Cegléd és Környéke, 1930 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1930-01-05 / 1. szám
2. oldal lassú pusztulásáról. Szomorú példa az már és nehéz közéleti betegségeket árul el az is, ahogy egy Csongrád mellett fekvő községben történt, hogy az iskolás gyermekekó része trahomája miatt a világtalanodás szomorú tábora felé halad. Az emberi lélek — ez a legcsodálatosabb valami — lehet rezonátor, vagy visszhang is, amely felé százféle hang százféle reflexiókat sodor, de ebben az esetben inkább kell, hogy legyen hangvilla, amely akárhova ütve is, mert á-ra van hangolva, mindig csak ugyanazt az á-t adja vissza, mintegy jelképezve a bennem élő meggyőződést, hogy testi megújhodásunk alfája a szociális egészségvédelem közigazgatásilag való szabályozása. Az amerikai Ford — ez az üzleti élet több mint tudományos művelője, de valóságos üzleti művésze — óriási vállalataiban a technikai világ csúcspontjáról nézve a világot, főelvének tekinti, hogy munkásainak sok ezre a legészszerűbb egészségvédelemben részesüljön. Mennyivel inkább kellene a magyar dolgozók közé, az eddig csupán ballaszt gyanánt megjelenő fogyatékosok táborát pozitívumként beleállítani a nemzet gazdasági és politikai erejének érdekében, mert különben a nemzetek közötti iramban nem tudunk egyenlő erővel helyt állani s félő, hogy számunkra is csakis egyedül az a mentség marad, hogy könyörgő szóval forduljunk irigy szomszéd támadóink felé. Ne bántsatok! továbbá a házon és háztetőn folyó javításokra a közönséget szembetűnő jelzéssel mindig figyelmeztetni kell. A gyalogjárók tisztasága és a balesetek elkerülése végett tilos a gyalogjárón tárgyakat, hulladékot — papír, gyümölcshéj stb. — elszórni vagy oda szennyes, vagy egészségre ártalmas folyadékot önteni. A házak utcára néző ablakából, erkélyről, kerítésről bárminemű porolást végezni, portörlő ruhát kirázni tilos. Kirakatokat, ablakokat, kapukat a portól letisztítani csakreggel 8 óráig szabad. Minden telektulajdonos vagy esetleg bérlő köteles a háza előtti gyalogjárórész állandó tisztántartásáról és a síkos járdarész tehintéséről gondoskodni. Lakott területeken, a közönség használatára rendelt utakon vagy közlekedési eszközökön köpködni és az orrot szabadon — kendő használata nélkül — kifújni tilos. Közfogyasztásra szolgáló levágott állatot, eladásra szánt bármiféle húst, továbbá ásvány-, és szikvizet csak csukott, vagy ponyvával fedett járművön lehet szállítani. Aki közlekedési balesetet okoz, köteles azonnal az első segélynyújtásnál segédkezet nyújtani. Ez a kötelezettség egyébként mindenkit terhel, aki ilyen balesetnél jelen van, vagy útjában ily baleset folytán segítségre szoruló sérültet talál. A balesetet akár vétkesen, akár vétlenül okozó egyén, 24 órán belül köteles a legközelebbi rendőrhatóságnál jelentkezni. 2. A közlekedési eszközökre vonatkozó rendelkezések. Minden gépjárműnek — motorkerékpár, teher-, személyautó — forgalmi engedéllyel, rendszámmal és igazolólappal kell ellátva lennie. Fel kell szerelve lennie minden gépjárműnek : 1. megbízható kormánykészülékkel, 2. hatásos fékberendezéssel, 3. teher- kocsiknál és autóbuszoknál a hátrafelé látást lehetővé tevő tükörrel, 4. teherautóknál a maximális terhelést jelző táblával, 5. erős hangú kürt jelzőkészülékkel, motorkerékpár | magas, autó mélyhangú, 6. hatásos és ki nem kapcsolható hangtompítóval, 7. baloldalon | levő kormánykerékkel ellátott, vagy csukott vezetőülésű gépkocsi mechanikai, éjjel megvilágítható, hátulról is látható irányjelző készülékkel, 8. olyan világító szerkezettel, amely mellett a hátsó rendszámot megvilágító lámpa csak magáról a rendszámtábláról oltható el, 9. nagyobb városokon kívül közlekedő gép- járműveknek az első segély nyújtásához szükséges kötöző és fertőtlenítő szerekkel. A gépkocsin elől két, hátul egy fehérfényű lámpának kell lennie. A hátsó lámpa kellően, 25 m-re láthatóan világítja a forgalmi rendszámot és államjelző betűt. Az oldalkocsi nélküli motorkerékpárra elől egy lámpát, hátul piros prizmát kell alkalmazni. Szekérnek gépkocsihoz való akasztása tilos. A gépkocsin és oldalkocsis motorkerékpáron elül és hátul, az oldalkocsi nélküli motorkerékpáron csak hátul rendszámot kell alkalmazni. A rendszámtáblát állandóan olvasható állapotban kell tartani, azt eltakarni, bármely módon olvashatatlanná tenni tilos. A rendszámtábla elvesztését a kiállító hatóságnak azonnal be kell jelenteni. Pótlásig ideiglenes igazolvánnyal és rendszámtáblával lehet közlekedni. A forgalmi engedély iránti mindennemű változást — tulajdonjog, kerület — azonnal be kell jelenteni az illetékes rendőrhatóságnál. Gépjárművet csak vezetői igazolvánnyal ellátott egyén vezethet. A vezető tanulása csak vezetői igazolvánnyal rendelkező egyén kíséretében történhetik. Forgalmas útszakaszokon ezenfelül szükséges névre szóló rendőrhatósági igazolvány is. Ilyen igazolványt csak olyan egyén kaphat, aki vizsgára bocsátását már kérte és akinek vizsgája napját már kitűzték. A vezetői igazolványt, néhány darab kitöltött betétlappal állandóan kéznél kell tartani. A vezetői igazolvánnyal csak olyan gépjárművet lehet vezetni, amilyennek vezetésére az igazolvány jogosít. A vezető 3 évenként, a közhasználatú gépjármű vezetője évenként tartozik magát orvosi felülvizsgálatnak alávetni. Megsérült, olvashatatlanná vált igazolványt ki kell cserélni. Elvesztett igazolványt azonnal be kell jelenteni. Az alkalmazást vállaló vezetők alkalmaztatásukat az erre a célra kapott könyvecskében pontosan igazolni kötelesek A vezetői igazolvány indokolt esetben visszavonható. Lakott területeken — ha az úttest teljesen szabad — a 3000 kg-nál könnyebb gépjármű óránként legfeljebb 40, a nehezebb 25 km-es sebességgel haladhat. Előzésnél a vezető az előzendő jármű vezetőjét két rövid kürtjelzéssel figyelmeztetni köteles. A vezető járművét lassítani, a szükséghez képest megállítani, veszély esetén a motor működését is megszüntetni köteles, ha a vele találkozó állatok nyugtalankodnak. A kocsis viszont köteles karfeltartással figyelmeztetni a vezetőt az állatok ijedős természetére. lány nevetése. Később, a hegyi után motor kattogására lettem figyelmes. Kihajoltam a korláton s egy motorkerékpárt láttam az én ismerőseimmel. A lány piros füzetet szorongatott a ké t közúti közlekedés szabályozása Közli: dr Hulin Béla rendőrfőtanácsos. II. A gyalogjáróra kiálló cég-, reklám-, vagy hirdetési táblát az épület falába kell erősíteni és úgy elhelyezni, hogy a járókelők lelki épségét, a közlekedés rendjét ne veszélyeztesse. Frissen mázolt falakra és tárgyakra taxijaik mellett a csatakos járdán. Azt számít ,gattam, hogy vehetek-e magamnak taxit ? ! Rövid szorzás és kivonás után megállapítot- ttam, hogy nem lehet és . . . ebben a pillanat- ban megállott előttem egy úriember, bemutatkozott és azt mondta, hogy mivel valószínűleg elvesztettem a kisérőmet, engedjem meg, hogy az autóján hazavigyem. Aztán kinyitotta a kocsi ajtaját, besegített az ülésre, ő maga pedig a soffőr mellé ült. Úgy éreztem magamat, mint a gyerek, aki csínyt követ el és sírni kezdtem. Hazaérve, az ismeretlen szótlanul meghajtotta magát és elrobogott. Márc. 3. Folyton erre a rosszul végződött bálra gondolok. Ez a kellemetlen befejezés minduntalan elfeledteti a bál kedves emlékeit s mint egy árny ráfekszik a kedélyemre, a munkámra, az életemre. Miért van az, hogy egy kellemetlen jelenet, találkozás, tekintet, szó, mosoly olyan frissen elevenedik fel emlékezetünkben még évek múltán is, míg a kedveset, a szépet sokkal hamarabb elfelejtjük. Miért erősebb az árnyék a fénynél ? Márc. 10. A főnök sokáig elnézte legújabb vázlatomat. Nem szólt semmit, de másnap felemelte a fizetésemet. Márc. 12. Jelentették, hogy egy ismert festő megnézi a tervemet. Itt-ott változtattam a rajzon és tudtam, hogy most megnézheti akárki. Dél felé a festőt jelentették. Ép a művezetővel tárgyaltam akkor. Az illető köszönt és hangjára nagyot dobbant a szívem : a festő báli kísérőm volt. Ő is megismert, de nem szólt semmit. Csak álltunk némán, ő a rajzot vizsgálva, én a cipőm orrát néztem. Aztán bejött a főnök és én kisurrantam. * A naplóban ezután minden nap hosszú beszámolók következtek, amelyeket nem olvastam el. Az utolsó lapon friss volt még az írás és ezzel a mondattal végződött: „Most pedig megyek Jancsival és a nagynénjével a János-hegyre“. Visszatettem a füzetet a helyére. A néni még mindig aludt s fentről lehallatszott a szében.* A történeti hűség kedvéért még fel kell jegyeznem, hogy az ősszel találkoztam a fiatal párral a gyorsvonaton. Alig kétéves szőke gyerek volt velük , a kisleányuk. A kicsike egy képes újságot nézegetett. Hirtelen megállapodott az egyik színes képnél: — Ilyen ruhát atajot, anytám ! Papa és mama összenéztek, kissé zavartak lettek, aztán papa ölébe vette a kislányt és csokoládét adott neki. A gyerek kissé csodálkozott, hogy nem kapott feleletet, de aztán kárpótolta a csokoládé. A következő állomáson kiszálltam. Sokáig néztem a vonat után, amíg csak egy kis pont látszott belőle a messzeségben. Ott tűntek el Pierot és a két Pierette. Miklósy Mária: CEGLÉD ÉS KÖRNYÉKE 1. szám