Állami Kossuth gimnázium, Cegléd, 1899
I. Az állami főgymnasium keletkezésének rövid története. Wlassics miniszter nevéhez fűződik a közoktatásügyi politikában újabb időben beállott azon mélyreható irányváltozás, mely szerint nemzeti közművelődésünk áldásaiban elsősorban a nemzetalkotó magyar faj részesüljön s nem, mint eddigelé túlnyomóan történt, a nemzetiségek. Ily módon időjártával könnyen megeshetett volna, hogy a nemzetiségek művelődési felsőbbséget nyernek az ország szívét, lüktető erejét szolgáltató magyarság felett. Míg az ország határszélén 5 ezernél kevesebb lakossal biró városkák is dicsekedhettek középiskolával, némely helyen kettővel is, addig a széles Alföldön 30 ezer lakossal biró városnak sem jutott, mint pl. Cegléden, Makón. Ezen segítendő, módját kereste és találta a miniszter, hogy egyelőre legalább a feltűnőbb hiányokat pótolja, az ellentéteket kiegyenlítse. Természetes következményképen előállott azon szükséges követelmény és előfeltétel, hogy az érdekelt városok a maguk részéről hasonló jó szándékot és áldozatkészséget fognak tanúsítani. A mondott nagy jelentőségű kormányzati elvnek, épúgy, mint saját bölcs előrelátásának és áldozatkészségének köszönheti főgymnasiumát Cegléd városa is. Bár a reformáció korában keletkezett és sokféle változáson keresztül ment, a többszörös szünetelés dacára 1760-ig fennállott, majd a múlt században újból feléledt, az elemi iskolával kapcsocsolatos református felsőbb iskolának az emlékezete már sokakban elmosódott, a köztudatban mégis megmaradt a gymnasium iránti előszeretet, abból indulván ki, hogy mivelt, országot kormányzó társadalmunkat elsősorban ez neveli és biztosítja. Mikor itt 1869-ben az állami polgári iskola keletkezett, rajta volt a város, hogy a latin nyelv általános tanításának biztosításával az iskolának némileg gymnasiumi jelleget adjon ; ugyanezen