitüntető megtisz­teltetés ért, hogy a belügyminisztérium Hor­váth István Kiskunhalas és Cseh László Kis­kunfélegyháza polgármestereit Ceglédre küld­te a közigazgatás jó munkájának és a város helyes vezetésének tanulmányozására. Jóleső érzéssel állapítjuk meg, hogy Szelepcsényi Im­re polgármester olyan dicséretre méltóan vég­zi munkáját, hogy a belügyminisztérium példaként állítja más városok felé és ide küldi a polgármestereket, hogy megismerhessék a­ jól végzett munka módszereit és tamiljanak belőle. A Ceglédi Kereskedelmi Bank RT. lett városunkban a kijelölt állami pénzintézet A régi igazgatóság lemondott és az új igaz­gatóság f. hó 17-én megtartott rendkívüli közgyűlésén új igazgatóságot, és felügyelő bi­zottságot választott. Az igazgatóság elnökévé Szelepcsényi Imre polgármestert, alelnökév© Földes Pált a PMKB ügyvezető igazgatója választották meg. Szelepcsényi Imre megkö­szöni az új igazgatóság nevében a közgyűlés által megválasztásukkal dokumentált bizalmat és azon reményének ad kifejezést, hogy a mos­,­tani nehéz időkben útjára­ induló korszerű és új elgondolások szerint alakuló állami pénz­i­n­tézet Cegléd város gazda, iparos és kereskedő társadalmának érdekeit fogja szolgálni az új pénzügyi rendnek és legfelsőbb irányításnak megfelelő politikának tíz érvényes rendelke­zések betartása mellett. Utána Földes Pál ügyvezető igazgató tá­jékoztatta a közgyűlést az állami bankok sze­repéről és különös képen kiemelte a betétgyűj­­tés fontosságát a vidéki bankok szempontjából. Az államosított bankok sokkal előnyösebb hely­zetben vannak — mondotta — mint a régi magánbankok, mivel az állami bankok iránt nagyobb a bizalom, mert az ott elhelyezett tőkére maga az állam a garancia. Cegléd város közgazdaság helyzetét min­denben kedvezően fogja befolyásolni és a rendelkezéseknek­­megfelelően, a demokrácia szellemében végzi majd a bank a munkáját, a 1­3 éves terv megvalósításáért Cegléd város lakossága érdekeinek előmozdítására — fe­jezte be nyilatkozatát­ Földes Pál.. . Tizenegy felekezeti iskolát államosítanak Cegléden Véget ért a vita, a magyar dolgozó nép régi vágya teljesült, államosították a feleke­zeti iskolákat. Újabb lépés ez előre, most már a föld, a gyár, a bank után az iskola is a népé, a dolgozóknak a népi demokrácia ad­ta oda. Városunkban is a múlt héten történt meg a történelmi aktus­ A Miasszonyunk zárda vezetésével Szűcs Klárát, a Pesti-úti, a Kál­vária-úti, a Széchenyi-úti, a Vörösmarthy-úti és a Bajcsy Zsilinszky-úti iskolákhoz Si­rtonyi Istvánt nevezték ki ideiglenesen az igazgatói teendők végzésére. A Szabadság-téri központi áht., az Iskola­úti, a Körösi- és a Déli-úti református is­kolákhoz Bíró Sándort osztották be mint ide­iglenes igazgatót. A Népkör­ utcai evangélikus iskola ideig­lenes megbízott igazgatója Péntek Lajos lett. Az állami kezelésbe vétel adminisztrációs munkálatait végző dr. Köves Zoltán a követ­kezőket jegyzi meg: — Általában szegényes felszerelés került lel­­tárbaa. A katolikus iskolákban pedig alig­ vol­tak székek. Több helyen kölcsön padokban ül­tek a gyerekek. A zárdában szükség aszta­loknál tanultak és a tanulók maguk vittek otthonról székeket, hogy legyen mire ülniük, legjobban az­ evangélikus iskola volt­ aránylag felszerelve.­­ A hivatali szobában, ahol a beszélgetés folyik két férfi várakozik, majd közbe szól: 7. Megbukott a fiaim a katolikus iskolában, mert nem merít templomba. Pedig azért nem ment, mert messze van az Isten­ háza tőlünk télvíz idején. Jó tanuló lett az­­államiban — panaszkodik Kollár György többgyermekes apa. Munkatársunknak nyilatkozik Zs. Károly: — Nyolc családom van. Felekezeti iskolába járt­­, mert az volt közel. Én csak­­örülni tu­dok az államosításnak, mert elég haj -coli, az egyházi iskolákban. Cegléden nagyon sé­ta 11 h­álásak vagyunk ti népi demokráciának az államosításért. Ím­e a tények. Le kell szögeznünk, hogy el­kerülhetetlenül szükséges volt ez a lépés a nép érdekében,­­ hamarább kellett volna.

Next