Észak-pestmegyei Népujság, 1950. január (6. évfolyam, 4. szám)

1950-01-01 / 4. szám

ö&jmk­p&Ltm£jq,y,ei­­ss ötéves terv indulásakor boldog új évet kíván« kedves olvasóinkna­k.J.évfolytWn, 4. «wmAma 30 ntAj'.nkW»» Jelentős lépés a szocializmus építésének útján 1949 december 28-ika nagy nap lett a szocialista Magyarország építésé­ben. Ezen a napon fogadta el a mi­nisztertanács és emelte törvényerőre a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a tíz munkásnál többet foglal­­koztató és a külföldi tőkés tulajdon­ban levő magyarországi vállalatok ál­lamosítását. Az erről megjelent tör­vény leszögezi: „Az ötéves népgazda­sági tervről szóló törvény sikeres megvalósítása szükségessé teszi, hogy az ipar, a bányászat és kohászat, va­lamint a közlekedés területén a Ma­gyar Népköztársaság saját kezében összpontosítsa azokat a termelő és szállító eszközöket, amelyek akár je­lenlegi szervezeti formájukban, akár pedig megfelelő átszervezéssel gazda­ságos nagyüzemi gyári jellegű terme­lés céljára alkalmasak". Ma már mindenki előtt világos, hogy hároméves tervünket nem tud­tuk volna megvalósítani, ha tavaly márciusban nem államosítjuk a száz­nál több alkalmazottat foglalkoztató üzemeket. Csak ez a lépés tette lehe­tővé, hogy hatalmas fellendülést­­ér­jünk el a termelésben, hogy új lendüle­tet vegyen a munka, hogy megváltoz­zon a dolgozóknak a munkához való viszonya, hogy megindulhasson a szo­cializmust elősegítő munkaverseny. Csak ez tette lehetővé, hogy ma már győzelmesen leinthetjük, hogy három­éves tervünket 8 hónappal a hatáidő előtt befejeztük. A tavalyi államosítás lehetővé tette, hogy egész­­ nagy iparunkat valóban kézbevegyük, ellenőrizzük és munká­jukat tervszerűen irányítsuk. Tavaly azonban csak a magyar tőkések vál­lalatait államosítottuk. A külföldi ka­pitalisták továbbra is megtartották magyarországi vállalataikat és érde­keltségeiket. Megyénk területén­ pél­dául olyan hatalmas üzem, mint a Budakalászi Textilművek, a Váci Salomon, a Kecskeméti Gyufagyár és sok más kisebb üzem egészen mos­tanáig külföldi tőkések kezén maradt. Hogy ez a felemás helyzet milyen károkat okozott népgazdaságunknak, arra élénken rávilágít a Magyar Bel­ügyminisztérium napjainkban kiadott jelentése, mely a „Standard“ ugyan­csak külföldi tulajdonban levő vállalat szabotázs cselekményeivel foglalkozik. Annak ellenére, hogy ez a vállalat a Tervhivatal útján tervkészítésre lett kötelezve, mégis a külföldi tőkések magyarországi megbízottjai elszabo­tálták és súlyos károkat okoztak a tu­lajdonukban levő gyárban. Ennek a tűrhetetlen állapotnak vet véget az államosítási rendelet, mely biztosítja, hogy mától kezdve egyetlen egy nagy­vállalat sincsen többé sem magyar, sem külföldi tőkések tulajdonában. A tavaly még nem­­ államosított, száznál kevesebb munkást foglalkoz­­koztató üzemeknél sok értékes gép és felszerelés található. Ezeket a gépeket és felszereléseket rendszerint a kisebb vállalatok nem is tudták teljes mér­tékben kihasználni. Nem tudták terv­­gazdálkodásunk érdekeinek megfele­lően felhasználni és természetesen ezeket a felszereléseket a továbbiak­ban kihasználni csak a nagyüze­meinkkel szorosan kapcsolatot tartó vállalatok tudják. Hasonló volt a helyzet a munkaerő­gazdálkodás terén is. Hároméves ter­vünk megvalósítása során lényegé­ben megszüntettük a munkanélkülisé­get. Az utóbbi időben sok gyárban már szakmunkáshiány jelentkezett. Ugyanakkor, amikor gyáraink a szak­­munkásh­iány miatt­­ nehezebben tud­ták elérni teljesítményeiket, többezer szakmunkás dolgozott a még magán­kézben levő kisebb vállalatokban. Ter­mészetesen ez súlyosan ...hátráltatta gyors tervteljesítésü­nket. De ugyan­akkor a magánkézben lévő szakmun­kások és műszaki értelmiségiek sem vehették ki úgy részüket a termelés­ből, mint ahogyan azt az állami vál­lalatoknál dolgozó társaik tehettek. Nem állhatták elyan helyre, ahol a szocialista munkaversenyben kima­gasló eredményeket érhettek volna el. Nem tudtuk­­ezeket­ a szakkádereket - t -x.­/ _ i/i.««,,, Csak a gyáripari és közlekedési vállalatok mostani államosítása teszi lehetővé, hogy minden, vagy majd­nem minden munkaerőt odaállítsunk, ahol arra népgazdaságunk érdekében a leginkább szükség van. A magánkézben lévő vállalatok tu­lajdonosai a dolgozó nép hatalmának megszilárdulása óta nem igyekeztek üzemeiket fejleszteni, sőt gyakran még a tervtörvény kijátszásával is a terme­lésből befolyt összegeket spekulációra fordították. Állandóan csökkentették áruraktáraikat, nem fordítottak gon­dot gépparkjaik fejlesztésére, vissza­tartották a termelést. A forgalomban, az áruellátásban itt-ott bajokat okoz­tak, zavarták a tervszerű áruforgal­mat. Idegen testet jelentettek a ma­gyar gyáriparban és közlekedésben, mely már több mint kilenc tized ré­szében a dolgozó nép tulajdonában volt. Eit az államosítás teljesen bekap­csolja népgazdaságunk egészséges vér­keringésébe ezeknek a vállalatoknak erőit is, gyarapodnak és maguk is erő­teljesen, gyorsan fognak fejlődni. De idegen testet jelentettek nép­gazdaságunkban a magántulajdonban lévő gyáripari és közlekedési vállala­tok azért is, mert szocializmust építő társadalmunkban napról-napra újból kitermelték a kapitalizmust, megörö­kíteni törekedtek a tőkés termelési módot, tőkés és bérmunkás kizsákmá­nyoló és kizsákmányolt viszonyát. Nemcsak ezeket a kapitalista terme­lési viszonyokat teneszték­.­k fog­jam újjá, hanem ezek visszatükröződését is az emberi fejekben: a kapitalista termelési viszonyoknak megfelelő gon­dolkodási módot. Az államosítás megvont határáról világosan rendelkezik az a közlemény, amelyet a törvényt elfogadó minisz­tertanácsról kiadtak. Eszerint „a mi­nisztertanács leszögezte, hogy az el­fogadott törvényerejű rendelettervezet nem érinti a tulajdonképpeni kisipar és a kiskereskedelem területét, s a kisipart és kiskereskedelmet ezután sem kívánja államosítani, tekintve, hogy ezek hasznos és szükséges köz­­gazdasági szerepet töltenek be­. A minisztertanácsnak ez az elhatározása teljesen megfelel a Magyar Dolgozók Pártja politikai vonalának. Kétségte­len, hogy a közleményben kifejezésre jutó elvnek államhatalmunk és Pár­tunk érvényt fog szerezni. A törvényből az is világosan kitűnik, hogy a dolgozó nép állama nem veszi egy kalap alá a kisebb vállalatok sok­szor komoly szaktudással rendelkező és hasznos munkát végző kistőkéseit a nagy tőkésekkel. Kitűnik ez először is abból a rendelkezésből, hogy már a mai naptól fogva a vállalatok volt tu­lajdonosainak a kártalanításra legfel­jebb 15.000 forintig­ terjedő előleget lehet folyósítani, ha a volt tulajdonos megélhetését kizárólag a vállalatból eredő jövedelme biztosította. Kitűnik másodszor abból a rendelkezésből, hogy az állami tulajdonba vett vál­lalat volt tulajdonosa számára, kérel­mére, szakmája körében, illetőleg szaktudásának megfelelően a lehető­séghez képest elhelyezkedést kell biz­tosítani. A törvény idevágó rendelkezése fo­lyik alkotmányunknak abból az alap­vető megállapításából, hogy: ,„A Ma­gyar Népköztársaság biztosítja polgá­rai számára a munkához való jogot és a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazásét". Lapunk hasábjain már számot ad­tunk az államosítást követő percek­ről­ az új állami vállalatokban. Dol­­­gozó népünk hatalmas, lelkesedéssel és fokozottabb munkával fogadta az államosításról szóló rendelkezést. Rö­vid gyűléseken és a munkaverseny újabb fellendülésével bizonyítják dol­gozóink, megértették, hogy Pártunk? Rákosi elvtárs — mint mindig — e törvény kezdeményezésénél is az ő ér­deküket szolgálta. Megértették, hogy ezzel az államosítással újabb hatal­­■«•/»c­­im­ét­ tettünk előre a SZocialis­ A 3 éves terv ered­m­­én­yetít •3 - as 5 éves terv tennivalóit tárgyal a Megyei közgyűlés Ünnepi diszkó öltözött december 17-ér­­e, Vármegyeháza. A későőszi szálk­én meg-mart pako­ytak­ az ódon falakat hárító vörös és nem­zeti,sz­írni drapériák,­­kérgeskezű munkásembe­­rek, népviselete.?, fejkendős asszo­nyok siettek fel a lépcsőkön ... a közgyűlésre. Biztos, határozott lép­tekkel rótták az utat felfelé, mozdu­lataikban benn tükröződött öt nap je­lentősége • . • A hatalmas közgyűlési terem már fellobor­­ózva várta a me­­gyegyűrs résztvevőit. A széksorok megteltek a népi bizottságok küldöt­teivel, munkásokkal és parasztokkal,­­ akik valamennyien a munkapad, a dübörgő traktorok mellül jöttek, hogy jelenlétükkel, hozzászólásaik,­kát, határozatukkal megpecsételjék Pest vármegye ötéves tervének bein­­dítését. A szemekben a lelkesedés tüze lobogott, mindenki érezte, hogy ez a közgyűlés más mint az eddi­giek nemcsak azért, mert a dolgozó nép küldöttei új, friss levegőt hoz­tak a régi feudálkapralista világra emlékeztető ódon, falak közé, de azért is, mert a­z ötéves terv beiudi. Hiával nagyszerű, hatalmas távlatok nyílnak meg megyénk dolgozói előtt. Új, boldog világ kérte tárul fel előt­tük, azokért a dollár milliókért, a az amerikai tőkések a Valiká fainak folyósítanak. Mozg, Titókkal, ezt a kémbandát, de kíséreljenek rést ütni a komi soraiban. Azonban új háború szíteni sokkal nehezebb felad fegyvereket gyártani, vagy szí­vét létrehozni A népek s. szerte a világon békét akarn jól dolgozunk ha a béketábi fog nem fog sikerülni a hal­ságháborút kirobbantani. Ez a amit nekünk is szolgálni kell, dolgozóinak.- 3ti*fjkes€ÍÓ€Íik a köst­ ti Se*.s Elsőnek az elnöklő Csata László elv­társ országgyűlési képviselő emelkedett szólásra. Üdvözölte a megjelent Dra­­hos Lajos elvtársat, az országgyűlés elnökét, majd bejelentette, hogy Sebes Imre elvtársat, az MDP pestmegyei titkárát, a vármegyei Népfront Bizott­ság elnökét.­ Pártunk vezetősége más beosztásba helyezte. Sebes elvtárs he­lyére Non György elvtársat jelölte Pártunk. Ugyanakkor Házi Árpád elv­társ, a vármegye volt alispánja, is új beosztást kapott. Magas és felelősség­teljes posztra helyezte őt Pártunk bi­­■zaíma, az .K­iutiu LUc.Terze Központ elnöke lett. Házi elvtárs helyére Fe­kete Mihály elvtársat jelölték. Fekete elvtárs is munkáskáder, borsodmegyei vasas, akinek eddigi működése biztosí­ték arra, hogy méltó lesz arra a posztra, ahová Pártunk állította. Fekete Mihály beszél Az elnöklést a közgyűlés lelkes tapsa közepette Csala elvtárs átadta az új alispánnak. Fekete Mihály elvtárs elöljáróban köszönetet mondott a Pártnak és a törvényhatósági bizottságnak előlege­zett bizalmukért, egyben fogadalmat tett, hogy tovább folytatja elődje, Házi Árpád elvtárs, munkáját Pest megye dolgozó népe virágzó jövőjének meg­teremtésére. — A közigazgatás — mondotta a to­vábbiakban — egyre jobban fegyver lesz a dolgozó nép kezében. Bár még sok hibát követtünk el az elmúlt év folyamán, mindezek ellenére megálla­píthatjuk, hogy félév alatt, az alispáni jelentés időszakában, megyénk nagyon sokat fejlődött. Gyárainkban, üzemeink­ben már megindult a sztahanovista­­mozgalom is. Ezzel új típusú ember jelent meg a termelés területén: a szo­cialista termelés, a szocializmus építé­sének élharcosa. 73 új termelőcsoport — Vetésünk szépen zöldet és ezzel biztosítva van jövő évi kenyerünk. Pártunk irányítóinak sokat kellett küzdeniük, hogy legyőzzék a kulákság aknamunkáját. A most már megmondhat­juk, hogy szeretett Rákosi elvtársunk által irányított Pártunk vezetése mel­lett a népi szervek támogatásával ez a küzdelem, a kulákság elleni harc is, végül a mi győzelmünkkel végződött.­ A parasztság érdeklődése a társas munka felé­ fordult, ahol a gépi erő, a szervezettebb, tervszerűbb munka, a magasabb életszínvonalat biztosítja számukra. Ezt bizonyítja az a tény, hogy 73 új termelőszövetkezeti csoport alakult megyénk területén. A részvevők kitörő lelkesedése köze­pette folytatta Fekete elvtárs beszá­molóját, s amikor a 73 új tszcs, meg­alakulását bejelentette,­ szavait hatal­mas éljenzés követte. A munkások és parasztok a tb. Bizottság valamennyi­ tagja percekig éltette a falu újtipusú s­arasztságát és ,e győzelmek szervező­jét, irányítóját, a Partot, Rákosi elv­társat.­­ György elvtárs beszéde Ezután Non György elvtárs tartotta — Engedjék meg, hogy én is meg­köszönjem a­ bizalmat — kezdte be­számolóját Non elvtárs a hallgatóság ütemes tapsa közepette. — Tudom, hogy ez a bizalom elsősorban a Párt­nak, a Magyar Dolgozók Pártjának szól, annak a Pártnak, amelyet a tör­vényhatósági bizottságban képviselek. Azzal fogok igyekezni megfelelni a bi­zalomra, hogy minden erőmmel szol­gálni fogom Pártom­ célkitűzését, a magyar dolgozó nép érdekeit... — A dolgozók Magyarországát, a szerbus, kizsákmányolás mentes, gaz­dag szociális Magyarországot úgy fog­juk tudni megteremteni — folytatta a továbbiakban — ha az ország dolgozó népe egységesen követi azokat a cél­kitűzéseket, amelyeket a proletariátus élcsapata, a Magyar Dolgozók Pártja, a magyar nép érdekében kitűzött. Ép­pen ezért a megyegyűlés is akkor fogja hivatását betölteni, ha fölébe helyezi a sajátságos helyi szempontok­nak az ország egyetemes szempont­jait, az egész magyar dolgozó nép szempontjait. A béke védelme — Ahhoz azonban, hogy virágzó­ Magyarországunkat megteremthessük több feltételre van szükségünk. Ezek között is a legfontosabb a béke biz­tosítása. A Tájékoztató Iroda nem­régen itt tartotta ülését a mi szabad országunk­­ területén. Határozatában megállapítja, hogy az utóbbi években hatalmas mértékben megnövekedett szerte a világon a béketábor ereje és hatalmas mértékben megnövekedett a tábor vezetőereje, a Szovjetunió. Ma már az asszonyok is hatalmas szerve­zetbe, a nyolcvanmilliós Nemzetközi Nőszövetségbe tömörülnek és komoly politikai tényezők a békéért vívott harcban. De e mellett az ifjúság sem az a vak eszköz már, ami még volt a fasiszták számára, Hitler és Musso­lini számára. Ma már az ifjúság sem vállalkozik arra a dicstelen, tragikus szerepre ami osztályrésze volt a fa­siszták táborában. Az ifjúság, a Nem­zetközi Ifjúsági Szövetség a béketábor mellett lelt hitet, tehát ha körülnézünk a világban, azt lájuk, hogy száz és százmilliók állnak a béketábor oldalán,­­ azt látjuk, hogy a mi elnök sokkal erősebb, mint az imperialisták ereje. De bármennyire is sokkal erősebb a béke tábora, mint a háborúra uszítók pártja, bármennyire is biztos a mi győzelmünk, ha netán háborúra ke­rülne a sor,­­ mégis fennáll a háború veszélye, mert ezek a hamiskártyások képesek arra, hogy megkockáztassák a harmadik világháborút, elveszített te­rületeik visszaszerzését. Ennek érde­kében mozgósították azokat az ügy­nökségeket, azokat a­­szervezeteket, amelyeket ők tartottak­ fenn, amelye­ket megvásároltak. Mozgósították a­­jobboldali szociáldemokrata vezéreket, akik tömeg nélkül ugyan, de mindenben támogatják a tőkések háborús törek­véseit. Mozgósították a katolikus egy­ház vezetőit, élükön a pápával, akik készek eladni a nyájat a háborús uszí­­tóknak és akik keresztes háborús hire As S­ötét terv A továbbiakban szólott az tervről.­­ Míg a Horthy-ren egy esztendőben 3000 munka-,­kedett el, az iparban az été folyamán minden esztendőben munkásnak adunk kenyeret, színvonal az utolsó békeévit c­sókkal haladja fát. 263 gyár bányaüzem lesz. Új városokat teljesen megváltoztatjuk a képét. A dolgozók el­ves­zni könyvtárral, rádióval, villát legtávolesőbb falvakban is. A­­hogy az üzemekben is gyárt ezer dolgozó kap munkát éven fontosságú elsősorban dóig rasztságunk szempontjából, nem jutottak elég keresethez kénytelenek voltak bejönni Bz és szárazkenyéren, szalonnán tokig. Ezeknek most már munkát, hanem szakmai­­s nyújt az ötéves terv. De ne, egy dolgozó parasztságunk s­zából az sem, hogy igával ve­lel dolgoznak-e. Aki traktorr az komoly lépést tesz a szoc a föld jobb megmunkálása felé csak nagy fontossággal bírni m­elési szerződések. Fontos mert nagyobb hozamot, biztos­kozó parasztságnak, de azért a termelési szerződés meg kapcsolódik be a dolgozó pan tervgazdálkodásba, így nemes jár feje és elgondolása után hanem állami támogatásra is kotlik. Non elvtárs beszédét dühös vihar és éljenzés követte a hosszan éltették , felszabadító Szovjetuniót és a haladó e­ nagy tanítómesterét, Sztálin akinek eléért eredményeinket el­köszönhetjük. A vita A beszámolót élénk vita kö M­DSZ részéről váté­te hozzá. Beszélt arról, hogy mis mentes munkát végeznek őrs: az asszonyok, nemcsak a frontján, de a közigazgat. Majd rátért a konkrét fel Megállapította, hogy a lej mértékben ki kell venni részt igazgatásnak, az ipari és me­sági termelésben, az ötéves ti valósításában. .Ugyanakkor, szívós politikai felvilágosító kell végezni az asszonyok kör A MINSZ részéről Gondi szólt a kérdésekhez. Foglalkó ötéves tervvel és megállapító! a magyar ifjúság előtt olvan felemelkedés áll, amely csak a szagban lehetséges, ahol val­ó dolgozó­ nép van hatalmon. A közgyűlés óriási lelkesen pette zárult. A hozzászó szűnni nem akaró taps és élje bizonyította, hogy megyénk népe tudatában van az előtt nagy feladatok jelentőségénel ötéves terv beindításával egi­ként küzd majd virágzó szock

Next