Észak-pestmegyei Népujság, 1949 (5. évfolyam, 15-51. szám)
1949-04-10 / 15. szám
Lazok-szen megyei Mintaszerű Cegléd közegészségügye Nem bocsáthatók el a mezőgazdasági munkavállalók Méltó büntetést kaptak a szabotáló KULAKOK V. ÉVFOLYAM 15. SZÁMÁRA 60 FILLÉR 1949. ÁPRILIS 10. Mezőgazdasági verseny Most, amikor a mezőgazdasági munkák nagyobb arányokban indulnak meg, foglalkoznunk kell ezzel a kérdéssel. Mindnyájan tudjuk, hogy dolgozó népünk élelmiszerrel való ellátása, mezőgazdaságunk termelésétől függ. Tudjuk azt is, hogy mezőgazdasági többtermelésünknek nemcsak a dolgozók jobb ellátása a célja, hanem a parasztság kiemelése az alacsony, kultúra nélküli életből. A mezőgazdaság gépesítése, átállítása nem történhet meg máról-holnapra, de versenyezni, hogy ki tudja a munkáját idejében és jobban elvégezni — már tudunk most is. Dolgozó parasztságunk egyre jobban ismeri fel a verseny jelentőségét. Kisparasztságunk ismerte fel először a verseny fontosságát. Ma már a középparasztok is tudják, mit jelent számukra a verseny. Tudják, hogy a népi demokrácia, a kormányzat könnyíteni igyekszik a középparasztság helyzetén is és a Magyar Dolgozók Pártja szövetségesének tekinti és arra törekszik, hogy a középparasztságot bevonja az új társadalmat építő munkába. A harc csak a kizsákmányoló kulákok elen folyik. De a kulákság elleni harc a középparasztság érdekeit is szolgálja, mert a kulákság a középparasztot is lenézki uzsolma. A tavasszal megindult mezőgazdasági verseny azt mutatja, hogy a tavaszi versenybe nagyobb lendülettel kapcsolódik be a középparasztság is. A dülőértekezletekre nemcsak eljárnak, hanem hozzá is szólnak a kérdésekhez, gyakorlati tapasztalataik alapján, hasznos javaslatokat tesznek. Verseny közben így kerül közelebb egymáshoz a kis- és középparaszt, így bontakozik ki lassan a versenynek, a dolgozó parasztságot egy táborba forrasztó jelentősége is. Az igazi céltól még messze vagyunk, a hároméves tervünk befejezésével csak az alapokat rakjuk le. A cél az, hogy minél rövidebb idő alatt eltűnjön a gazdasági és kulturális különbség az értelmiség, munkásság és parasztság között. De ezt csak munkával, minél több és jobb, tervszerűbb munkával tudjuk elérni, ha tudatában leszünk annak, hogy magunknak dolgozunk, ha munkánkba belevisszük minden tehetségünket, tudásunkat, szorgalmunkat. Erre nyújt bőséges alkalmat a mezőgazdasági verseny. Szomszéd községeink, városaink parasztsága figyeli egymást — ki hol tart már — utolsó nem akar lenni senki, az elsőség nemcsak dicsőség, hanem hasznos is. Az ipari munkásság versenye messze előtte jár a mezőgazdasági versenynek, nagyobb az eredménye A tavaszi szélesebb alapon induló mezőgazdasági verseny azt mutatja, hogy parasztságunk az idén nagyobb eredményeket ér el, mint tavaly. at béke melletti károm állásfoglalás, a Szovjetunió iránti hála megnyilvánulásai voltak a felszabadulási ünnepségek Határtalan lelkesedéssel ünnepelte 4.-én Cegléd, Abony, Monor dolgozó népe felszabadulásunk negyedik évfordulóját. CEGLÉDEN 4.000 dolgozó gyűlt össze a Kossuth-térre, hogy méltóképpen róják le hálájukat a dicső Szovjetuniónak mindannyiónk várva várt almáért, a felszabadulásért. A Himnusz eléneklése után Bartha Balázs, a Népfront nevében üdvözölte az ünneplő közönséget, majd pedig Csiszár Ernő sikeres szavalata után Szelepcsényi Imre polgármester mondotta el ünnepi beszédét. — 1945. április hó 4.-e új korszakot nyitott meg a magyar nép történetében — kezdte beszédét Szelepcsényi elvtárs. — És mi tudjuk, hogy a hatalmas eredményeket elsősorban a Szovjetuniónak köszönhetjük, mert eljöttek és vérüket hullatták értünk Lenin és Sztálin fiai, hogy mi is szabadok legyünk. — Egyre szorosabban zárkózunk fel a Szovjetunió mellé, a többi békeszerető népekkel, mert tapasztaljuk, hogy ez az egyetlen út a békére és fejlődésre. A magyar nép szíve tele van hálával a nagy Szovjetunió iránt, leszámolunk a belső ellenségeinkkel és fokozott tempóban építjük a szocializmust és ennek bástyája az ötéves terv, melynek elvégzése mindannyiónk boldogabb holnapját eredményezi. MONOTON 3.000 ünnepig vonult fel az elesett szovjet hősök emlékműve elé, ahol Steckler József elvtárs, az MDP járási bizottságának titkára emelkedett szólásra. — Az egész magyar dolgozó nép egy emberként áll talpra a béke megvédéséért — mondotta — a mi szabadságunk és függetlenségünk szent és sérthetetlen. Az imperialista spekulánsok nem tudnak nyerészkedésért vérfürdőt rendezni mégegyszer Európában, mert a békefront tábora a nagy Szovjetunió oldalán oly erős vár, hogy azt kardcsörtetéssel, valamint háborús zajjal megfélemlíteni lehetetten. A dolgozó magyar nép építi a szocializmust, munkájában nem lehet sem belső sem külső ellenségnek meggátolni. A Függetlenségi Népfront biztos zár j joga fejlődésünknek. A BONY dolgozói is lelkesen ünnepeltek e történelmi napon. Hála és szeretet áradt a szónok szavaiból. A Szelei úti általános iskola énekkara a Szovjet Himnuszt énekelte el, majd Csaba Mária szavalata után Mikó József községi főjegyző lépett a szónoki emelvényre. Hangsúlyozta, hogy a Szovjet Hadsereg harcolta ki a népek felszabadítását és békéjét, melyet az imperialista uszítók most ismét lángba akarnak borítani. A népi demokráciák felszabadult országai azonban a fasizmus igájából való megszabadulás óta tovább dolgoznak, építenek, szabadon és békében akarnak élni. Ezt a békét meg akarják és meg is fogják védeni. Abony dolgozó népe munkájával, a termelés növelésével, a szocializmus építésével áldoz legméltóbban a Szovjetunió szabadságot és békét hozó hős Hadseregének. Délután a népkert sportpályán a »Munkára Harcra Kész Sportmozgalom« rendezett sportbemutatókat és mérkőzéseket. Az EPOSz röplabdacsapata a rendőrség röplabdázóival mérkőzött meg, utána pedig az MTE kombinált labdarúgócsapata játszott a »Munkára Harcra Kész Sportmozgalom« labdarúgó együttesével. Este 7 órakor a felszabadulás ünnepére díszelőadást rendezett a nagy-, teremben a Magyar Dolgozók Pártja. Zsafolásig megtelt a nézőtér, mikor a pedagógus énekkar éneklése után kezdetét vette a műsor. A megnyitó beszédben Nagy F. Lajos emlékezett meg a felszabadulás napjának április 4.-ének jelentőségéről. Mindenütt, a legkisebb falu i* zászlóerdőbe öltözött és a nép lelkesen ünnepeite nagy Simon Vöröskoszorút,c*A helyet-Hel, a Pártok, a Népfront, a népi szervek a szabadságunkért hősi halált halt szovjet katonák emlékműveire. A magyar dolgozók szívvel-lélekkel ünnepeltek április 4-én. Az Egyesült államok csatlósai útján az UNO elé akarja vinni a Mindszenty ügyet A hazáját eláruló Mindszenty bukásával súlyos csapás érte az imperialisták középeurópai politikáját, ezért nem akarnak belenyugodni vereségükbe és csatlósaikon keresztül az UNO elé akarják vinni a Mindszenty ügyet. Ők maguk nyíltan nem merik tenni, mert tudják, hogy ha a bűn mellé kiállnak — erkölcsi vereséggel végződhet számukra — ezért bérenceikkel csináltatják. A magyar Köztársaság kormánya, Stajk László, külügyminiszter által aláírt nyilatkozatában tiltakozik ez ellen az UNO elnökségénél. A nyilatkozat többek között megállapítja: "A magyar kormány kénytelen megállapítani, hogy a Mindszenty ügynek az UNO közgyűlésén való napirendre tűzésére vonatkozó indítvány a legszorosabb kapcsolatban áll azzal a rágalomhadjárattal, amelyet a béke és a demokrácia ellenségei az új háború előkészítésének szerves részeként Magyarország ellen indítottak meg. A magyar kormány leghatározottabban tiltakozik az ellen, hogy az UNO közgyűlése a tényeknek tudatos eltorzításából induljon ki. Az emberi jogokat kétségtelenül megsérti olyan országokban, ahol haladó szervezetek tagjait politikai meggyőződésük miatt fogják perbe, ahol a néger, vagy más fiszínesbőrű állampolgárokra vonatkozóan megkülönböztető és megalázó törvények és rendszabályok egész sora áll fenn, vagy másokban, ahol — mint Görögországban, Spanyolországban, — tucatjával lövik főbe, akasztják fel, vagy kínozzák halálra a demokrácia és a szabadság harcosait.« — A világ dolgozóit nem fogja megtéveszteni és félrevezetni az, ha Amerika erőszakosan az UNO élén ráncigálja a Mindszenty-ügyet. Minden becsületes dolgozó tudja, nemcsak Magyarországon, hanem a világ minden részén, hogy Mindszenty súlyosan vétett hazája ellen: az imperialisták kémje és bérence volt és ha Amerika az UNO elé viteti, ezzel, csak bebizonyítja, hogy a vádak igazak és a vereség nem minket, magyarokat ér, hanem Amerika háborúra uszító imperialistáit és csatlósait. Jó és rossz dűlőst Cegléd határában A dolgozó kis- és középparasztságmegértette azütemter versenyben valói elvégzésének fontosságát, minden realált rémhírterjesztés, lebeszélés, félrevezetés ellenére öntudatosan, eltekintve kisebb hibáktól, szép eredményt ér el. Cegléden az összes tavaszi vetést (tengeri kivételével) árpa, napraforgó, répa, zab, stb. az Intézet-dűlő parasztsága 100 százalékig teljesítette, vezetőjük Orosz Ferenc kisparaszt, Kelemen Menyhért juttatott dűlőbiztos, Orosz dűlője 99, a Márta dűlő Molnár János vezetésével és a Gyulai dűlő Határ János irányítása mellett a tavaszi vetéseket, jóval a határidő előtt, csaknem 100 százalékig teljesítette. A Kozma dűlő és a Bonafika sajnos csak 25—30 százalékot tud a vetésben felmutatni. Mint értesültünk ezeken a részeken a svábság szabotálja a vetést. Megállapítható, hogy az ősszel idejében elvetett rozsban a szél nem tesz annyi kárt, mint a késői vetésekben. Számos példa mutatja, hogy a nagyobb darab fehér kenyérért folyó harc több, jobb szívvellélekkel, versenyben végzett munkát követel. Felszámolja a falu elmaradottságát, nagymértékben emeli az életszínvonalat az ötéves terv A hároméves terv megvalósulásával újjáépítésünk korszaka lezárul és a következő szakasz népgazdasá- gunk újjáalakításának, fejlesztésének szakasza lesz. Az ötéves terv feladata országunk iparosításának meggyorsítása, mezőgazdaságunk fejlődésének meggyorsítása, népünk életszínvonalának emelése, a volt uralkodó osztályok műveltségimonopóliumának megszüntetése, a falu és város közötti különbség fokozatos eltüntetése, honvédelmünk, néphadségünk fejlesztése. Az ötéves terv fejlett, korszerű közlekedést teremt, felszámolja a falu elmaradó tagágát és jelentős mértékben emeli dolgozó népünk életszínvonalát. Az ötéves terv végrehajtása biztosítja, hogy népünk életszínvonala az 1938-as életszínvonal másfélszeresét éri el, az 1949-eshez képest pedig 39 százalékkal emeli azt. Az ötéves terv sikeres megvalósításához elengedhetetlenül szükséges az, hogy mindenkikér oda jusson, ahová kell. Ezért szembe kell szállni mindenféle pazarlással, pocsékolással. Szükséges az, hogy továbbra is erősítsük az ország munkás-paraszt jellegét, a nemzet minden haladó ereje, munkások, parasztok, értelmiségiek, kisemberek vegyenek részt az építő munkában. Szükséges az, hogy megvédjük a békét és továbbra is erősítsük az együttműködést a béke harcos frontjával, élen a Szovjetunióval. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége megtárgyalta és elfogadta a népgazdaság ötéves tervéről szóló javaslatot, amelyet a Népfrontba tömörült politikai és társadalmi szervezetek, az egész nemzet nyilvánossága elé terjeszt széleskörű megvitatásra. A Szovjetunió emlékiratot adott ki az Északatlanti Szerződéssel kapcsolatban Az imperialisták, élen Amerikával és több európai állam csatlós kormányával »Északatlanti Szerződés« címen, a békét veszélyeztető szövetséget akarnak kötni, amely a Szovjetunió és a haladó népek ellen irányul. Amerika átvette a németi fasiszták szerepét és célját, — világuralmat akar az amerikai tőkések számára, s hogy a népeket elnyomva, biztosítsa számukra a piacot, a profitot ,— veszélyeztetve ezzel a világbékét. A Szovjetunió, mint a béke őre, emlékiratban figyelmezteti erre az imperialistákat. Figyelmezteti arra őket, hogy ez a Szerződés az eddigi megállapodások súlyos megsértését jelenti, amiért a felelősség az imperialistákat terheli. Az emlékirat első pontja megállapítja: Az Északatlanti Szerződésnek semmi köze sincs a szerződésben résztvevő államok önvédelmi céljaihoz. Ezeket az államokat senki sem fenyegeti és senki sem készül őket megtámadni. Ellenkezőleg, ez a szerződés nyilvánvalóan támadó jellegű és a Szovjetunió ellen irányul. Ezt a szerződésben résztvevő államok képviselői sem tagadták meg nyilatkozásaikban. Az Északatlanti Szerződés ellentétben van azokkal az egyezményekkel, amelyeket a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok és Nagybritannia a jaltai és potsdami értekezleten, valamint az említett hatalmak képviselőinek a második világháború idején és után tartott tanácskozásain kötött. Ezeknek az egyezményeknek értelmében az Amerikai Egyesült Államok és Nagybritannia, épúgy, mint a Szovjetunió kötelezettséget vállalt, hogy együttműködik az egyetemes béke és nemzetközi biztonság megerősítésében és hozzájárul az Egyesült Nemzetek Szervezetének megerősítéséhez. A világ dolgozó népei felismerték, hogy az »Északatlanti Szerződés« milyen súlyosan veszélyeztetia békét és olyan nagyarányú mozgalmat indítottak a béke megvédése, érdekében, hogy megdöbbentette az imperialistákat és minden módon igyekeznek megakadályozni, hogy tovább terjedjen, mert tudják, hogy a békemozgalom keresztül húzza számításukat. ELŐRE A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁVAL A NÉPI DEMOKRÁCIA ÚTJÁN A SZOCIALIZMUSÉRT