Észak-pestmegyei Népujság, 1950. január (6. évfolyam, 4. szám)
1950-01-01 / 4. szám
ö&jmkp&Ltm£jq,y,eiss ötéves terv indulásakor boldog új évet kíván« kedves olvasóinknak.J.évfolytWn, 4. «wmAma 30 ntAj'.nkW»» Jelentős lépés a szocializmus építésének útján 1949 december 28-ika nagy nap lett a szocialista Magyarország építésében. Ezen a napon fogadta el a minisztertanács és emelte törvényerőre a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a tíz munkásnál többet foglalkoztató és a külföldi tőkés tulajdonban levő magyarországi vállalatok államosítását. Az erről megjelent törvény leszögezi: „Az ötéves népgazdasági tervről szóló törvény sikeres megvalósítása szükségessé teszi, hogy az ipar, a bányászat és kohászat, valamint a közlekedés területén a Magyar Népköztársaság saját kezében összpontosítsa azokat a termelő és szállító eszközöket, amelyek akár jelenlegi szervezeti formájukban, akár pedig megfelelő átszervezéssel gazdaságos nagyüzemi gyári jellegű termelés céljára alkalmasak". Ma már mindenki előtt világos, hogy hároméves tervünket nem tudtuk volna megvalósítani, ha tavaly márciusban nem államosítjuk a száznál több alkalmazottat foglalkoztató üzemeket. Csak ez a lépés tette lehetővé, hogy hatalmas fellendüléstérjünk el a termelésben, hogy új lendületet vegyen a munka, hogy megváltozzon a dolgozóknak a munkához való viszonya, hogy megindulhasson a szocializmust elősegítő munkaverseny. Csak ez tette lehetővé, hogy ma már győzelmesen leinthetjük, hogy hároméves tervünket 8 hónappal a hatáidő előtt befejeztük. A tavalyi államosítás lehetővé tette, hogy egész nagy iparunkat valóban kézbevegyük, ellenőrizzük és munkájukat tervszerűen irányítsuk. Tavaly azonban csak a magyar tőkések vállalatait államosítottuk. A külföldi kapitalisták továbbra is megtartották magyarországi vállalataikat és érdekeltségeiket. Megyénk területén például olyan hatalmas üzem, mint a Budakalászi Textilművek, a Váci Salomon, a Kecskeméti Gyufagyár és sok más kisebb üzem egészen mostanáig külföldi tőkések kezén maradt. Hogy ez a felemás helyzet milyen károkat okozott népgazdaságunknak, arra élénken rávilágít a Magyar Belügyminisztérium napjainkban kiadott jelentése, mely a „Standard“ ugyancsak külföldi tulajdonban levő vállalat szabotázs cselekményeivel foglalkozik. Annak ellenére, hogy ez a vállalat a Tervhivatal útján tervkészítésre lett kötelezve, mégis a külföldi tőkések magyarországi megbízottjai elszabotálták és súlyos károkat okoztak a tulajdonukban levő gyárban. Ennek a tűrhetetlen állapotnak vet véget az államosítási rendelet, mely biztosítja, hogy mától kezdve egyetlen egy nagyvállalat sincsen többé sem magyar, sem külföldi tőkések tulajdonában. A tavaly még nem államosított, száznál kevesebb munkást foglalkozkoztató üzemeknél sok értékes gép és felszerelés található. Ezeket a gépeket és felszereléseket rendszerint a kisebb vállalatok nem is tudták teljes mértékben kihasználni. Nem tudták tervgazdálkodásunk érdekeinek megfelelően felhasználni és természetesen ezeket a felszereléseket a továbbiakban kihasználni csak a nagyüzemeinkkel szorosan kapcsolatot tartó vállalatok tudják. Hasonló volt a helyzet a munkaerőgazdálkodás terén is. Hároméves tervünk megvalósítása során lényegében megszüntettük a munkanélküliséget. Az utóbbi időben sok gyárban már szakmunkáshiány jelentkezett. Ugyanakkor, amikor gyáraink a szakmunkáshiány miatt nehezebben tudták elérni teljesítményeiket, többezer szakmunkás dolgozott a még magánkézben levő kisebb vállalatokban. Természetesen ez súlyosan ...hátráltatta gyors tervteljesítésünket. De ugyanakkor a magánkézben lévő szakmunkások és műszaki értelmiségiek sem vehették ki úgy részüket a termelésből, mint ahogyan azt az állami vállalatoknál dolgozó társaik tehettek. Nem állhatták elyan helyre, ahol a szocialista munkaversenyben kimagasló eredményeket érhettek volna el. Nem tudtukezeket a szakkádereket - t -x./ _ i/i.««,,, Csak a gyáripari és közlekedési vállalatok mostani államosítása teszi lehetővé, hogy minden, vagy majdnem minden munkaerőt odaállítsunk, ahol arra népgazdaságunk érdekében a leginkább szükség van. A magánkézben lévő vállalatok tulajdonosai a dolgozó nép hatalmának megszilárdulása óta nem igyekeztek üzemeiket fejleszteni, sőt gyakran még a tervtörvény kijátszásával is a termelésből befolyt összegeket spekulációra fordították. Állandóan csökkentették áruraktáraikat, nem fordítottak gondot gépparkjaik fejlesztésére, visszatartották a termelést. A forgalomban, az áruellátásban itt-ott bajokat okoztak, zavarták a tervszerű áruforgalmat. Idegen testet jelentettek a magyar gyáriparban és közlekedésben, mely már több mint kilenc tized részében a dolgozó nép tulajdonában volt. Eit az államosítás teljesen bekapcsolja népgazdaságunk egészséges vérkeringésébe ezeknek a vállalatoknak erőit is, gyarapodnak és maguk is erőteljesen, gyorsan fognak fejlődni. De idegen testet jelentettek népgazdaságunkban a magántulajdonban lévő gyáripari és közlekedési vállalatok azért is, mert szocializmust építő társadalmunkban napról-napra újból kitermelték a kapitalizmust, megörökíteni törekedtek a tőkés termelési módot, tőkés és bérmunkás kizsákmányoló és kizsákmányolt viszonyát. Nemcsak ezeket a kapitalista termelési viszonyokat teneszték.k fogjam újjá, hanem ezek visszatükröződését is az emberi fejekben: a kapitalista termelési viszonyoknak megfelelő gondolkodási módot. Az államosítás megvont határáról világosan rendelkezik az a közlemény, amelyet a törvényt elfogadó minisztertanácsról kiadtak. Eszerint „a minisztertanács leszögezte, hogy az elfogadott törvényerejű rendelettervezet nem érinti a tulajdonképpeni kisipar és a kiskereskedelem területét, s a kisipart és kiskereskedelmet ezután sem kívánja államosítani, tekintve, hogy ezek hasznos és szükséges közgazdasági szerepet töltenek be. A minisztertanácsnak ez az elhatározása teljesen megfelel a Magyar Dolgozók Pártja politikai vonalának. Kétségtelen, hogy a közleményben kifejezésre jutó elvnek államhatalmunk és Pártunk érvényt fog szerezni. A törvényből az is világosan kitűnik, hogy a dolgozó nép állama nem veszi egy kalap alá a kisebb vállalatok sokszor komoly szaktudással rendelkező és hasznos munkát végző kistőkéseit a nagy tőkésekkel. Kitűnik ez először is abból a rendelkezésből, hogy már a mai naptól fogva a vállalatok volt tulajdonosainak a kártalanításra legfeljebb 15.000 forintig terjedő előleget lehet folyósítani, ha a volt tulajdonos megélhetését kizárólag a vállalatból eredő jövedelme biztosította. Kitűnik másodszor abból a rendelkezésből, hogy az állami tulajdonba vett vállalat volt tulajdonosa számára, kérelmére, szakmája körében, illetőleg szaktudásának megfelelően a lehetőséghez képest elhelyezkedést kell biztosítani. A törvény idevágó rendelkezése folyik alkotmányunknak abból az alapvető megállapításából, hogy: ,„A Magyar Népköztársaság biztosítja polgárai számára a munkához való jogot és a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazásét". Lapunk hasábjain már számot adtunk az államosítást követő percekről az új állami vállalatokban. Dolgozó népünk hatalmas, lelkesedéssel és fokozottabb munkával fogadta az államosításról szóló rendelkezést. Rövid gyűléseken és a munkaverseny újabb fellendülésével bizonyítják dolgozóink, megértették, hogy Pártunk? Rákosi elvtárs — mint mindig — e törvény kezdeményezésénél is az ő érdeküket szolgálta. Megértették, hogy ezzel az államosítással újabb hatal■«•/»cimét tettünk előre a SZocialis A 3 éves terv eredményetít •3 - as 5 éves terv tennivalóit tárgyal a Megyei közgyűlés Ünnepi diszkó öltözött december 17-ére, Vármegyeháza. A későőszi szálkén meg-mart pakoytak az ódon falakat hárító vörös és nemzeti,szírni drapériák,kérgeskezű munkásemberek, népviselete.?, fejkendős asszonyok siettek fel a lépcsőkön ... a közgyűlésre. Biztos, határozott léptekkel rótták az utat felfelé, mozdulataikban benn tükröződött öt nap jelentősége • . • A hatalmas közgyűlési terem már felloborózva várta a megyegyűrs résztvevőit. A széksorok megteltek a népi bizottságok küldötteivel, munkásokkal és parasztokkal, akik valamennyien a munkapad, a dübörgő traktorok mellül jöttek, hogy jelenlétükkel, hozzászólásaik,kát, határozatukkal megpecsételjék Pest vármegye ötéves tervének beindítését. A szemekben a lelkesedés tüze lobogott, mindenki érezte, hogy ez a közgyűlés más mint az eddigiek nemcsak azért, mert a dolgozó nép küldöttei új, friss levegőt hoztak a régi feudálkapralista világra emlékeztető ódon, falak közé, de azért is, mert az ötéves terv beiudi. Hiával nagyszerű, hatalmas távlatok nyílnak meg megyénk dolgozói előtt. Új, boldog világ kérte tárul fel előttük, azokért a dollár milliókért, a az amerikai tőkések a Valiká fainak folyósítanak. Mozg, Titókkal, ezt a kémbandát, de kíséreljenek rést ütni a komi soraiban. Azonban új háború szíteni sokkal nehezebb felad fegyvereket gyártani, vagy szívét létrehozni A népek s. szerte a világon békét akarn jól dolgozunk ha a béketábi fog nem fog sikerülni a halságháborút kirobbantani. Ez a amit nekünk is szolgálni kell, dolgozóinak.- 3ti*fjkes€ÍÓ€Íik a köst ti Se*.s Elsőnek az elnöklő Csata László elvtárs országgyűlési képviselő emelkedett szólásra. Üdvözölte a megjelent Drahos Lajos elvtársat, az országgyűlés elnökét, majd bejelentette, hogy Sebes Imre elvtársat, az MDP pestmegyei titkárát, a vármegyei Népfront Bizottság elnökét. Pártunk vezetősége más beosztásba helyezte. Sebes elvtárs helyére Non György elvtársat jelölte Pártunk. Ugyanakkor Házi Árpád elvtárs, a vármegye volt alispánja, is új beosztást kapott. Magas és felelősségteljes posztra helyezte őt Pártunk bi■zaíma, az .Kiutiu LUc.Terze Központ elnöke lett. Házi elvtárs helyére Fekete Mihály elvtársat jelölték. Fekete elvtárs is munkáskáder, borsodmegyei vasas, akinek eddigi működése biztosíték arra, hogy méltó lesz arra a posztra, ahová Pártunk állította. Fekete Mihály beszél Az elnöklést a közgyűlés lelkes tapsa közepette Csala elvtárs átadta az új alispánnak. Fekete Mihály elvtárs elöljáróban köszönetet mondott a Pártnak és a törvényhatósági bizottságnak előlegezett bizalmukért, egyben fogadalmat tett, hogy tovább folytatja elődje, Házi Árpád elvtárs, munkáját Pest megye dolgozó népe virágzó jövőjének megteremtésére. — A közigazgatás — mondotta a továbbiakban — egyre jobban fegyver lesz a dolgozó nép kezében. Bár még sok hibát követtünk el az elmúlt év folyamán, mindezek ellenére megállapíthatjuk, hogy félév alatt, az alispáni jelentés időszakában, megyénk nagyon sokat fejlődött. Gyárainkban, üzemeinkben már megindult a sztahanovistamozgalom is. Ezzel új típusú ember jelent meg a termelés területén: a szocialista termelés, a szocializmus építésének élharcosa. 73 új termelőcsoport — Vetésünk szépen zöldet és ezzel biztosítva van jövő évi kenyerünk. Pártunk irányítóinak sokat kellett küzdeniük, hogy legyőzzék a kulákság aknamunkáját. A most már megmondhatjuk, hogy szeretett Rákosi elvtársunk által irányított Pártunk vezetése mellett a népi szervek támogatásával ez a küzdelem, a kulákság elleni harc is, végül a mi győzelmünkkel végződött. A parasztság érdeklődése a társas munka felé fordult, ahol a gépi erő, a szervezettebb, tervszerűbb munka, a magasabb életszínvonalat biztosítja számukra. Ezt bizonyítja az a tény, hogy 73 új termelőszövetkezeti csoport alakult megyénk területén. A részvevők kitörő lelkesedése közepette folytatta Fekete elvtárs beszámolóját, s amikor a 73 új tszcs, megalakulását bejelentette, szavait hatalmas éljenzés követte. A munkások és parasztok a tb. Bizottság valamennyi tagja percekig éltette a falu újtipusú sarasztságát és ,e győzelmek szervezőjét, irányítóját, a Partot, Rákosi elvtársat. György elvtárs beszéde Ezután Non György elvtárs tartotta — Engedjék meg, hogy én is megköszönjem a bizalmat — kezdte beszámolóját Non elvtárs a hallgatóság ütemes tapsa közepette. — Tudom, hogy ez a bizalom elsősorban a Pártnak, a Magyar Dolgozók Pártjának szól, annak a Pártnak, amelyet a törvényhatósági bizottságban képviselek. Azzal fogok igyekezni megfelelni a bizalomra, hogy minden erőmmel szolgálni fogom Pártom célkitűzését, a magyar dolgozó nép érdekeit... — A dolgozók Magyarországát, a szerbus, kizsákmányolás mentes, gazdag szociális Magyarországot úgy fogjuk tudni megteremteni — folytatta a továbbiakban — ha az ország dolgozó népe egységesen követi azokat a célkitűzéseket, amelyeket a proletariátus élcsapata, a Magyar Dolgozók Pártja, a magyar nép érdekében kitűzött. Éppen ezért a megyegyűlés is akkor fogja hivatását betölteni, ha fölébe helyezi a sajátságos helyi szempontoknak az ország egyetemes szempontjait, az egész magyar dolgozó nép szempontjait. A béke védelme — Ahhoz azonban, hogy virágzó Magyarországunkat megteremthessük több feltételre van szükségünk. Ezek között is a legfontosabb a béke biztosítása. A Tájékoztató Iroda nemrégen itt tartotta ülését a mi szabad országunk területén. Határozatában megállapítja, hogy az utóbbi években hatalmas mértékben megnövekedett szerte a világon a béketábor ereje és hatalmas mértékben megnövekedett a tábor vezetőereje, a Szovjetunió. Ma már az asszonyok is hatalmas szervezetbe, a nyolcvanmilliós Nemzetközi Nőszövetségbe tömörülnek és komoly politikai tényezők a békéért vívott harcban. De e mellett az ifjúság sem az a vak eszköz már, ami még volt a fasiszták számára, Hitler és Mussolini számára. Ma már az ifjúság sem vállalkozik arra a dicstelen, tragikus szerepre ami osztályrésze volt a fasiszták táborában. Az ifjúság, a Nemzetközi Ifjúsági Szövetség a béketábor mellett lelt hitet, tehát ha körülnézünk a világban, azt lájuk, hogy száz és százmilliók állnak a béketábor oldalán, azt látjuk, hogy a mi elnök sokkal erősebb, mint az imperialisták ereje. De bármennyire is sokkal erősebb a béke tábora, mint a háborúra uszítók pártja, bármennyire is biztos a mi győzelmünk, ha netán háborúra kerülne a sor, mégis fennáll a háború veszélye, mert ezek a hamiskártyások képesek arra, hogy megkockáztassák a harmadik világháborút, elveszített területeik visszaszerzését. Ennek érdekében mozgósították azokat az ügynökségeket, azokat aszervezeteket, amelyeket ők tartottak fenn, amelyeket megvásároltak. Mozgósították ajobboldali szociáldemokrata vezéreket, akik tömeg nélkül ugyan, de mindenben támogatják a tőkések háborús törekvéseit. Mozgósították a katolikus egyház vezetőit, élükön a pápával, akik készek eladni a nyájat a háborús uszítóknak és akik keresztes háborús hire As Sötét terv A továbbiakban szólott az tervről. Míg a Horthy-ren egy esztendőben 3000 munka-,kedett el, az iparban az été folyamán minden esztendőben munkásnak adunk kenyeret, színvonal az utolsó békeévit csókkal haladja fát. 263 gyár bányaüzem lesz. Új városokat teljesen megváltoztatjuk a képét. A dolgozók elveszni könyvtárral, rádióval, villát legtávolesőbb falvakban is. Ahogy az üzemekben is gyárt ezer dolgozó kap munkát éven fontosságú elsősorban dóig rasztságunk szempontjából, nem jutottak elég keresethez kénytelenek voltak bejönni Bz és szárazkenyéren, szalonnán tokig. Ezeknek most már munkát, hanem szakmais nyújt az ötéves terv. De ne, egy dolgozó parasztságunk szából az sem, hogy igával velel dolgoznak-e. Aki traktorr az komoly lépést tesz a szoc a föld jobb megmunkálása felé csak nagy fontossággal bírni melési szerződések. Fontos mert nagyobb hozamot, biztoskozó parasztságnak, de azért a termelési szerződés meg kapcsolódik be a dolgozó pan tervgazdálkodásba, így nemes jár feje és elgondolása után hanem állami támogatásra is kotlik. Non elvtárs beszédét dühös vihar és éljenzés követte a hosszan éltették , felszabadító Szovjetuniót és a haladó e nagy tanítómesterét, Sztálin akinek eléért eredményeinket elköszönhetjük. A vita A beszámolót élénk vita kö MDSZ részéről vátéte hozzá. Beszélt arról, hogy mis mentes munkát végeznek őrs: az asszonyok, nemcsak a frontján, de a közigazgat. Majd rátért a konkrét fel Megállapította, hogy a lej mértékben ki kell venni részt igazgatásnak, az ipari és mesági termelésben, az ötéves ti valósításában. .Ugyanakkor, szívós politikai felvilágosító kell végezni az asszonyok kör A MINSZ részéről Gondi szólt a kérdésekhez. Foglalkó ötéves tervvel és megállapító! a magyar ifjúság előtt olvan felemelkedés áll, amely csak a szagban lehetséges, ahol való dolgozó nép van hatalmon. A közgyűlés óriási lelkesen pette zárult. A hozzászó szűnni nem akaró taps és élje bizonyította, hogy megyénk népe tudatában van az előtt nagy feladatok jelentőségénel ötéves terv beindításával egiként küzd majd virágzó szock