Cegléd és Környéke, 1933 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1933-01-01 / 1. szám

2. oldal CEGLÉD ÉS KÖRNYÉKÉ­ napnyi csendbe felejtkezett bele az emberiség... És most újra feléledt a békétlen vi­lágnak minden keserűsége ! Pedig az isteni Gyermek nemcsak születése nap­ját, hanem az év minden egyes nap­ját megszentelte szent tanításával és kitárta a minden boldogság útját. Csak a keze után kell nyúlni és Ő elvezet bennünket az igazi békesség útjára, hisz Ő mondja : „Én vagyok az út, igazság, élet“. .. Benne lehet minden reményünk­nek megvalósítása az újévben is. Ha tudjuk őszintén az Ő útját járni — egyesek és államok —, úgy vissza­tér a lelkünkbe a béke, a meg­­engesztelődés, a boldogság — mert akkor lesz igazság. A jövendő sivár és rideg kemény téli világában világítson mindenki szá­mára és hozzon igazi enyhe tavaszt, a krisztusi szeretet napja. Az újév igy és csakis igy lesz a csodálatos kenyér­törés bőséges áldásává. Városi közgyűlés Cegléd megyei város képviselőtestülete december 29-én délelőtt 9 órakor rendkívüli közgyűlést tartott dr Sárkány Gyula polgár­­mester elnökletével. Dr Várkonyi Ferenc 1. o. aljegyző hatósági tiszti orvosi bizonyítvány alapján 2 havi betegszabadságot kért, amit a közgyűlés részére megadott. Bicskei József és társaival útrendészeti szempontból kötött adásvételi szerződéseket, valamint özv. Kle­­mentisz Lajosnéval kötött üzletvezetői és bér­leti szerződést a közgyűlés jóváhagyta. Dr Szoboszlay István II. o. aljegyző lakáspénze ellenében a gubodi utcai aljegyzői lakás át­engedését kérte. Az állandó bizottság a kére­lem teljesítését javasolta, azonban a köz­gyűlés Szabó Károly és többek felszólalása után úgy határozott, hogy a dr­­ombos Lajos­ utcát egészen a piactérig kinyitja és a kisajátításhoz szükséges telkeket megvásá­rolja. A gubodi utcai aljegyzői házat pedig eladja és annak vételárát a kisajátításhoz szükséges összeg fedezésére fordítja. A je­lenlegi gazdasági viszonyok mellett erre a műveletre hosszú ideig nem fog sor kerülni s egyelőre minden marad a régiben. Ezután következett Szilágyi Imre és társai indítványa a Máv. osztálymérnökség áthe­lyezése és a fűtőház megszüntetése, más üzletvezetőséghez csatolása, valamint a Járás­bíróság területe egy részének lekapcsolása s más kbr. ítélőtáblás kerülethez csatolása tár­gyában állásfoglalás iránt. Dr Dobos Sándor városi ügyész hosszasan foglalkozott a kér­déssel és részletesen indokolta, hogy miért vált szükségessé a mai közgyűlés összehívása. Először az államvasutakkal kapcsolatos kér­déssel foglalkozott és előadta, hogy a terv szerint a kormány racionalizálási programja végrehajtásaképpen Ceglédet három felé sza­kítanák éspedig a nyársapáti rész kerülne a szegedi, a kecskéscsárdai rész a debreceni és a budai úti rész pedig a budapesti üzlet­vezetőséghez tartoznának. Előadta, hogy a terv szerint az osztálymérnökséget Szolnokra viszik és a közeli vagy távoli jövőben a fűtőházat, valamint az fűtőházfőnökséget megszüntetik. Tüzetesen indokolta, hogy mi­lyen mérhetetlen hátrányt jelent ez a város egyetemes lakosságára nézve a fejlődés szempontjából, mert hiszen köztudomású, hogy a vasutasság a város közgazdasági vérkeringésének egyik nagyon lényeges alkat­elemét képezte s nincsen olyan társadalmi osztály, amely meg ne érezné annak a 800—900 vasutas családnak az elvitelét, amely a terv keresztülvitelével járna. Részletesen foglalkozott ezután a bírósági szempontból végbemenő változással, amely szerint Zagyva­­rékas, Ujszász, Tószeg és Abony községeket lecsatolják s a kecskeméti törvényszéknek a szegedi táblához való csatolásával arra kényszerülnénk, hogy esetleg két napi idő­­veszteséggel kellene a város polgárainak a szegedi bíróságra utazgatnia, nem is beszélve arról, hogy milyen nagy hátrányokat kép­viselne a város fejlődése szempontjából az említett községeknek a lecsatolása, amely maga után vonná, hogy a ceglédi kir. járás­bíróság egészen kisforgalmú bírósággá deg­radálódnék. Indítványozta, hogy amennyiben a kecskeméti törvényszék mégis lecsatoltat­­nék, úgy a város azt kérelmezze, hogy a ceglédi járásbíróság a pestvidéki törvény­székhez csatoltassék és az illetékes ténye­zőkhöz nagyobbszámú impozáns küldöttség juttassa el a város kérelmét. Dr Hunyadi Ferenc felszólalásában utalt arra, hogy véleménye szerint ez a megmoz­dulás már elkésett, mivel a fűtőházi főnökség és osztálymérnökség elvitele befejezett tények. Hangsúlyozta, hogy nem szemrehányás ez senki részére, de mégis jó lett volna Magyary Lajos járásbírósági elnök többször hangoz­tatott aggodalmaira felfigyelni. Egyben a nagyobbszámú deputáció helyett azt indít­ványozta, hogy bizassék ez a kérdés teljesen a polgármesterre, akinek módjában áll, hogy kimagasló vezéregyéniségekhez is megtalálja az összeköttetés szálait, amik az ilyen ese­tekben sokkal többet érnek, mint a hivatalos küldöttségjárók, akiket a köztapasztalat sze­rint mindég kegyesen fogadnak, meghallgat­nak, ígéretekkel elhalmoznak, de az eredmény rendszerint el szokott maradni. Dr Hitler Miklós szintén hosszan foglalko­zott a szőnyegen fekvő kérdéssel, majd dr Piskóki István kifogásolta, hogy miért Szilágyi Imre és társai indítványára lett ez a közgyűlés összehíva, mert szerinte ezt a közgyűlést hivatalból kellett volna megtartani. Kukla Benő és Raffai Béla politikai térre akarták áttolni a kérdést, amit a közgyűlés tagjai állandó közbeszólással elleneztek. Végül elnöklő polgármester kijelentette, hogy a város nemrégiben is eljárt a város képviselőjével a tárgysorozaton szereplő kérdés kedvező elintézése érdekében, de sajnos az illetékes tényezőktől semmi biztatót nem kaptak. Egyéb­ként a főispánnal érintkezésbe lépett s az újév után nagyobbszámu küldöttség fogja a város memorandumát az illetékes tényezők­höz eljuttatni Az akarat az úr, a döntést ő intézi el . . . Végül azért is kell nevelnünk az akaratot, mert nevelésre képes, amire a gyakorlati élet­ből számtalan bizonyítékunk van. A szám­talan sok jóakaratú gyermek, akiknek szülei gondosan vigyáztak akaratuk helyes nevelé­sére, továbbá a szentek, a jellemes, akarat­erős emberek cáfolhatatlan példák arra, hogy az akaratot igenis meg lehet nevelni. A szen­tek hosszantartó lelki harcokban az isteni kegyelemtől támogatva nevelték akaratukat erősebbé, nemesebbé, szentebbé Természetesen mindnyájunknak el kell is­mernünk, hogy, akaratunkat igen nehéz meg­nevelni, képezni. Sok fáradság és gondba kerül ez a legnehezebb művészet Az a tudat azonban vigasztaljon meg bennünket, hogy mégis csak meg lehet nevelni, csak arra kell vigyáznunk, hogy főfigyelmünket ne kizáró­lag az észre fordítsuk, sem túlságosan a szívre, mert ezáltal elnyomnák vagy nagyon gyengítenék akaraterőnket. Oly szörnyeteghez hasonlítana akkor, amelynek túl nagy a feje, roppant vastag a teste és nagyon vékonyak, gyengék a lábai. A határozott, helyes és állandó akarat nevelés e társadalom egyik legszükségesebb és leghasznosabb tényezője. Neveljük szívós kitartással akaratunkat a jóra és akkor bol­dogabb lesz az egyén, boldogabb a társa­dalom. Nagelreiter Alajos dr. 1. szám — Bucsu-ünnepélyek. Ismeretes, hogy dr Taraba József és Alexy Rezső káplánok plébánosok lettek s minthogy a közeli napok­ban elhagyják Ceglédet, azért karácsony más­napján a Jézus Szive Szövetség, ahol Száraz Teréz mondott a leánykor nevében hatásos búcsúztatót, ezután pedig a Katholikus Nő­szövetség rendezett a zárdapolgári iskolában teadélutánt, ahol szintén melegen ünnepelték az új plébánosokat . December 27-én pedig a Katholikus Körben a jóbarátok és isme­rősök rendeztek bucsuvacsorát, amelyen fel­szólaltak Szilágyi Imre, dr Hunyadi Ferenc, Nagy László, Pavelits Manó s a felköszön­­tőkre dr Taraba József és Alexy­ Rezső megható szavakkal válaszoltak, megköszön­ték a hívek odaadó támogatását s kiemelték, hogy a ceglédi hívek szeretete a legszebb bizonyság arra, hogy nem dolgoztak hiába. — Eljegyzés: Piros Magdát, dr Piros Gyula ügyéd bájos leányát eljegyezte Stréda János, a Magyar Nemzeti Bank ceglédi fiókjának tisztviselője. — A Kát. Nők Egyesülete január 4 én, szerdán délután 4 órakor gyűlést tart a zár­dában. — Bucsuzás. Minthogy az ünnepek miatt az utolsó pillanatig nagy munkában voltunk, nem tudtunk bucsulátogatást tenni. Ezért ezúton veszünk búcsút összes jóbarátainktól és ismerőseinktől. Tartsanak meg jó emléke­zetükben. Dr Taraba József és Alexy Rezső. — Hangverseny. Városunk életében ki­emelkedő jelenség Mezriczky Lajos zongora­tanár és Szirmay Reginald Zeneművészeti Főiskolai hallgató együttes hangversenye. Köztudomású, hogy a most végzett zongora­tanár elhatározta Cegléd zeneértő közönsé­gének állandó foglalkoztatását s a helyi zenekultúra kiépítését. Első pillanatban nehéz feladatnak látszik a vállalkozás, de ismerve Cegléd viszonylag magas zenei és irodalmi érdeklődését, már most, első alkalommal is bizakodással tekinthetünk a fiatal­­úttörő lelkes vállalkozása elé. Jelenjünk meg minél szebb számban január 14-én az evangélikus iskola dísztermében este 8 órai kezdettel tar­tandó hangversenyen. —s. — Népmozgalmi kimutatás. Cegléd megyei város területén 1932. év folyamán élve szüle­tett 806, halva 36 gyermek ; elhalálozott 792 embertársunk, szaporodás 14 lélek. Házas­ságot kötött pedig 290 pár. — Részletes ki­mutatást a jövő heti lapszámunkban közlünk.

Next